Őket nem lehet büntetni szexuális erőszakért

Hiába gyerek válik szexuális erőszak áldozatává, hiába nem kétséges, hogy mi történt, hiába szerez tudomást az egészről a rendőrség, nemcsak büntetést nem szab ki senki, még eljárás sem indul, a feljelentést automatikusan el kell utasítani. Ez a helyzet akkor, amikor az elkövető maga is 14 év alatti, gyerek.

Az utóbbi időben, főleg idén megnőtt az ilyen esetek száma. Úgy tudjuk: Budapesten az utóbbi két hónapban gyakorlatilag minden hétre jutott olyan rendőrségi ügy, amelyben 12 év alatti kisiskolások voltak érintettek elkövetői szerepben.

A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya által szolgáltatott országos statisztikai adatokban is látszik az emelkedés.

A statisztikák értelmezését megnehezíti, hogy a 2013 nyarán életbe lépett új Btk.-val átalakultak a szexuális jellegű bűncselekmények elnevezései és definíciói. A szeméremsértés, szemérem elleni erőszak és az erőszakos közösülés fogalmát újabb ügyekben már nem használják, helyettük lett az új Btk.-ban szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. Ugyanakkor még eltart egy ideig, mire végleg eltűnnek a régi fogalmak, a bűnügyi statisztikák sajátosságai miatt 2015-ben is szerepel még az adatokban egy-egy erőszakos közösülés vagy szemérem elleni erőszak. 

Mindenesetre ha az imén felsorolt valamennyi (régi és új) szexuális jellegű bűncselekmény számait kérdezzük le a gyerekkorú elkövetőkre, azt találjuk, hogy tavaly összesen 18, idén pedig már július végére 15 volt ez a szám.

Ebből a 15-ből 2 esetet szeméremsértésként, 10-et szexuális erőszakként és 3-at szexuális kényszerítésként regisztráltak. Ebből a három fajta bűncselekményből az idei statisztika összesen 234-et tart nyilván. A 15 ennek a 6,4 százaléka, vagyis gyakorlatilag minden 15-16. esetben gyerek volt a tettes.

Több olyan ügyről tudunk, amelyben alsó tagozatos általános iskolások, 7-10 éves gyerekek voltak érintettek. Több esetben fizikai erőszak vagy kényszerítés nem volt, ha felnőttekről lett volna szó, azt lehetne mondani, hogy megvolt a kölcsönös beleegyezés. Gyerekek esetében azonban a büntetőjog szerint is fogalmilag kizárt, hogy beleegyezzenek a szex bármilyen formájába, ami ilyenkor velük történik, az mindenképpen erőszaknak számít. 

Ilyenkor, ha az elkövető maga is gyerek, a rendőrség két dolgot tud tenni: értesíti a történtekről a gyámhatóságot, és pszichológushoz irányítja a gyerekeket.

Az egyre növekvő esetszám egyik magyarázata az lehet, hogy az okostelefonok, tabletek elterjedésével minden eddiginél könnyebben, ellenőrizetlenebbül férnek hozzá pornóhoz a gyerekek, akik azt sem tudva, mit csinálnak, kipróbálják a látottakat. Angliában már évek óta jelennek meg a jelenségre figyelmeztető cikkek. A Telegraph 2013 tavaszán hozta le az NSPCC nevű, gyermekbántalmazás ellen küzdő szervezet figyelmeztetését. Az NSPCC véleménye az volt, hogy az online pornó változtatja meg a normális viselkedésről alkotott elképzeléseket.

Képtelenek szembenézni vele

A cikkben közölt adatok nemcsak a legkisebbekre, hanem az összes, 18 év alatti erőszaktevőre vonatkoztak, de ezzel együtt is ijesztően magas volt a szám: 2009 és 2012 között 4562, még nem felnőtt elkövető összesen 5028 szexuális bűncselekményt követett el Nagy-Britanniában. Az NSPCC tudott mindössze 5 éves érintettről is. A szervezet szerint ezeknél a gyerekeknél sokszor arról van szó, hogy olyasmit utánoznak, amit ennyi idősen egyszerűen nem lett volna szabad látniuk: pornót találtak az idősebb testvér számítógépén, vagy a szüleik nem küldték ki őket a szobából, amikor épp szexjelenet ment a tévén. A gyerekek egy része maga is molesztálás áldozata lehetett.

A brit szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon gyakran, háromból egy esetben voltak előzmények, amelyekkel nem foglalkozott érdemben se a hatóság, se más olyan, aki tehetett volna valamit, például az iskola. Az NSPCC szerint a tanárok vagy a szociális munkások sokszor azért nem jelentik az ilyen ügyeket, mert egyszerűen képtelenek szembenézni azzal, hogy ilyen megtörténhet.

