Hétfőtől újra trafik lesz a dohánybolt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A tavaszi ülésszak második hetében még némi álmosság jellemzi a parlamentet, az előzetes napirend szerint megint csak egy jelentősebb törvényt fogadnak el két nemzetközi szerződést kihirdető törvény és két parlamenti határozat mellett. Ráadásul a héten a miniszterelnök sem beszél napirend előtt, így viszont újra élőben közvetítjük az interpellációkat is. Fontos fejlemény még, hogy hétfőn már tényleg egyel kevesebb ellenzéki frakció lesz, Kövér László csütörtökön bejelentette, hogy a házszabály értelmében feloszlottnak tekinti az LMP frakcióját, amely létszáma a nyolc szakadár kiválásával az előírt 12 fő alá csökkent.
Hétfőn tehát a szokásos időben, délután egykor napirend előtti felszólalásokkal indul a nap, ezekből ezentúl a következő választásokig már csak négy lesz a hétindító ülésnapon. Az interpellációk sorrendje is változik, a kormánypárti öninterpelláció ezentúl harmadik lesz a sorban. Azonnali kérdésekre a miniszterelnöknek még nem kell válaszolnia a héten.
És hogy miből élünk a héten? Elsősorban nemzetközi szerződésekből, de lesz szó atomenergiáról és hazai kisvállalkozásokról is.
A tengerészeti munkaügyi egyezményről
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Magyarország nem hajós nemzet, még ha a huszadik századi történelmünk egy nem jelentéktelen negyed századában egy ellentengernagy irányította is az országot. A tenger hiánya mindenesetre nem jelenti azt, hogy ne lennének tengerészeink, akiket ezentúl Magyarországon is véd a nemzetközi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény.
Az eurázsiai kombinált fuvarozásról
Az országok közti kapcsolatokat törvények uralta világunkban nemzetközi egyezmények és szerződések szabályozzák. Nem lehet kivétel ez alól a fuvarozás sem. Az amúgy orosz nyelvű egyezmény elfogadásával ezentúl az Európa és Ázsia közötti kombinált - közúti, vasúti, tengeri és folyami - áruszállítás is szabályozva lesz.
A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről
Bár az elmúlt két évben rekordmennyiségű törvényt alkotó parlamentet általában nem vádolnánk lassúsággal, a hazai kis- és középvállalkozások 3-4 évvel ezelőtti helyzetét ismertető jelentés kissé idejét múlt témának tűnik. A jelentésből (.pdf) mindenesetre ismét kiderül, amit már eddig is tudtunk: 2009 és 2010 nem voltak jó évek a gazdaságban.
Az atomenergia biztonságáról
Ahogy a kis- és középvállalkozások helyzete, úgy ez a téma is jelentős késéssel érkezett a parlament elé, hétfőn a 2009-2011. évi biztonsági jelentést fogadhatják el. Ahhoz képest, hogy 2009. május 4-én egy nemzetközileg is jegyzett, a hétfokú INES skálán 2-es, incidens besorolást kapott baleset is történt – egy áramkimaradást követően egy neutrondetektor sérülése miatt evakuálni kellett az erőműt -, erre nem találtunk utalást a 268 oldalas jelentésben. Ezt leszámítva viszonylag eseménytelen volt az áttekintett három év. Egy ellenőrzéskor nem szólaltak meg a szirénák, 2011. decemberében pedig riadókészültséget kellett elrendelni a Duna alacsony vízállása miatt. De ugyanebben az évben, a fukusimai atomkatasztrófa után az összes európai erőműhöz hasonlóan Pakson is elvégezték a stresszteszteket, melyeken az erőmű megfelelt.
A trafikokról
A nevében a fiatalkorúak dohányzását visszaszorító, valójában a trafikokat államosító törvény legújabb módosításával a kormány újra feltalálja a trafikot. Az eredeti, szigorú elképzelések szerint a Nemzeti Dohányboltra átkeresztelt egységek csak cigarettát árusíthattak volna, erre azonban, tekintve a cigaretta árrését, nem lehetett volna üzletet alapozni. Így a módosítással a jövő trafikjaiban dohánytermék és dohányterméket kiegészítő termék mellett sorsjegyeket, alkoholt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőt, újságot és „jogszabály által meghatározott más terméket" is forgalmazhatnának.
A javaslathoz négy módosító indítványt nyújtottak be, de a fideszes Nagy Csaba visszavonta saját két indítványát, a jobbikos Kiss Sándoré pedig nem felelt meg a határozati házszabálynak. Így egyetlen módosítóról kell döntenie a háznak, azt a szocialisták nyújtották be. "Vicces" indítványuk lényege, hogy a nemzeti dohányboltot nemzeti vegyesboltra keresztelnék át a törvény módosítása után.
