Titkos megállapodást kötött Orbán a baltás gyilkosról?

Közel huszonnégy órával az azeri baltás gyilkos ügyének kipattanása után sincs hivatalos magyar válasz arra, hogy milyen okból, milyen előzetes megállapodások alapján és milyen információkra alapozva engedték vissza hazájába az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramil Safarov Sahibot. (Update: Cikkünk után három órával jelent meg a külügy és az igazságügy közös nyilatkozata, amely azonban új információt nem tartalmaz. Keretes írásunkban olvasható.) Safarov 2004-ben mészárolta le egy örmény diáktársát, mindketten ösztöndíjjal tanultak Budapesten. Hazaengedése miatt Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.

"Ramil Safarov kiadatásának lépései zárt ajtók mögött zajlottak. A titkos megbeszélések az azeri elnök komoly személyes ellenőrzése mellett már egy éve folynak. - nyilatkozta Novruz Mammadov a News.az-nek. - Ilham Aliyev hosszú idő óta követte a magyar és azeri jogi irodák munkáját. Az ügy lezárásához végül az az egyezmény vezetett, amely Orbán Viktor magyar miniszterelnök azeri látogatásakor született."

Szombaton az azeri külügyminisztérium is hálálkodott a hivatalos magyar segítségért: "Az azerbajdzsán külügyminisztérium nagyra értékeli a magyar fél közreműködését Ramil Safarov hazatérésében" - nyilatkozta a Trendnek Elman Abdullayev, a minisztérium szóvivője. "Az azerbajdzsáni fél már egy ideje dolgozott ezen, s rendkívül nagyra értékeljük a magyar fél együttműködését ebben a kérdésben" - mondta.

"Ez nem egyik pillanatról a másikra történt. - nyilatkozta azeri hírügynökségeknek Vilayet Guliyev, azerbajdzsán budapesti nagykövete. - Az egész folyamat az elejétől a végéig az elnök utasításainak megfelelően zajlott. A lebonyolításban részt vett a nagykövetség is."

Véletlen egybeesés, nincs titkos alku

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóosztályán megkérdeztük, hogy milyen magyar-azeri egyezmény, megállapodás vagy alku keretében szállították vissza Safarovot hazájába. A sajtóiroda állította, hogy csupán 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény áll a háttérben, amely szerint a fogvatartott kérvényezheti, hogy hazájában tölthesse le a büntetését, és ezt Magyarország most kedvezően bírálta el. Semmilyen egyéb tényező nem játszott szerepet az ügyben.

Mivel az ügyben érintett KIM nem csak erre a reggeli hírre, de a botrány kirobbanására, az örmény diplomáciai kapcsolatok megszakítására sem válaszolt, érdeklődtünk a minisztérium álláspontjáról.

“A kormány egyelőre nem tervez választ az ügyben” – mondta Szűcs Veronika. A KIM sajtómunkatársa szerint továbbra is a péntek délután fél egykor kiadott közlemény a hivatalos magyar álláspont. Ebben a külügy tényként kezeli, hogy Safarov hazájában is folytatja börtönbüntetését. A dokumentum érdekessége, hogy akkor jelentette meg a minisztérium, amikor a nemzetközi sajtóban már arról cikkeztek, a baltás gyilkost Azerbajdzsán megérkezése után szabadon engedte, és nemzeti hősként ünnepli.

A külügy még értékel

A nemzetközi botrányt kavaró kormányzati lépésről a külügyminisztérium sajtófőnöke szombat délelőtt annyit mondott: “Jelenleg értékeljük a helyzetet.” Kaleta Gábor hangsúlyozta, hogy a hivatalos álláspont szerint “Magyarország a nemzetközi szerződéseknek megfelelően járt el.” A sajtófőnök megjegyezte: „szeretné, ha még ma megfogalmazódna a hivatalos válasz.”

Kiállt a kormány feddhetetlensége mellett a Fidesz is. "A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy" - közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője szombaton.

Kerestük az olajország barátságát

Az azeri információkat támasztja alá, hogy a közelmúltban Magyarország intenzíven kereste a kapcsolatokat az olajban gazdag országgal. Orbán Viktor idén júniusban járt Azerbajdzsánban, ahol találkozott a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és az állami olajipari vállalat vezérigazgató-helyettesével is. A téma a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése és a gázellátás volt.

Hivatalosan valóban nem volt szó Safarov ügyéről, de a színfalak mögött sejthetően már zajlottak a tárgyalások. Erre utal, hogy örmény civil szervezetek már augusztus 25-én közleményben tiltakoztak Ramil Safarov esetleges kiadatása ellen. Az örmény elnök pénteki beszédéből is arra következtethetünk, hogy a háttérben intenzív tárgyalások folytak Azerbajdzsán és Magyarország közt: „Közelről figyelemmel kísértük a bűnöző körüli fejleményeket. Az ügyet minden egyes találkozó alkalmával megvitatta az elnök, a házelnök, a külügyminiszter és Magyarország nagykövete.”

Hivatalos tájékoztatás hiányában továbbra is kérdés, hogy milyen eddig nem ismertetett megállapodások jöhettek létre a magyar és az azeri kormány közt. Milyen lépéseket tervezünk azt követően, hogy Örményország a legerősebb diplomáciai gesztusok egyikeként megszakította Magyarországgal diplomáciai kapcsolatait. (Safarov egy örmény diákot mészárolt le) Valóban ígérte-e Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Örményországnak, hogy nem fogják kiadni Safarovot Azerbajdzsánnak?