További Belföld cikkek
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
- Fehérbe borult a táj a Mecsekben, van, ahol 25 centiméteres a hótakaró
Két napra Magyarországra jött Michael Georg Link, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elnöke, hogy az itt élő cigány emberek helyzetéről tájékozódjon. Találkozott Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, és elutazott Miskolcra, ahol beszélt a polgármesteri hivatal munkatársaival, a rendőrkapitány helyettesével és Váradi Gáborral, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjével is. Elment a számozott utcákba is, hogy közvetlenül beszélhessen az ottani roma lakosokkal és civilekkel.
Fenntartható, diszkriminációmentes lakhatási megoldást kell találni a romák számára, mondta a magyarországi útját lezáró, szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Link főleg a helyi döntéshozók, hatóságok felelősségét hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy különösen aggasztja: ha az ország egyes részein a helyi önkormányzatok diszkriminatív szabályozást vezetnek be, az rossz példa lehet a többiek számára is.
Az ombudsman, Székely László a miskolci helyzetet nemrég a működése legnagyobb társadalmi jelentőségű ügyének nevezte, amikor június elsején előállt a miskolci helyzetről szóló, egy éve készülő jelentésével. Michael Georg Link
Az ombudsman legfontosabb állítása az volt, hogy azonnal le kellene állítani a megfélemlítő, indokolatlan, felhatalmazás nélküli razziákat Miskolc legszegényebb, szegregált részein. A polgármester, Kriza Ákos viszont azóta már - kihasználva, hogy az ombudsmani jelentésnek önmagában nincs kényszerítő ereje - bejelentette, hogy a razziákat igenis folytatják. Az érve az volt, hogy a razziák népszerűek, a miskolciak örülnek neki, hogy vannak, úgy érzik, javul miattuk a közbiztonság.
Az ombudsmani vizsgálat a nyomortelepek kisöprését célzó húzásokkal is foglalkozott: a kilakoltatásokkal, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelettel, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített. Ezt a Kúria-döntést Link nagyon fontosnak nevezte a sajtótájékoztatón.
Az ombudsmani jelentés kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat. Székely László június elején felkérte a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a kilakoltatások megelőzése érdekében, és szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tervet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában.
Link Miskolcon nem magával Kriza Ákossal és nem magával a rendőrkapitánnyal találkozott, hanem a helyetteseikkel, derült ki a sajtótájékoztatón, de arra az újságírói kérdésre kitérő választ adott, miért nem ért rá a polgármester, mi volt az ok, amiért így alakult a program. A Balog Zoltánnal folytatott keddi megbeszélést Link gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az érintett felek tárgyalóasztalhoz ülése, a párbeszéd megindulása is eredmény. Ugyanakkor a sajtótájékoztató egyik legtöbbet használt fordulata a "remélni" volt, egy újságírói kérdésre Link úgy fogalmazott: a számozott utcák lakói számára most csak a remény van.
Az EBESZ egyik állandó feladata a romák helyzetének monitorozása, Magyarországon legutóbb 2009-ben volt hasonló látogatás, akkor - a romagyilkosság-sorozat után - a cigány közösségek biztonsága volt a fő téma.