Rendőrök is lesznek az új hajléktalanszállókon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
A hajléktalanokat sújtó tilalmak, rendészeti intézkedések által kiváltott felháborodás közepette férőhelybővítésbe fogott a főváros az elmúlt hónapokban. A terv az volt, hogy december 1-jére három új szállót nyissanak meg Budapesten. A Fővárosi Közgyűlés még augusztus 31-én döntött erről, a három helyszín viszont csak némi huzavona után lett meg.
„A kerületek érthető okokból gyakorlatilag labdáznak a probléma megoldása módozataival” – fogalmazott Tarlós István főpolgármester az október 21-i közgyűlésen. Ekkor sikerült elfogadtatni a Belügyminisztériummal is egyeztetett végleges változatot: az egyik szálló a IV. kerületi Váci úton, a másik a ferencvárosi Aszódi utcában, a harmadik az I. kerületi Feszty Árpád úton lesz.
Labdázás
A három szálló egyike eredetileg a Józsefvárosban, a Salgótarjáni úton lett volna, de a nyolcadik kerület inkább a ferencvárosi, Aszódi utcai ingatlant javasolta a sajátja helyett, azzal az érvvel, hogy annak nagyobb az alapterülete, lényegesen jobb műszaki állapotban van, és az ingatlant szükség szerint le lehet szakaszolni. A ferencvárosi polgármester nem az ellen tiltakozott, hogy náluk legyen az egyik szálló, de az Aszódi utca helyett másik helyszínt, egy Kén utcai épületet akart felajánlani. Tarlós azonban nem engedett. Időszűkére hivatkozott, arra, hogy december 1-jéig nem lehetne levezényelni a Kén utcai épületben élő 27 szociális bérlő kiköltöztetését úgy, hogy addig még a hajléktalanok is elhelyezhetők legyenek.A tervezett határidőből viszont így is kifutottak. A fővárosi sajtóosztály november 17-én az Indexszel azt közölte az akkori tervekről: december 1-jén csak a Feszty Árpád utcai szállót tudják megnyitni, a Váci úti megnyitása január-februárra, az Aszódi utcai pedig február közepére-végére várható. Pedig igyekeztek gyorsítani, még a közbeszerzési törvény hatálya alól is mentesítették a szállók megnyitásához szükséges beruházásokat. Győri szerint egyébként a munkálatok „hihetetlenül gyorsan zajlanak”, megfeszített munka folyik, de nem lehet két-három hét alatt elvégezni, amihez két-három hónap kell. Végül a Feszty Árpád úti új szállórészt sem tudták átadni december 1-jén. A megnyitást most december 9-ére tervezik.
Az előbbi kettőt a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI) működteti majd, az utóbbit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A helyszínek végleges kijelölése előtt, a józsefvárosi népszavazás kapcsán Kocsis Mátéval közös sajtótájékoztatót tartott szeptember 23-án Pintér Sándor belügyminiszter. A kormany.hu-n olvasható beszámoló szerint Pintér akkor azt mondta: Tarlóssal abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben megnyíló új szállókban rendőri felügyelet mellett egészségügyi ellátásban részesülhetnek a hajléktalanok.
Ritka a balhé
„»Rendőri felügyelet« nem lesz a szállókon” - válaszolta novemberben a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya az Index kérdésére. Rendőrök viszont lesznek. „Kialakításra kerül egy-egy helyiség, hogy ha szükségesnek látszik, akkor egy-egy ügyeletes rendőr ott tartózkodhasson, és ha néha rendőri intézkedésre lenne szükség, rendelkezésre álljon” – közölte a sajtóosztály.
Ilyesmire eddig nem volt példa Budapesten. Az éjjeli menedékhelyeken – ahol az ott dolgozók ezt igénylik – most is vannak biztonsági őrök, de a szociális munkások legtöbbször nélkülük is megakadályozzák, hogy agresszió törjön ki, mondta Győri Péter, a BMSZKI szakmai igazgatója. Ha komolyabb helyzet adódik, például verekszik valaki, akkor kihívják a rendőrséget, éppen úgy, ahogy a dolog egy lakóházban működne. Győri szerint egyébként csak két-három havonta szokott ilyesmi előfordulni. „A dolgozók mind felmondanának, ha ennél sűrűbben lenne ilyen helyzet” – jegyezte meg.
Izgalmat, nyugtalanságot szerinte a téli sorban állásokkor lehet érezni, amikor a hidegből az emberek szeretnének minél előbb bejutni, odabent viszont „elképesztően jámboran és nyugodtan azzal foglalkoznak, hogy megmosakodjanak, elfoglalják az ágyukat, és lefeküdjenek végre aludni”.
A máltaiaknál nem lesz rendőr
A Feszty Árpád úti szállás több szempontból is különbözik a másik kettőtől. Ez az épületet eddig sem állt üresen, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat most is hajléktalanellátó intézményként működteti, olyan speciális, 40 férőhelyes átmeneti szállóként, ahol egészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe a hajléktalanok, például a kórházból elbocsátott lábadozók. Ugyanebben az épületben alakítják ki az új szállót, ahol 24 nappali és ugyanennyi éjjeli férőhely lesz.„Rendőri jelenlét, ahogyan a Máltai Szeretetszolgálat más intézményeiben sincs, úgy itt sem lesz" – közölte Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. Romhányi szerint a közterületekről az ellátórendszerbe bekerülő hajléktalan embereket személyre szóló szociális diagnózis alapján helyezik el a különböző intézményekbe, és azokat, akiknek az esetében indokolt lehet a rendőrségi jelenlét, nem a Feszty Árpád utcai intézménybe küldenék.
