Fellegi a fideszes holdudvar nyomulásáról is kapott jelentéseket

Bár a kormány hivatalosan nem beszélt arról, hogy Fellegi Tamás decemberben miért mondott le a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) éléről, a tárca megbízásából készített, az Index által megismert elemzésekből kirajzolódik, hogy mik lehettek a távozás lehetséges okai.

Fellegi december 8-án jelentette be, hogy az IMF-tárgyalások vezetésére akar koncentrálni, ezért lemond a NFM vezetéséről. A miniszter távozásáról szóló újságcikkek azonban a Malév és a közösségi közlekedés sikeretlen átalakítását, a magyar-kínai kapcsolatok eredménytelenségét és az uniós források lassú kifizetését említették a távozás lehetséges okaiként. A HVG pedig december végén arról írt, hogy Fellegi távozásában szerepet játszott az is, hogy nem volt tökéletes az összhang a miniszter, illetve olyan befolyásos fideszes gazdasági háttéremberek között, mint Nyerges Zsolt és Simicska Lajos. Ezek a kritikák azonban már felbukkantak azokban az elemzésekben is, amelyek nyáron és ősszel készültek az NFM számára.

Reális képet akartak

Az NFM decemberben ismertette, hogy milyen cégekkel kötött szerződést a minisztérium. Eszerint a Boost Branding Kft. feladata: „kutatások, elemzések készítése az NFM, a miniszter, államtitkárok és helyettes államtitkárok politikai, közéleti és szakmai tevékenységével, megítélésével kapcsolatban, illetve cselekvési és megoldási alternatívák nyújtása”. A cég a munkáért a tavalyi év első felében bruttó 1 millió 875 000 forintot, a második félévben pedig 2 millió 187 ezer forintot kapott. Az NFM az elemzésekkel - úgy tűnik - elégedett volt, a szerződést ugyanis az idei évre is meghosszabbították.

A minisztérium által az Index rendelkezésére bocsátott dokumentumokból az derül ki, hogy a cég havonta 20-30 oldalas, több témát érintő összefoglalókat készít az NFM-nek. Ezek főként a Mollal, a kínai-magyar kapcsolatokkal, az uniós pénzek felhasználásával, illetve a minisztériumot érintő személyi változásokkal foglalkoznak. Az összefoglalók a sajtóban megjelent információkra épülnek, több esetben hivatkoznak is rájuk, illetve az elemzések végén csatolják is az egyes cikkeket.

Ezek alapján ismertetik a különböző kockázatokat, a minisztériummal szembeni bírálatokat, kritikákat. A szerződés szövege is tartalmazza, hogy a kutatás desk research, vagyis másodelemzés, ami a sajtóban megjelent információkon alapul. Az újságcikkekre való hivatkozás azonban nem minden esetben egyértelmű, néha az elemzések készítői csak úgy fogalmaznak, hogy "szakértők szerint".

Dobos Ádám, a Boost Branding ügyvezetője az Indexnek azt mondta: kizárólag a sajtóban megjelent információkra támaszkodtak az elemzések készítésekor, fideszes parlamenti képviselőkel vagy más döntéshozókkal nem beszélgettek. Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján súlyozták a sajtóhíreket, Dobos azt válaszolta: próbáltak reális képet adni arról, hogy a közvélemény mit gondol az egyes kormányzati lépésekről, döntésekről.

„A Fidesz gazdasági háttérországa nyerne”

A legérdekesebbek a Molról szóló elemzések, ezek több esetben is utalnak a Fidesz gazdasági holdudvarára. A júniusban készített összefoglaló például arról ír, hogy a Magyar Villamos Műveket (MVM) a gázpiacon is helyzetbe hozhatják, mégpedig úgy, hogy összevonják az állami gázinfrastruktúrát kezelő GFSZ Földgázszállító Zrt-vel. Az elemzés a HVG cikkét felhasználva azt írja, hogy ebben az esetben nem lenne meglepő, ha a jövőben kiírandó közbeszerzési pályázatokon nem a Molhoz közeli Olajterv Zrt, hanem a „Fideszhez kötődő, gazdasági háttérországhoz sorolt Közgép nyerne”. Az elemzés hozzáteszi, hogy a Közgép vezetője a zárkózott emberként ismert Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd.

