Áder aláírja az Alaptörvény módosítását

Áder János köztársasági elnök a közszolgálati televízió szerda esti híradójában bejelentette, hogy alá fogja írni az Alaptörvény negyedik módosítását, amit hétfőn fogadott el a parlament. A közlemény a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható.

Áder elmondta, hogy sok időt töltött a sajtóban megjelent érvek és ellenérvek, a hozzá eljuttatott levelek tanulmányozásával, és döntésében az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete vezérelte.

Kifejtette, hogy a köztársasági elnök nem egyszerűen a pártok felett áll, hanem mindig és mindenben politikai nemzete mellett kell áll. Egy államfő szerinte csakis így fejezheti ki a nemzet igazi egységét, akkor is, ha vannak, akik vitatják alkotmányos döntéseit.

Felelősen gondolkodó polgárként nem veheti semmibe a törvény betűjét, és nem követhet el alkotmánysértést, egy állam ugyanis attól jogállam, hogy annak törvényeit és alkotmányos rendelkezéseit mindenki betartja – fogalmazott az államfő. Szerinte ha az államfő az alkotmányellenesség útjára lépne, az káoszhoz, zűrzavarhoz, törvénytelenséghez vezetne, amit senki sem akar.

"Az Alaptörvényben foglalt elnöki kötelezettséggel egyezően – az Alaptörvény negyedik módosítását aláírom és kihirdetem. Ez az egyetlen alkotmányos választásom, amely összhangban van eskümmel, a fennálló törvényes rendelkezésekkel és az Alkotmánybíróság 20 év alatt meghozott határozataival" – jelentette ki Áder, és idézte az Alaptörvény vonatkozó bekezdését, mely szerinte egyértelművé teszi, hogy alkotmányos kötelessége aláírni a módosítást, függetlenül attól, hogy ez tetszik-e neki vagy sem.

Áder óvatosan megkerülte, hogy véleményt mondjon a módosításról: "Megválasztásom pillanatában világossá tettem: ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyűlésnek. Utalt a kormány- és az ellenzéki pártok felelősségére is: „bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség”.

Az államfőtől az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasasági elnök és a civil szervezetek is azt kérték, hogy ne írja alá a módosítást, mert az a végső csapást jelenti a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővül, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengül az alapvető jogok alkotmányos védelme, és az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.

Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte. Lényegében ugyanezt tükrözte a külföldi sajtó reakciója is. Az Országgyűlés hétfő döntését követően Budapesten állandósultak a módosítás ellen tiltakozó utcai demonstrációk.

Az elnök döntését mérlegelő cikkünkben megírtuk, hogy az alkotmányjogászok szerint az Alaptörvény alapján nem lehet egyértelműen megítélni, hogy Ádernek alá kell, illetve szabad-e írnia a módosítást.

Az Alaptörvény az elnöki beszédben is idézett S-cikke szerint a köztársasági elnök "az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését." Más szóval nincs nincs mérlegelési lehetősége: sem politikai, sem alkotmányos vétót nem emelhet, alá kell írnia az alkotmánymódosítást.

Az aláírást ellenzők viszont arra utaltak, hogy az Alaptörvény 9. cikke szerint az elnök legfontosabb feladata, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. Márpedig a korábban alkotmányellenesnek talált rendelkezések alkotmányba emelése, és az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentése, melynek eredményeképpen mostantól kétharmaddal bármi az Alaptörvénybe írható, épp a jogállami demokráciát veszélyezteti.