Meghalt Csurka István

Elhunyt Csurka István író, politikus. Március 27-én töltötte volna be 78. évét.

Közéleti szereplőként a 80-as évek közepétől volt aktív, részt vett az 1985-ös monori találkozón (a kempingben tartott háromnapos rendezvényen a demokratikus ellenzék különböző ágainak képviselői, egyszerűsítve a népiek és az urbánosok vettek részt), majd 1987-ben az egyik alapítója volt az MDF-nek.

A párton belül is hamar a jobbszélre került, a máig élő Magyar Fórum című lapban, melynek később kiadását is átvette, a kormányt és politikáját bíráló, majd antiszemita hangvételű írásokkal jelentkezett már 1992-1993-ban. 1993 elején indult az MDF elnöki posztjáért, a szavazatok kb. 40 százalékát megszerezve maradt alul Antal Józseffel szemben. Ezután alapította meg előbb a párton belüli platformját, majd májusban kizárták. Mozgalmat és pártot gründolt, ez lett a Magyar Út Körök és a Magyar Igazság és Élet Pártja, ami 1998-ban egyértelműen szélsőjobboldali retorikával vitte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot küszöböt, és 14 képviselői helyet szerzett a parlamentben. Azon politikusok közé tartozott, akik a leghamarabb és önként felvállalták ügynökmúltjukat, állítása szerint viszont soha nem írt jelentést, miután 1956-os internálása után beszervezte a III/III.

2002 után újra kiszorultak az Országgyűlésből, és bár sokáig a szélsőjobb egyetlen komolyabb pártjaként működtek, a Jobbik 2003-as alakulását már részben a MIÉP erodálódása indokolta. A két párt röviden együttműködött, eszmeiségük, retorikájuk nagyjából egyezett, ám a Jobbik hamarosan lényegesen sikeresebb lett önállóan. A 2006-os választási szövetségben a két párt még együtt ért el 2,2 százalékot, 2010-ben a Jobbik önállóan a parlament harmadik legnagyobb pártja lett.

A politikai színtéren Csurka az utóbbi években már nem tudta komolyan észrevétetni magát, a Jobbik teljesen kiszorította, ugyanakkor az általa kiadott Magyar Fórum azóta is működik, radikális és rendre antiszemita írásokat közölve.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a halálhír megjelenése után közleményt adott ki, melyben részvétet nyilvánítottak. "Az egyik legnagyobb magyar drámaíró halálával óriási veszteség érte a magyar kultúrát. Csurka István a MIÉP vezetőjeként korábban számos, a közéletben elhallgatott tabukérdést vetett fel. Nyugodjék békében!" – áll a közleményben.

Majdnem az Új Színház intendánsa lett

Ez utóbbiak miatt került kereszttűzbe akkor is, miután együtt írta meg Dörner Györggyel az Új Színház igazgatói posztjára beadott győztes pályázatot, Dörner eredeti szándékai szerint ő lett volna a Hátországnak átkeresztelt színház intendánsa. Csurka itt a saját műveit is szerette volna műsorra tűzni, mert azokat egy kivétellel egyetlen színházban sem játsszák. Az Új Színházban intendánsként aktuális politikai témákól írt volna ki drámapályázatot, amin Gyurcsány Ferenc és a privatizáció története is szerepelt volna témaként, mivel szerinte "a magyar irodalomnak is el kell rendeznie ezt a szélhámosságot."

Tarlós István főpolgármester végül azonban felkérte Dörnert, hogy Csurka Istvánt ne alkalmazza az Új Színházban intendánsként, mivel a drámaíró "többszöri kérése és ezt követő nyilvános felhívása ellenére is az európai politikai kultúrával összeegyeztethetetlen módon nyilatkozik meg lapjában", a Magyar Fórumban.

Csurka István a 60-as évektől novellákat és drámákat is írt, leghíresebb színdarabja az 1980-as Házmestersirató volt. 1969-ben és 1980-ban is József Attila-díjat kapott, 1980-ban Alföldi-díjjal jutalmazták. A rendszerváltás előtti években kezdődő politikai aktivitása miatt drámaírói pályája hosszú ideig háttérbe szorult, 2011-ben viszont megírta a trianoni témájú A hatodik koporsót és az Írószövetségek harcát, ami az értelmiség mai állapotáról szól.