Még nem tisztult le
A BMSZKI szakmai igazgatója elmondta, hogy voltak tárgyalások a rendőrséggel az új szállókról, de egyelőre nem világos, mi lesz azokban a rendőrök feladata. A rendőrségen sem látta azt az egyeztetések során, hogy nagyon el tudnának képzelni egy ilyen ügyeletet az anyagi és személyügyi helyzet alapján. Szerinte a BMSZKI-nak eddig is jó kapcsolata volt a rendőrséggel, ha kihívták őket, kijöttek, intézkedtek, és ennél többre nem is lenne szükség.
Győri hangsúlyozta, hogy a rendőrök nem a szállórészen lesznek, hanem csak a létesítmények területén lesz a számukra kialakított helyiség. “Az, ha ott lesz egy helyiségben egy rendőr, önmagában senkit nem fog elriasztani” – mondta. Ha ennél több lenne a rendőr dolga, az viszont már veszélyes lehetne, mert elriaszthatná a hajléktalanokat a szállótól, tette hozzá.
Távozni lehet
Az új szállókról szóló eredeti, augusztusi közgyűlési előterjesztésben szerepelt, hogy „a program nyújtotta lehetőség igénybevétele önkéntességen alapul, ugyanakkor a közterületről elszállított hajléktalan emberek elhelyezése is lehetséges.” Ezt a mondatot lehet úgy értelmezni, hogy a hajléktalanokat akaratuk ellenére is bekényszerítenék a szállókra. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya szerint azonban nincs szó arról, hogy megakadályoznák a távozást a szállókról. „Mind a bekerülés, mind a távozás természetesen nyitott rendszerű” – írták. Ezt megerősítette Győri Péter is, aki kijelentette: „Minden mai terv szerint nyitott szociális intézmények lesznek, ahová önkéntesen mennek be, és önkéntesen jönnek ki. Nincs olyan szociális intézmény, ahová embereket bezárnak”.
Győri szerint egyébként volt tárgyalás a rendőrséggel arról is, hogy ők esetleg be is szállítanák a szállókra a kint tartózkodó embereket, de egyrészt a rendőrségnek „nincs erre taxija”, másrészt nem is előállító helyiségekről van szó.
Hatszáz hely, kevesebb ember
Az új szállókkal kapcsolatban hatszáz új férőhelyet szokás emlegetni. Ez a szám azonban nem azt jelenti, hogy hatszáz ember elszállásolása oldódna meg velük. Az intézmények egyszerre fognak éjjeli menedékhelyként és nappali melegedőként működni. A Váci út 102. szám alatt ingatlanban 93 fő számára lesz éjszakai, és 84 fő számára nappali tartózkodásra lesz lehetőség. Az Aszódi úton 192 ember talál majd éjszakai szállást, és 162 fő tud ott lenni nappal, közölte a sajtóosztály. A Feszty Árpád utcában 24 új éjszakai és 24 nappali hely lesz. Győri Péter egyébként biztos abban a tapasztalatai alapján, hogy ha jól sikerül a felújítás, hetek alatt meg fognak telni az új szállók. Szerinte a Váci úti szálló különösen vonzó lehet majd, ha a felújítás során nem verik ki a falakat, és megmarad a régi munkásszálló épületben kialakított négyágyas szobás elrendezés. A Váci út a tervek szerint alkalmas lesz arra, hogy párokat is befogadjanak.Beindulhatnak az elzárások
A budapesti hajléktalanoknak már május óta tilos az utcán aludniuk. A fővárosi rendelet szerint aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, szabálysértést követ el, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a pénzbírságot nem tudja befizetni, azt elzárással büntethetik. December 1-jétől életbe lép egy újabb szigorítás. A parlamentben november 14-én megszavazták a szabálysértési törvény módosítását, amely még egyszerűbbé teszi az elzárás elrendelését. Akit másodszor kapnak hajléktalankodáson, a módosítás értelmében 150 ezer forintos – nyilván megfizethetetlen – pénzbírsággal, vagy közvetlenül elzárással sújtható.
Az elzárás minimum egy, maximum hatvan napig tarthat. Ha a pénzbírságot változtatják elzárásra, egy nap háromezer forintot ér. Az elzárt ember köteles a bv-intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni, de végeztethetnek vele más munkát is, ha orvosi vélemény alapján így dönt a befogadási és foglalkoztási bizottság. Az elzárt hajléktalanokat az a veszély is fenyegeti, hogy búcsút mondhatnak a saját tárgyaiknak. Alapesetben a börtönbe be nem vihető tárgyat letétbe helyezik, de ha úgy ítélik meg, hogy ez közegészségügyi okból nem lehetséges, akkor a tulajdonosnak kellene megpróbálni valami megőrző helyet találni neki. Ha ez nem megy, az adott tárgyat megsemmisítik.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség arra, hogy hajléktalanszállókon hajtsák végre az elzárás büntetést. A vonatkozó rendelet kimondja, hogy az elzárást rendőrségi fogdában (ha az elkövető eleve őrizetben van, és az elzárás hátra lévő ideje a tíz napot nem haladja meg) vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
