A röghöz kötésről ír a NYTimes

A vezető amerikai lap vasárnap terjedelmes riportban számolt be a magyar diákok helyzetéről, a kormánnyal való vitájukról és a tüntetésekről. A lap egy végzős joghallgató és egy a tanulmányait most ősszel megkezdett szociológia-szakos diák kilátásait hasonlította össze a röghöz kötés tükrében.

A végzős diák akár már nyáron nyakába veheti a világot, és ott vállal munkát, ahol akar. Amikor azonban a szociológus végez, minden államilag finanszírozott évért cserébe két évig itthon kell majd dolgoznia, vagy vissza kell fizetnie képzése árát.

Kumin Ferenc, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint egy norvég vagy brit fizetésből korántsem lehetetlen visszafizetni a (szociológusok esetében) 900 ezres alap-, és az ugyanannyiba kerülő mesterképzés díját. Kumin azt is megemlítette, hogy az ingyenes felsőoktatási lehetőségeket kihasználva sokan szándékosan elhúzzák a tanulmányaikat, ami az adófizetőknek rengeteg pénzbe kerül.

A New York Times cike beszámol a HaHa által szervezett diáktüntetésekről, majd a kormánnyal folyatott tárgyalásokról, azok kudarcáról és az egyetemfoglalásokról is.

A lapnak Balog Zoltán humánerőforrás-miniszter arról beszélt, hogy szeretné a diákok egyéni és a nemzet közös érdekei közötti egyensúlyt megteremteni. A cikk szerint ugyanakkor sehol a világon nincs a magyarhoz hasonló, a diákokat maradásra kényszerítő rendszer.

Urbán Ágnes, a Corvinus Egyetem tanársegédje azt mondta, hogy a kormány diákokkal szembeni keménykedése mögött a populista szavazatszerzés szándéka állhat. Ugyanerre utalt Temesi József, a Corvinus Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja igazgatója is, aki szerint a kormány megbízhatatlannak és lustának próbálja láttatni a diákokat, akik csak követelnek, de nem teljesítenek.

Temesi úgy véli, a kormánynak nincs átfogó oktatási stratégiája, és túl sok az alkalmi döntése. Mint mondta, az agyelszívást nem adminisztratív eszközökkel, hanem munkahelyteremtéssel és a jövedelemszint emelkedésével lehet csak megállítani.

A cikk megemlíti, hogy a röghöz kötés az uniós jogba ütközhet, Balog miniszter azonban lát lehetőséget a kompromisszumos megoldásra, és különben sem tartja kötelezőnek az ingyenes felsőoktatás igénybevételét. A NYTimes kommentárja szerint az első röghöz kötött diákok 2015-ben végeznek majd, ám a 2014-es választás kimenetele vagy az EU döntése addig még változtathat a helyzetükön.