Nincs döntés a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatásáról
További Belföld cikkek
- Pályahiba miatt nem jár a 3-as metró egy szakaszon
- Mikulásruhát és párásítót lopott a betört kirakatból egy kenderesi férfi
- Egy dologban egyetértenek a történészek: valami nem stimmel a karácsonnyal
- Újabb közös előterjesztéssel rukkolt elő Karácsony Gergely és Vitézy Dávid
- Lázár János beköltözik Hajdú Péterhez, kényes kérdésekre ad választ
Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatását elutasító első fokú ítéletet, amit 2012 júliusában hozott meg a Gyulai Törvényszék, és új eljárásra utasították az első fokú bíróságot.
A Gyulai Törvényszék arra hivatkozva utasította el az egyesület feloszlatására irányuló keresetet, hogy nem volt bizonyítható, hogy az egyesület a gyöngyöspatai és hajdúhadházi rendezvények szervezője lett volna, valamint az sem, hogy a SzJPE tagjai tagi minőségben jelentek volna meg ezeken.
Az egyesület megszüntetését a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) kezdeményezte a főügyészségnél. A hétfői döntés kapcsán Ammann Zsuzsa, a NEKI ügyvédje az Indexnek elmondta, hogy az elsőfokú ítélet óta a SzJPE tagjai több településen is megjelentek, ezekben az esetekben pedig már egyértelműen kimutatható, hogy szervezőként voltak jelen. Tavaly július óta a SzJPE demonstrált többek között Várpalotán, Sarkadon, Cegléden, Kisszőlősön, Tiszaroffon, és Magyarbánhegyesen is. Több helyszínen felszólalt az egyesület elnöke, László Attila is.
Az ügyész ezért fellebbezésében azt kérte, hogy az első fokú ítélet óta történt eseteket is vegye figyelembe a bíróság, ezért pedig a bizonyítási eljárás megismétlésére van szükség.
Kissné Koch Ágnes tanácsvezető bíró a végzés indoklása során kifejtette, az elsőfokú ítélet meghozatala óta felmerült tények vizsgálata elengedhetetlen a megalapozott döntés meghozatalához, ezért a táblabíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a Gyulai Törvényszéket.
A bíró hangsúlyozta, hogy az egyesülési, a gyülekezési és a véleménynyilvánítás jogának szabadsága ütközhet más alapjogokkal. Ezeket a konfliktusokat az államnak rendeznie kell, úgy, hogy a különböző jogok érvényesülését egymás rovására korlátozza.
A bíró közölte, önmagában az, hogy az egyesület tagjai a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájához hasonló formaruhát öltve, menetoszlopban, katonai vezényszóra felvonulva járőröztek, nem indokolja a szervezet feloszlatását. Szintén nem indokolja ezt, hogy a szervezet tagjai a cigánysággal kapcsolatban a Jobbikhoz vagy a feloszlatott Magyar Gárdához hasonló nézeteket vallanak.
A bíró elmondta, az új elsőfokú eljárást lefolytató Gyulai Törvényszéknek vizsgálnia kell, hogy az egyesület tagjai Magyarbánhegyesen, Kunhegyesen, Sarkadon, Várpalotán, Tiszaroffon, Devecseren vagy Cegléden, illetve a 2012. augusztus 25-én a Magyar Gárda megalapításának ötödik évfordulója alkalmából a fővárosban rendezett ünnepségen megvalósítottak-e olyan tevékenységet, amely indokolná a feloszlatást.