Olivér
0 °C
4 °C

Csak csínján merik büntetni a szcientológiát

2011.12.28. 07:54
A nemzetbiztonság nem meri a nevén nevezni, az állam nem meri betiltani a szcientológiát. Inkább megpróbálnak kiszúrni velük az új egyházügyi törvényben.

Az egyházügyi törvény új verziója miatt ismét a figyelem fókuszába került a Szcientológia Egyház magyarországi megítélése. Az Országgyűlés ma vitatja meg, és pénteken dönt a törvényjavaslatról, mely tartalmaz egy olyan szabályt is, ami célzottan azt szolgálja, hogy a szcientológusok ne kaphassák meg az egyházi státust és az azzal járó adózási kedvezményeket, egyéb privilégiumokat.

Lázár megmondja a frankót

"A szcientológusokkal kapcsolatban határozott véleménye van a két kormánypárti frakciónak: mindenképpen korlátozni akarjuk a tevékenységüket. A másik megoldás az lett volna, ha az egyházügyi törvénybe nemzetbiztonsági klauzulákat tettünk volna be, de ez nem vállalható" – ismerte el Lázár János a hvg.hu-nak, hogy a szcientológusok miatt utalták a bíróság helyett a parlament kétharmados hatáskörébe a vallásos közösségek egyházi státusáról szóló döntést.

A koalíciós pártok duplán igyekeznek bebiztosítani magukat a szcientológia ellen, az új törvényjavaslat ugyanis normatív módon is megpróbálja távol tartani a szervezetet a mézesbödöntől: az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvénnyel szemben az új javaslat nem 20 éves magyarországi, hanem 100 éves nemzetközi működést ír elő az egyházi elismerés feltételeként. Az első Szcientológia Egyházat 1953-ban alapították New Jersey-ben: ha hatályban marad a törvény rendelkezése, 2053 előtt a szcientológia nem kaphat egyházi státust Magyarországon.

A koalíció lényegében saját magának ásott vermet, amikor az új törvénnyel önkényesen kiválogatta a vallási közösségek közül a neki tetszőket, és csak azokat ismerte el egyházként. Hogy a nyílt állami beavatkozás kevésbé sértse a vallási ügyekben kötelezően laikus világi állam eszményét, kialakították az egyházzá válás szabályrendszerét is, a szcientológia kizárása érdekében azonban nagyon szigorú korlátokat kellett felállítani.

Betiltási próbálkozások

A parlamenti többség megtehetné, hogy – miként azzal más országok is próbálkoztak – betiltsa a szcientológiát. A legmesszebb Németország ment el: 2007-ben a kormány megkísérelt bizonyítékokat gyűjteni, hogy az egyház alkotmányellenesen működik, egy évvel később azonban még ott is felhagytak a próbálkozással, mert a vélekedést nem sikerült dokumentumokkal alátámasztani.

Franciaországban országos figyelmet váltott ki egy 2009-es per: az egyház hat tagját és egy, a szcientológusokhoz köthető áruházat 600 ezer euró büntetésre ítéltek, amiért a vád szerint zaklatással és nyomásgyakorlással rávették a híveket, hogy kérdéses hatású szereket vásároljanak. Négy szcientológus felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Az ügyészség kétmilliós eurós büntetés kiszabását és az egyház feloszlatását indítványozta, de ezt a bíróság elutasította, mondván, a szcientológusok a jogszabályi kereteken kívül is folytatnák tevékenységüket, és így legalább szem előtt vannak. A fellebbviteli eljárás jelenleg is zajlik.

A szcientológiát Görögországban sikerült csak betiltani egy 1995-ös ítélettel; az egyház vagyonát 1998-ban likvidálták. A fellebbezési folyamat 2002-ben zárult le, ezt követően a görög szcientológusok beletörődtek az ítéletbe, azóta nem szervezett formában folytatják a tevékenységüket.

Önmagában a szcientológia ellen nagyon nehéz jogi eszközökkel fellépni, mert a szabad vallásgyakorlás nagyon erős védelmet élvez az európai jogrendben. Amikor Oroszország elutasította a helyi szervezet vallási csoportként történő bejegyzését, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság kimondta: Moszkva megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Nemzetbiztonsági probléma

Lázár a nemzetbiztonsági problémával arra utal, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1999-től kezdődően az évkönyvekben a társadalomra veszélyes mozgalmak közt ír egy vallási köntösben megjelent új szervezetről, mely "a felszínen kultikus körülmények között működik, de valójában a csatlakozó gyanútlan polgárok hiszékenységét kihasználva, mentálisan és gazdaságilag függővé téve őket próbál minél nagyobb befolyást szerezni a társadalomban" (1999).