Az Egyesült Államokban 2011-ben járta be a sajtót egy hírhedtté vált ügy. A wisconsini eset amiatt volt különleges, hogy az érintett 5 éves kislány szülei követelték: emeljenek vádat a 6 éves kisfiú ellen, és az ügyész melléjük is állt. A két gyerekre a lány anyja talált rá úgy, hogy a kislány szavai szerint "fenékdoktorosdit játszottak". Ilyen kicsi gyereket Amerikában sem lehet persze leültetni, de az ügynek így is volt tétje, a kisfiút az fenyegette, hogy amint betölti a 18. évét, bekerül a neve a szexuális bűnözők adatbázisába. A szülei válaszul beperelték az ügyészt.

Lena Dunham a Csajokból molesztálta a húgát?

A sajtóban a vita arról szólt, hogy mi a normális gyerekkor része, és mi nem, hol a határ, mi az, ami egyszerű kíváncsiság, játék, és mi az, ami traumatizáló erőszak. Lényegében ez a vita kezdődött újra tavaly Amerikában, amikor megjelent Lena Dunham Nem olyan csaj című életrajzi könyve. A Csajok sorozattal híressé vált 28 éves Dunhamat magát is meglepte, micsoda botrány lett a könyve bizonyos részleteiből.

A jobbos sajtóban azzal vádolták meg, hogy még gyerekként szexuálisan molesztálta a kishúgát. Az egyik ilyen, támadott részlet arról szólt, hogy gyerekként édességet és pénzérméket ajánlott a hat évvel fiatalabb húgának, hogy cserébe csókolja szájon öt másodpercen keresztül. Ahogy a könyvben fogalmazott: minden olyasmivel próbálkozott, amivel csak egy szexuális ragadozó megkörnyékezhet egy kertvárosi kislányt. Dunham nevetségesnek, szomorúnak és undorítónak nevezte a molesztálásvádat, de végül bocsánatkérésre kényszerült, amiért érzéketlenül, humoros kontextusban használta a szexuális ragadozó kifejezést.

Az agresszióval van a baj

Péley Bernadette, a Pécsi Tudományegyetem fejlődéslélektannal foglalkozó pszichológia professzora szerint alapvetően teljesen természetesek a gyerekek szexuális játékai, a kíváncsiságuk, legyenek azok hetero – vagy homoerotikusak. Ez a kíváncsiság a saját és a másik testének felfedezésére, valamint a késztetéseik és szándékaik megismerésére és megértésére irányul. Éppen ezek a tapasztalatok segítik őket ahhoz, hogy később képesek legyenek egy másik emberrel intim kapcsolatot teremteni. A felnőttek általában azért reagálnak rosszul, mert nem tudnak különbséget tenni, vagy nem érzékelik a különbséget a gyerekek szexuális fejlettségi szintje és a felnőtt szexualitás között. Ilyesmit bűncselekménynek látni, az a felnőttek perspektívája, és a gyerekek nem járnak jól azzal, ha a felnőttek rávetítenek ezekre a helyzetekre valamit, bűntudattal teli dolgot csinálva belőle, mondta.

A pszichológus szerint a gond az agresszióval van. A szexualitás a pornóban agresszív, többnyire semmi köze az intimitáshoz. A kicsi gyerekek is rengeteg információval rendelkezhetnek a szexualitásról, de ez nem megértés alapú tudás. Amikor pornót látnak, a szexualitást önmagában nem értik, az agressziót viszont igen, és a szexuális izgalom összekapcsolódhat bennük az agresszív aktusokkal, magyarázta. Ha valaki azt hiszi, hogy a pornóból megtanulta, milyen a szex, az – akár erőszakos szándék nélkül is – nagyon erőszakos dolgokhoz vezethet. A pszichológus szerint nem jó, ha a gyerek ilyenkor a felnőttektől agresszív választ kap: érdemes inkább szakembert hívni, megérteni és megértetni, hogy mi lehet a környezet problémája azzal, amit csinál.

Elmondani, mi az a szexuális önrendelkezés

A NANE munkatársa, Wirth Judit azt mondta: hozzájuk egyelőre nem jutott el ilyen ügy. Szerinte örülni lehet a növekvő bűnügyi statisztikáknak, mert nem feltétlenül azt jelzik, hogy több az ilyen eset, inkább csak arról van szó, hogy eddig is volt sok, de most egyre több derül ki. Az okostelefonokon nemcsak a pornót könnyebb elérni, ezekkel fel is tudják venni a gyerekek, hogy mi történik, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felnőttek tudomására jusson.

A NANE munkatársa szerint bízni lehet abban, hogy a jelenség napvilágra kerülésével egyre többen fogják azt gondolni, hogy ez így nem jó, és elkezdődhet a szexuális önrendelkezésről szóló felvilágosítás az iskolákban.