Handó: Nem helyezik vissza a nyugdíjazott bírókat

Az Alkotmánybíróság hétfőn dönt a bírók nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló jogszabályok alkotmányosságáról. A korhatár 70-ről 62 évre csökkentését az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az AB, hanem a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.

Bár az AB csak hétfőn határoz, Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke az Inforádiónak adott csütörtöki interjújában kijelentette: ha az AB meg is semmisíti a nyugdíjkorhatár csökkentését, azoknak a bíráknak, akik vissza szeretnék kapni korábbi, nyugdíjazás miatt elvesztett állásukat, munkaügyi bírósághoz kell fordulniuk.

"Amennyiben az AB ezt megteszi (kimondja a korhatárcsökkenés alkotmányellenességét és megsemmisíti a jogszabályt – Index), akkor lehet dolgunk, de nem közvetlenül, hiszen az érintett bírók már kézhez vették a felmentési okiratokat, és a hivatalnak a szolgálati jogviszonyukkal kapcsolatban most további teendője nincs" – fogalmazott.

Az EU Bírósága júniusban jelentette be, hogy megindultak az Európai Bizottság által Magyarország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások, amelyek közül az egyik a bírák kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos. Ugyancsak júniusban jelentette be a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a közreműködésével 105 bíró fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, kérve az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését.

A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi beadványa szerint ez a megoldás sérti a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát. A jogvédők úgy vélik: a strasbourgi bíróság korábbi ítélkezési gyakorlata alapján a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, továbbá az idő előtti nyugdíjazás álláspontjuk szerint diszkriminatív is, hiszen például a közjegyzőkre, végrehajtókra, alkotmánybírókra, jogi egyetemi oktatókra, ügyvédekre eltérő, kedvezőbb rendelkezések irányadóak.

Úgy vélik, diszkriminációt jelent az is, hogy a Kúria elnökére nem vonatkozik a korhatár, akik pedig 55 évnél nem idősebbek, három évvel tovább, 65 éves korukig ítélkezhetnek. Idén összesen 274 bíró vonul nyugállományba.

A bírók nyugdíjkorhatárnak csökkentése (a kormány értelmezésében az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítása) a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legvitatottabb döntése volt, amit egyebek mellett az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testülete, a Velencei Bizottság is bírált. A legtapasztaltabb bírók idő előtti felállítását a hazai kritikusok szerint egyetlen valódi cél motiválhatta: a 2006 őszi utcai zavargások ügyében született elmarasztaló, illetve a rendőröket felmentő ítéletek megtorlása.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!