Freedom House: Magyarország egyre kevésbé demokratikus

Index, MTI
2012.06.06. 19:10
Putyinizálódás, kevésbé független bíráskodás, romló médiakörnyezet, trükkösen átrajzolt választási térkép: a washingtoni Freedom House (FH) nemzetközi jogvédő szervezet friss jelentésében a magyarországi demokrácia hanyatlását rögzítette. A kormányzat dühödt tagadással reagált.

Magyarország a legjobb kategóriába, a "megszilárdult demokráciák" közé került az FH legfrissebb, 29 egykori szocialista országot értékelő jelentésében, de gyakorlatilag ez az egyetlen pozitív hír. Az összpontszámunk ugyanis megint növekedett, ami ebben az értékelési rendszerben, ahol a legjobb az egyes, a legrosszabb pedig a hetes osztályzat, rosszat jelent. Ezzel a 2,86-os átlaggal éppen hogy benne maradtunk az elitligában, ahová a tökéletes 1-estől a 2,99-esik terjedő átlaggal lehet bekerülni.

Szlovénia (1,89 pont) áll az élen Észtország (1,93), Lettország (2,11), Lengyelország (2,14), Csehország (2,18), Litvánia (2,29) és Szlovákia (2,5) előtt, majd jövünk mi, aztán a már a "félig konszolidált demokráciák" osztályába tartozó Bulgária (3,14) és Románia (3,43).

Magyarország a választási folyamat megítélésében 2,25, a civil társadaloméban pedig 2 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. Magyarország összesített pontszáma így lett 2,86.

Kiemeltek minket

A jelentés a szövegében is külön kihangsúlyozta, hogy "Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány év során folyamatosan hanyatlik, ami által közelebb került a félig konszolidált demokráciák kategóriájában található Romániához és Bulgáriához".

"A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni" - hangzott az FH-jelentés, majd úgy folytatja, hogy "Magyarország ma alaposan próbára teszi azt a felfogást, amely szerint az ilyen átalakulás visszafordíthatatlan" - fogalmazott a jelentés.

Orbán és Janukovics, a két putyinizátor

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök az úgynevezett reformok ürügyével szisztematikusan lebontja a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok rendszerét" - vélekedett a jelentéssel kapcsolatban David J. Kramer, a FH elnöke. "A jelek szerint 'putyinizálják' az országukat, ami ironikus, mert a putyinizmus tavaly még Oroszországban is elvesztette a hitelét."

A FH megállapítása szerint Magyarország, amely valamikor az egyik legjobban teljesítő országa volt, immár második éve olyan romlást mutat, amely a legkirívóbb az új uniós tagállamok között. 2011-ben négy kategóriában mértek éles visszaesést Magyarország esetében, az FH fél-fél pontot rontott az ország osztályzatán a választási folyamat, az ország demokratikus kormányzása, valamint az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége megítélésében.

Élen járunk az EU-ban

A FH szerint a magyarországi médiakörnyezet korlátozóbbá vált az új jogszabály következtében, amely jelentős hatalmat biztosít kormányzati kinevezetteknek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és az észlelt jogsértések büntetése ügyében. A jelentés szerint az új EU-országok közül különösen Magyarországon növekedett meg a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás.

A FH arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországon - Bulgária, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia mellett - az elmúlt öt évben hanyatlás volt tapasztalható a médiafüggetlenség kérdésében.

Magyarország egyike annak a 8 országnak - Albánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bulgária, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna mellett - ahol a FH a bírói függetlenség hanyatlását állapította meg, úgy értékelve, hogy "az igazságügyi igazgatás jelentős átalakítása megnyitotta az utat a bíróságok közvetlenebb politikai manipulálása előtt." A szervezet szerint az Orbán-kormány "folytatta hatalmának megszilárdítását a névlegesen független felügyeleti és igazságügyi szervek fölött" és "széles körű támadást intézett az intézményi elszámoltathatóság és az átláthatóság ellen".

Gyengülő fékek

"Orbán Viktor miniszterelnök pártja, a Fidesz arra használta fel parlamenti szupertöbbségét, hogy az év folyamán keresztülerőltessen egy új alkotmányt és módosításokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban, tovább gyengítve a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban. Ráadásul, az új választási törvény a kormánypártnak kedvező módon átrajzolta a parlamenti választási körzeteket és olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek meggyengítik az ellenfelet, gyakorlatilag annak bebiztosítására, hogy a Fidesz megtartsa hatalmát" - hangzott a FH értékelése.

Határozott visszautasítás

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kifejezetten dühös közleményben reagált, ami indításnak kettős mérce alkalmazásával vádolja az amerikai jogvédőket, a jelentést pedig "megalapozatlannak" és "több helyen hiteltelennek" nevezi. A tárca nagyon elégedett a saját vezetésével, hiszen azt írja, hogy " Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével bír."

A KIM szerint a korábbi alkotmány sztálinista volt, egy egypárti Fidesz-alkotmányt viszont "nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg".

"Az FH valótlanul állítja, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek, a valóság ezzel szemben az, hogy ez a kormány fékezte meg és tiltotta meg létezésüket" - szól a válasz.

A KIM szerint az átrajzolt választási térképek nem a Fidesz érdekeit szolgálják, sőt azt mondják, hogy a kormány "az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket." "Elfogadhatatlan az is, hogy a visszaesés okaként nevezi meg a szervezet a külhoni magyaroknak biztosított választójogot, miközben ez számos más nyugati demokratikus országban hasonlóan működik" - írja a minisztériumi válaszlevél.

A KIM úgy érzékeli, hogy "Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába".

Kormánytól független a Médiatanács

A válaszban meglepő módon az állítják, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa "kormánytól független, autonóm államigazgatási szerv".

"Az igazságszolgáltatás Magyarországon független, sőt az igazságszolgáltatási reformnak köszönhetően a bíróságok jóval hatékonyabban lesznek képes működni, és így képesek lesznek visszaadni a magyar állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Egyetlen bírát sem hivatali ideje lejárta előtt, hanem a nyugdíjkorhatár betöltése miatt mentettek fel, ahogy minden más magyar állampolgárral általában így tesznek a munkáltatók" - írja a levél, amelyben a KIM korábban a magyar helyzet nem alapos ismerettét rótték fel a Freedom House-nak.

A nyílt levél elmúltnyolcévezéssel zárul, miszerint az önkormányzatok pénzügyi nehézségeinek oka "az előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás,a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok".