Itt az új bűnmegelőzési stratégia

A kormány.hu-n közzétette a Belügyminisztérium az új, a következő tíz évet meghatározó Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló kormányhatározat tervezetét. A véleményeket augusztus 6-ig várják. A dokumentum fejlécén figyelmeztetnek arra, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, ezért egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának. Valószínűleg nem kell soká várni arra, hogy a kormány elé kerüljön, mert a hatályba léptetést már október 15-re tervezik.

„A stratégia alapvető célja egy olyan bűnmegelőzési szakpolitika kialakítása, amely a következő tíz évre meghatározza a bűnmegelőzés fő beavatkozási területeit, szakmai kereteit és eszközrendszerét” – áll a bevezetőben. A cél az, hogy "javuljon a közbiztonság, csökkenjen a bűncselekmények által okozott társadalmi kár, javuljon az állampolgárok biztonságérzete, a bűnelkövetők pedig megkapjanak minden segítséget, hogy ismét a társadalmon hasznos tagjává, és ne visszaeső bűnelkövetővé váljanak".

Legalább 700 milliót költenének rá évente

A tervezet szerint a nemzetgazdasági miniszter dolga lesz, hogy biztosítsa a stratégia céljainak megvalósításához szükséges forrást. A pénz alapvetően a befizetett bírságokból jönne össze.  „A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia céljainak megvalósításhoz biztosított forrás évenkénti összege megegyezik a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésbe befizetett szabálysértési bírságok és az üzembentartó objektív felelősségén alapuló közigazgatási bírságolási eljárásban megfizetett bírságok összegének négy százalékával, de nem lehet kevesebb 700 millió forintnál” - mondaná ki a kormányhatározat.

A tervezethez tartozó hatásvizsgálati lapon azzal számolnak, hogy a 2013 és 2023 közötti időszakban közel 3 milliárd, egész pontosan 2 772 820 167 forint lesz az intézkedés „költségvetési egyenlegrontó hatása”.

Elapadt a pénz, elfogyott a lendület

A nagyjából nyolcvanoldalas stratégiát a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács készítette elő, ennek a tagjait többek közt az illetékes államtitkárságok, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgárőr-szövetség, önkormányzati szövetségek és az Országos Roma Önkormányzat delegálták. A testületet Hatala József volt országos rendőrfőkapitány vezeti, és ide ment át nemrég az ORFK szóvivői posztjáról Garamvölgyi László is.

A most közzétett dokumentumban értékelik az előző, 2003-ban meghirdetett bűnmegelőzési stratégiát, számba veszik a sikereket és a kudarcokat. A negatívumok között említik például, hogy hiába tudtak jó kezdeményezések elindulni pályázati forrásokból, azok elhaltak, amint elapadtak a források. Az sem tett jót, olvasható az értékelésben, hogy többször is váltás volt a szakterületet irányító miniszteri poszton, és emiatt fokozatosan csökkent a felsővezetői támogatottság.

Kevesebb buli, több pszichológus

A dokumentum része egy intézkedési terv is a 2013-2015 közti időszakra. A konkrét ötletek között van például az, hogy 2015 augusztustól bevezetnék a kötelező bűnmegelőzési oktatást az általános és középiskolában. A rövid távú terv része, hogy szigorítanák az ellenőrzéseket a szórakozóhelyeken, így próbálva visszaszorítani a drogfogyasztást és a 18 év alattiak alkoholivását.

Meg akarnák vizsgálni azt is, hogyan lehetne jogalkotási eszközzel elérni azt, hogy a szórakozóhelyekre felnőtt kísérő nélkül ne mehessenek be 18 alattiak. Megpróbálnák az egész országban elérhetővé tenni az áldozatok számára a pszichológiai segítséget, és felülvizsgálnák az állami kárenyhítés rendszerét, vagyis azt, hogy milyen feltételekkel kaphatnak pénzt áldozatok például orvosi kezelésre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!