Nem szóltak a cigány gyerekeknek az új iskoláról
További Belföld cikkek
-
Kiderült, hogyan lehet megúszni az autópálya-matricák miatti nagy büntetéseket - A régészek ma is keresik a verhetetlen hadvezér, Kinizsi Pál földi maradványait
- Nemzetközi kitüntetést kapott Rómában Erdő Péter bíboros
- Magyarok ezreinek életét mentheti meg ez az újítás
- Nézőpont Intézet: a magyarok többsége nem találja szimpatikusnak Magyar Pétert
Az oktatási próbaperekre specializálódó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) évek óta pereskedik a jászladányi oktatási helyzet miatt, ahol 2000 óta szegregáltan tanulnak a cigány és nem cigány gyerekek.
Kegye Adél, a CFCF ügyvédje azt mondta, hogy az alapítványi iskola bezárása és a katolikus iskola megnyitása „fű alatt történt”, a helyi roma szülőknek nem szóltak az új, ingyenes katolikus iskoláról. A CFCF munkatársai hétfőn annyi roma szülőt értesítettek, ahányat csak tudtak, egy nap alatt 21 cigány családot tudtak felkeresni, amelyek közül mindössze három család íratta át a hétfőn a gyerekét a katolikus iskolába, és a CFCF információi szerint kedden még hárman fogják őket követni.
Több hely viszont addigra a katolikus iskolában nem maradt. „A körülbelül kétszáz cigány általános iskolás közül maximum húsz fér be a 200 fős katolikus oktatási intézménybe” – mondja Kegye Adél, aki szerint így a szegregáció fennmarad Jászladányban.
Az új, katolikus iskolában a korábbi alapítványihoz képest nem lesz tandíj, az oktatás viszont színvonalasabbnak ígérkezik, mint a helyi önkormányzati fenntartású általánosban, ahová eddig a roma gyerekek jártak. Kegye azt is elmondta, hogy a Szászbereki katolikus tagiskola csak az iskolakezdést megelőző pénteken kapott működési engedélyt, hétfőn mégis 180 gyereket oktattak már a 200 fős iskolában.
Kucsák Béla, a Katolikus Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (Koszisz) oktatási referense az Indexnek azt mondta, valóban péntek óta van működési engedélyük, és valóban csak az alapítványi iskola szülőit értesítették előre, ám állítja, nem származási alapon döntöttek. „Nem akartunk az önkormányzati iskolából elszívni a diákokat, ugyanakkor szívesen fogadjuk a cigány diákokat is.
Mindenkit felvettünk, aki ma megjelent és beiratkozott, természetesen csak a fennmaradó helyekre tudtuk ezt megtenni. Véleményem szerint helyesen jártunk el, a megszűnt alapítványi iskola diákjait vettük át, nekik nem volt intézményük” – fogalmazott a referens.
Jászladányban 2000 óta a roma és nem roma gyerekek elkülönítését egy fizetős alapítványi iskolával oldották meg helyben, utóbbiban színvonalasabb volt az oktatás, oda jártak a tehetős családok gyermekei, és alig néhány roma diák. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2011 nyarán kimondta, hogy ez a jászladányi gyakorlat szegregáló, és kötelezte a települést, hogy a jogsértő állapotot szüntesse meg.
A CFCF-nek a megismételt eljárásban deszegregációs tervet kellett készítenie, amellyel a gyerekek elkülönítése megszüntethető. A CFCF ezt a megismételt eljárásban megtette. Közben azonban megszűnt az alapítványi iskola, az önkormányzat pedig egy különálló, eddig az állami iskola által használt épületet adott bérbe a felekezeti iskolának.
A szegregált oktatás kisebb módosítással ugyan, de a CFCF szerint, úgy tűnik, fennmarad: alapítványi és önkormányzati helyett felekezeti és önkormányzati iskolák között.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