Az 1999-es elemzése szerint a szervezet azért jelent nemzetbiztonsági kockázatot, mert a tagjai gazdasági erejük és társadalmi befolyásuk növelése érdekében "tudatosan törekednek a politikai és a gazdasági hatalom megszerzését biztosító pozíciók kialakítására, és teológiai tanításaik csak leplezik a gazdasági és politikai célokat".

A befolyásszerzés nem alkotmányellenes

A gazdasági és politikai befolyás növelésére irányuló tevékenység egy demokratikus jogállamban önmagában nehezen tekinthető alkotmányellenesnek, és ez még akkor is így van, ha ezt az igyekezetet – miként azzal a szcientológusokat gyakran vádolják – teológiai tanításokkal próbálják leplezni. Mivel sem a publikus tanok, sem az így-úgy nyilvánosságra került, "magasabb szintű" titkos tanítások alapján nem állítható, hogy a szcientológusok a hatalom erőszakos megszerzésére törekednének (ez az, ami nyíltan alkotmányellenes lenne), az állam – ha az NBH leírása a szcientológusokról szól – kénytelen más eszközökkel fellépni ellenük.

Erre azonban sokáig nem volt mód. A helyzeten nem változtatott az sem, hogy az NBH a 2000-es évkönyv szerint az új vallási mozgalom "ugrásszerű terjeszkedését tapasztalta". Létrejött az "országos hálózat, (a szervezet) valós társadalmi és üzleti manipulációs, pszichológiai eszközöket és módszereket is alkalmazó tevékenysége mélyen konspirált. Agresszív belső elhárító munkát folytatnak az informátorok kiiktatása érdekében" – áll a szövegben.

Nem a politikusok kedvencei

A szcientológusok ügye 2000-ben a parlamentben is felmerült: Várhegyi Attila kulturális államtitkár egyenesen azzal riogatott, hogy "egyes felvetések szerint a szcientológia a demokratikus jogállamiságot aláaknázó tevékenységet folytat".

Az NBH (új nevén Alkotmányvédelmi Hivatal) ezt követően is évről évre foglalkozott a "társadalomra veszélyes vallási mozgalommal" anélkül, hogy a nevén nevezte volna. A Heti Válasz 2007-ben közölte a 100 legbefolyásosabb magyar szcientológus névsorát, az azonban nem igazán támasztotta alá az ugrásszerű befolyásnövekedés rémképét: a listát zömében ismeretlen vállalkozók, hivatalnokok alkották.

„Jól ismerjük a Nemzetbiztonsági Hivatal elmúlt években nyilvánosságra került információit a Szcientológia Egyház nemzetbiztonsági kockázatot rejtő tevékenységével kapcsolatban. A helyzet immár hosszú évek óta megérett a jogszabály alapvető módosítására, amelyre eddig csak azért nem került sor, mert hosszú ideig hiányzott a parlamenti többség a kétharmados lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény módosításához" – válaszolta egy interpellációra 2010 decemberben Szászfalvi László, a közigazgatási minisztérium államtitkára.

Az akkor még csak készülő koncepcióról Százfalvi azt mondta: „az új törvény ki fogja szűrni a rendszerből az üzleti alapon vagy destruktív szándékkal létrejött, a hatályos jogszabályokkal visszaélő álegyházakat, illetve bizniszegyházakat. A törvény-előkészítés folyamatában figyelembe fogjuk venni más országok, például Németország, Franciaország, Görögország joggyakorlatát és tapasztalatát, konkrétan a Szcientológia Egyház tekintetében is".

Mehetnek Strasbourgba

A szcientológusok és a ma várhatóan elfogadott új egyházügyi törvény többi kárvallottja az Alkotmánybíróságon vagy Strasbourgban próbálhat meg jogorvoslatot szerezni, ha úgy érzi, a törvény akár diszkriminatívként is értékelhető rendelkezései sértik a vallási alapú megkülönböztetés tilalmát.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft