Negyvennél is több fővárosi hajléktalan halt meg kihűlésben

A korábban ismertekhez képest megdöbbentő számok hangzottak el a téli hideg fővárosi hajléktalan áldozatairól az ombudsmani hivatal által rendezett csütörtöki műhelybeszélgetésen. „A Válság vesztesei” című projekthez kapcsolódó rendezvényt „Hajléktalanügy a válságban – válság a hajléktalanügyben?” címmel tartották Szabó Máté hivatalában.

A 150 férőhelyes Aszódi úti éjjeli menedékhelyen

Fotó: Mohai Balázs

Előadást tartott a rendezvényen Kalmár Tamás alezredes, a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának a vezetője. Elmondta, hogy 2011. október 1. és 2012. március 31. között 14 hajléktalan halt meg Budapesten közterületen. „Nem csak kihűlés miatt” – fogalmazott. Mivel azelőtt távozott a rendezvényről, hogy lehetőség lett volna hozzászólni, kérdéseket feltenni, nem tudtuk tőle megkérdezni, hogy a 14 közül pontosan hány halálesetet okozott kihűlés. Megfogalmazása alapján ugyan valószínűsíthető, hogy a többség kihűlés miatt halt meg, de ennek az értelmezésnek a helyességét nem volt lehetőségünk tisztázni.

Még tragikusabb adatokat közölt a műhelybeszélgetésen Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Zacher azt mondta, hogy 2011. szeptember 1. és 2012. április 1. között 214 beteget szállítottak hozzájuk hipotermia miatt, és 61 haláleset történt, az elhunyt betegek 75 százaléka hajléktalan, 25 százaléka pedig lakásból beszállított idős ember volt. Az orvos szavai azt jelentik, 45 vagy 46 hajléktalan kihűlés miatt haláláról tudnak a kórházban. Zacher megjegyezte azt is: az előző téli idényhez képest tíz százalékkal több volt a beteg, és öt százalékkal több a haláleset.

Városháza: Nincs ellentmondás

Tarlós István főpolgármester márciusi nyilatkozata ennél jóval kedvezőbb képet festett. Tarlós március 12-én tartott sajtótájékoztatót a téli hajléktalanellátási programról, és sikeresnek ítélte azt. „Hadd mondjak el egy nagyon fontos tényt. 2011 októbere és 2012 márciusa között Budapesten összesen egy, kihűlés miatti haláleset fordult elő a fővárosban. Ez is sok persze. De ha abból indulnak ki, hogy az előtte lévő ciklusban évente a harmincas átlag bőven kijött, hiszen egyetlen ciklus alatt százharmincegy ember hűlt ki akkor az utcákon, én úgy gondolom, a két eredmény nem hasonlítható össze” – fogalmazott a sajtótájékoztatón a főpolgármester.

A csütörtöki rendezvény után megkerestük a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályát a műhelybeszélgetésen elhangzott adatokkal, és megkérdeztük, álláspontjuk szerint mi az oka az ellentmondásnak ezek és a főpolgármester korábbi nyilatkozata között. A kommunikációs igazgatóságtól kapott válasz szerint Tarlós István a sajtótájékoztatón ismertetett adatokat a BRFK-tól kapta, a BRFK arról tájékoztatta őt, hogy közterületen egy hajléktalan halt meg kihűlésben. „Ez nem mond ellent az ön által említett  adatoknak” – tették hozzá.

A műhelybeszélgetésen a rendőr alezredes beszélt arról is, hogyan segítettek a rendőrök a hajléktalanoknak. Elmondta, hogy a télen 4429 esetben adtak felvilágítást hajléktalan embereknek az ellátóhelyekről, 635 esetben hívtak mentőt, 168 esetben pedig az általuk üzemeltetett két krízisautó valamelyikével vitték krízisközpontban az illetőt.

Kalmár azt mondta, hogy ő a hajléktalanellátó rendszer egyik tagjának tekinti a BRFK-t, és hangsúlyozta, hogy sokszor a rendőrséget támadják, pedig a rendőrség saját magán kívül álló okok miatt kényszerül bele egy szerepbe, jogalkalmazó szervként be kell tartania és tartatnia a jogszabályokat. Kalmár szerint azonban – míg a Belügyminisztérium nem találkozik hajléktalannal – az ő rendőreik hús-vér hajléktalanokkal szemben intézkednek, emberközelibbek.

A rendőrszobát nem használják

Ezt megerősítette Pelle József, a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, a a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI) igazgatója is, aki szerint sok kezdeti – sajtónyilatkozatok által táplált – félelmük nem igazolódott be. Télen nagy vitákat váltott ki, hogy az új hajléktalanszállókon rendőri helyiségeket alakítottak ki. Az Aszódi úti szállón létezik egy koedukált, rácsozott, rögzített börtönbútorzattal ellátott előállító helyiség, mutatott rá a főváros hajléktalanellátás helyzetéről készült legfrisebb, februári ombudsmani jelentés.

„Ezt még soha semmire nem használta a rendőrség” – mondta most el Pelle József a műhelybeszélgetésen. Pelle szerint nincs ott rendőr, és semmilyen rendőri tevékenység nem is folyt ott. A BMSZKI igazgatója úgy tudja: a IX. kerületi rendőrkapitányság fontolgatja, hogy a körzeti megbízott irodáját telepítenék oda, kibérelnék tőlük azt. Szerinte az új telephelyekre már egyáltalán nem terveznek ilyen rendőri helyiséget.

Pelle megjegyezte, hogy semmi sem lett a félig zárt intézményekből és a nagyon kemény rendőri fellépéstől sem, bár egyes helyeken, kerületekben volt „furcsa aktivitás”. „Továbbra is várakozó állásponton vagyunk a hatósági eszközök alkalmazása tekintetében” – tette hozzá.

Beváltak az új szállók

Szerinte egyébként sikeresnek mondható a Váci úti és az Aszódi úti új szállók megnyitása. Az előbbi harminc, az utóbbi viszont már hét nap alatt elérte a feltöltöttségi maximumát. A Váci úton az első héten beköltözők fele, az Aszódi úton 62 százalékuk jelenleg is ott lakik. Összeírták azt is, ki hol töltötte a beköltözés előtti éjszakát, és kiderült: a Váci útra érkezők 69,3 százalékának, az Aszódira érkezők 51 százalékának közterületen volt a szállása előzőleg. Pelle szerint „várakozáson felül elérte a célcsoportot” a két új szálló.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke a műhelybeszélgetésen beszélt ennek lehetséges okáról is: az Aszódi úton négyágyas szobák vannak, az Előd utcából, ahol emeletes ágyak vannak, tucatnyian vándoroltak át oda. „Nem mindegy, hogy mit ajánlanak a közterület alternatívájaként” – mondta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!