Egy júliusi, ugyancsak a Molról szóló júniusi elemzés azt taglalja, hogy a magyar állam megvette az olajtársaság 21 százalékos részvénycsomagját az orosz Szurgutnyeftegaztól. Az elemzés szakértőkre hivatkozva később azt írja, hogy a Mol teljes állami kézbe vétele zsíros megbízásokat hozhat a Fideszhez közel tartozó gazdasági érdekcsoportoknak. Az összefoglaló megemlíti azt is, hogy fideszes körökben várják, hogy Hernádi Zsolt távozzon a Mol éléről, és utódáról a Fidesz gazdasági hátországának vezéralakjai dönthessenek.

Nyerges vásárolta meg Fellegi Tamás tulajdonrészét az egyik legnagyobb magyar médiacégben, az Infocenterben, mielőtt Fellegit kinevezték fejlesztési miniszternek. Nyerges az elnöke a Közgép nevű építőipari cégnek is, amely az elmúlt években több állami megbízás nyert. Nyergesről 2010-ben közölt portrét a Figyelő, Nyerges és Simicska Lajos közti közvetlen üzleti kapcsolattal pedig tavaly júliusban az Origó foglalkozott hosszabban. Nyerges és Simicska közös svájci cége azóta megszűnt. Simicska a kilencvenes évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatója volt, az első Orbán-kormányban pedig az APEH elnökévé nevezték ki, de fideszes politikusok szerint továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számít a párt környezetében.

Ellenzékben a Fidesz is kifogásolta

Az elemzések az uniós támogatások kifizetése miatt kritikákat is összegzik, ennek részeként hosszan idézik az Index erről szóló tavaly szeptemberi cikkét. Majd hozzáteszik, hogy a cikkre reagált egy „minisztériumbarát” írással a Magyar Nemzet, illetve közleményt adott ki az uniós pénzek elosztását koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is (NFÜ). Az elemzés szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy az NFÜ közleménye csúsztatásokat tartalmazott. A szeptemberi összefoglaló szerint az uniós pályázatok kiírása, illetve az erről szóló szerződéskötések annyira lelassultak, hogy az nagyon komoly fenyegetéssé kezd válni.

A közbeszerzési törvényről júliusban azt írta az NFM számára készült összefoglaló: a törvény nem szabályozza, hogy a közérdekű adatokat hogyan kell nyilvánosságra hozni, ez azt eredményezheti, hogy a gyakorlatban nem lesznek átláthatóak a közbeszerzések. Kifogásolja az összefoglaló azt is, hogy az előírások nem vonatkoznak a tanácsadói szerződésekre. „Pedig az ellenzéki években a Fidesz is gyakran hangoztatta, hogy épp ezek jelentik a legnagyobb korrupciós lehetőséget” – olvasható az NFM megrendelésére készült összefoglalóban.

Többször foglalkoznak a beszámolók a kínai-magyar kapcsolatokkal. Fellegi novemberi kínai látogatásáról például azt írják, hogy ez nem hozott kézzel fogható eredményt, mivel nem sikerült a Malév számára befektetőt találni. Korábban pedig arról írtak, hogy a kínai-magyar kapcsolatok kezelése 180 fokos fordulatot jelent Orbán és a Fidesz elmúlt években tett kijelentéseihez képest  Ez pedig némi zavart is okozott a kormányzatban, írják.

Fellegi távozásáról szóló elemzést nem olvastunk, a minisztérium ugyanis csak a június és november között készült összefoglalókat bocsátotta a rendelkezésünkre. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár távozásával viszont augusztusban és szeptemberben is foglalkoztak a tárca számára készült elemzések. Ezekből érdemi információ nem derült ki, mindössze azt írták, hogy az államtitkár tevékenysége körül szokatlan párbaj alakult ki két kormánypárti napilap között. A Magyar Hírlap még Nyitrai menesztése előtt az államtitkár távozását jósolta, a Magyar Nemzet viszont több cikkben is védelmébe vette Nyitrait - írták.