Mivel a szocialisták javaslatát minden bizonnyal elutasítja a kormánytöbbség, hétfőn magáról a törvényről is szavazhatnak.
A határozathozatalok után két nemzetközi szerződés, a magyar-grúz bűnüldözési együttműködési megállapodás és a magyar-francia minősített adatcseréről szóló egyezmény megvitatásával folytatják a munkát, majd öt törvénytervezet következik.
A szellemi tulajdonról
A szabadalmi és szerzői jogi törvényeket egy 2011-ben elfogadott európai uniós irányelv alapján kívánják módosítani. Ötvenről hetven évre nőne a hangfelvételek szerzői joga. Egy kalap alatt az innovációs törvényt is módosítanák, megteremtve a lehetőségét, hogy az adóból leírható kutatás-fejlesztési tevékenység ellenőrzésének a lehetőségét.
A jogi segítségnyújtásról és a harmadik országbeliek beutazásáról
A két törvényt azért kell párhuzamosan módosítani, mert az unió egy irányelvében 2011. decemberi határidővel elrendelte az illegális migránsok részére biztosítandó jogi segítségnyújtás kialakítását. Az illegális migránsoknak térítésmentesen kell segítséget ésvagy jogi képviseletet nyújtani.
Az önkormányzatokról
A javaslat a kormány törvényalkotási programjában is szerepel, erről bővebben is írunk a cikk végén. Az önkormányzati törvény módosításával a helyhatóságok törvényességi felügyeletét igyekeznek hatékonyabbá tenni a kormányhivatalok felállítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján. Így például a jövőben az önkormányzatokért felelős miniszter fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérve. A kormányhivatal a jövőben testületi ülést is összehívhat és megbírságolhatja az ismételten törvényt sértő önkormányzatokat.
Az országgyűlési képviselők választásáról
Az Alkotmánybíróság január 7-én részben alkotmányellenesnek találta a választási eljárásról (Ve.) szóló törvényt az előzetes regisztráció intézményének bevezetése miatt. A választási eljárási törvény részeként módosították a választójogi törvény választókerületi felosztását is, ám a Ve. eltörlésével ez is veszne. A kereszténydemokrata Vejkey Imre javaslatára most úgy módosítanák a választójogi törvényt, hogy a melléklet módosításai a határidősértés miatt ne vesszenek kárba.
A Magyar Művészeti Akadémiáról
Fekete György állami szintre emelt magántársasága már eddig is okozott gondokat a kormánynak - ebbe az ügybe bukott bele alig fél év után L. Simon László kulturális államtitkár is. De ez sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy további javakat juttasson a vitatott legitimitású és szakmaiságú intézménynek. Balog emberminiszter javaslatára most az MMA-nak ajándékoznák a pesti Vigadót és a Műcsarnokot. Azt azért kikötik a törvényben, hogy Fekete György nem adhatja el ezeket az épületeket.
Kedden a szokottnál korábban, már reggel nyolckor megkezdődik az ülés. Ennek oka, hogy még a délelőtt meg akarják kezdeni a gránitba vésett Alaptörvény a számozás szerint negyedik, valójában az átmeneti rendelkezéseket (ÁR) is ideszámítva már ötödik módosítását.
Az Alaptörvény negyedik módosítása
Nem véletlenül emlegetjük az átmeneti rendelkezéseket, melyeket decemberben már nemcsak mi, hanem az Alkotmánybíróság is alkotmánykiegészítésként értelmezett, megállapítva, hogy a rendelkezések korántsem átmenetiek. Ezzel meg is semmisítette a csomagot, amit a kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba.
És ha már hozzányúlnak a nagy műhöz, beleírnak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghözkötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.
Beletrükközik az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt - ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát - ez most már az alaptörvényben lesz tiltva.
De korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.
Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.
Korlátozzák az Alkotmánybíróság munkáját
Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátoznák az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért - így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltanák, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.
Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.
Az alaptörvény általános vitáját első körben délig folytatják, majd bő egy órán át a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról (sic!) szóló határozati javaslatról vitáznak, amit a KDNP, a Fidesz, a Jobbik és az MSZP mellett maga Szili Katalin jegyez. És mielőtt visszatérnének az alkotmánymódosításra, még két másik törvényt is megvitatnak.
A lánctartozásról
Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.
A közúti közlekedésről
A közúti közlekedésről szóló törvények sem menekülhetnek a Magyary Programtól, egyszerűsítve lesznek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a közúti balesetben érintett járművek vezetői maguk igazoltathatnák egymást, ehhez már rendőr se kéne.
A jövőben online is intézhető volna az eladó bejelentése autóvásárlásnál. A közlekedési hatóság jogot kapna a kötelező biztosítás ellenőrzésére az igazgatási eljárások és a gépjármű időszakos vizsgálata során.
Ezután a képviselők kifulladásig folytathatják az alkotmánymódosítás általános vitáját.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
