- Belföld
- kerítés
- gyoda
- határ
- határvédelem
- menekültválság
- horvátország
- ausztria
- tranzitzóna
- kerítés 2015
Horvát felderítők keresik a magyar drótkerítés gyenge pontjait
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Horn Gábor: Ha most lennének választások, a Fidesz győzne - Félmeztelenül feküdt egy nő az M7-es autópálya leállósávjában
- Durva kritikákat kapott Hadas Kriszta a halála előtt, nagyon megviselték
- Késsel fenyegetőzött egy vásárló a Blaha Lujza téri Lidlben
- Soha nem látott fölényt mért a Tisza Pártnak a Medián
Bár már több időpont is elhangzott a 348 kilométer hosszú horvát-magyar zöldhatár lezárására, a kerítés "élesítése" egyelőre technikai és diplomáciai okokból is csúszik.
Az Index információi szerint a szerb határ hosszának dupláját kitevő horvát szakaszon egyelőre csak a gyoda, vagyis a drótkerítés készült el. A nehezebb terepviszonyok miatt a gyoda telepítése sem ment zökkenőmentesen, és a raktáron lévő készlet kifogyása, valamint vásárlási nehézségek is hátráltatták a munkát.
Egy német cég például bejelentette, hogy a menekültek ellen használt kerítés építéséhez nem ad el pengés drótkerítést, mert azt bűnözők elleni védelemre fejlesztették ki, a menekültek pedig nem bűnözők. Pedig drótra nagy szükség van. Maga a miniszterelnök mondta, hogy "Európában nincs annyi drót, amennyire nekünk most szükségünk lenne", ezért azt részben Kínából kell beszerezni. Eredetileg a gyodát csak oda akarták telepíteni, ahol nincs más természetes akadály, de végül a 42 kilométer hosszú zalai magyar-horvát határon is úgy döntöttek, hogy a Mura-folyó által védett területeken is kihúzzák a pengés drótot. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerdán az Infó rádiónak azt mondta: "napokon belül elkészülhet ez a zöldhatár védvonal". A csütörtöki kormányinfón Lázár János azt mondta: a horvát határon 78, illetve 38 kilométeren kész a védőkerítés.
Egyelőre nem sikerült kialakítani a letenyei tranzitzónát sem. Kiss Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese csütörtökön beszámolt arról, hogy a tranzitzónában 28 konténert telepítenek majd, köztük iroda-, egészségügyi és szaniterkonténereket, de lesz bírói konténer is, valamint egy ideiglenesen 15 ember elhelyezését szolgáló szálláshelyet is kialakítanak. Ezekhez a hátralévő napokban még ki kell építeni a közművek csatlakozását, valamint az informatikai kapcsolatot.
Félnek a horvátok trükkjeitől
Kormányzati forrásaink szerint a háromméteres kerítés nélkül azért nem akarták lezárni a határt, mert attól tartanak, hogy a horvát hatóságok szándékosan kihasználnák a gyenge, könnyebben átjárható pontokat, és 50-100 fős csoportokban megpróbálnák ott átdobni a menekülteket.
Az ENSZ New York-i közgyűlése miatt a héten eddig nem ülésezett a kormány, ezt Orbán Viktor hazautazását követően, pénteken délután pótolják. Az ülésen a belügy és HM beszámolói alapján döntenek majd a határzár életbeléptetésének időpontjáról.
Orbán Viktor múlt heti bécsi tárgyalásán arra utalt, tanult a szerb-magyar határon felépített kerítés példájából, és most körültekintőbben, támogatókat keresve akarják életbe léptetni a határzárat. Ezért is zajlott az elmúlt egy héten diplomáciai nagyüzem. Orbán az osztrák kancellár mellett az ügyben a visegrádi négyek országaival, Szlovákiával, Lengyelországgal, Csehországgal is egyeztet.
Németországra várunk
A mostani helyzetet nézve, nem is lehet egyoldalú lépést tenni. Szerbia felől naponta körülbelül 5000 menekült érkezik Horvátországba (szeptember 16. óta már 88 ezer), akik Magyarországon és Ausztrián keresztül szinte mind Németországba tartanak.
Osztrék lapértesülések szerint azonban Merkel már jelezte Faymann osztrák kancellárnak, hogy miután a menekültek elhelyezése súlyos nehézségekbe ütközik, egy idő után nem fogadnak több menekültet szállító különvonatot Ausztriából. Egy ilyen lépés a fenti országláncolat többi tagját is súlyosan érintené.
Az osztrák belügyminiszter már be is jelentette: ha a németek nem fogadnák a menekülteket, Ausztriának akár erőszakos eszközökkel is le kellene zárnia határait, csak így tudja ugyanis megakadályozni, hogy "dugó" alakuljon ki, és menekültek tízezrei rekedjenek náluk. A fenti logikából következően tehát megfelelő egyeztetések esetén először Magyarországnak kellene lezárnia a határait, hogy az úton lévő utolsó kontingensek még eljussanak Németországig, és Ausztria "kiürüljön".
Ausztria álláspontját nehéz kiismerni
Orbán Viktorszeptember 25-i bécsi tárgyalásaiután azt mondta, két lehetőség van.
- A horvátok javaslata szerint alakítsanak ki egy korridort, amin a menekültek emberséges körülmények között juthatnak el Németországig, még ha ez minden jelenlegi uniós szabállyal ellentétes is. Ezt a megoldást az osztrák kancellár nem támogatta.
- A másik megoldás a horvát-magyar zöldhatár lezárása, és a menekültek ellenőrzött beengedése. Orbán ehhez kért támogatást az osztrákoktól. Mint mondta: egyértelmű támogatást nem kapott a kerítéshez, az osztrák kancellári hivatal ugyanakkor a találkozó után kiadott közleményében annyit elismert, hogy az unió külső határainak megvédése jogszerű.
A csütörtöki Kormányinfón Lázár János azt mondta: a magyar kormány rövidesen eljut arra a pontra, hogy képes biztosítani a horvát határt, és "élőerőt" is oda tud vezényelni. Mint mondta: Ausztriának is döntenie kell, hogy egyetért a kerítéssel, vagy fogadja a menekülteket, és akkor a magyar kormány egy korridort alkotva Ausztriába viszi a bevándorlókat. Lázár szerint erre még nem kapott választ a magyar kormány.
A horvát határ lezárása önmagában nem fogja megoldani az egész problémát. Ha a horvát határ nehezen lesz járható, a menekültáradat borítékolható módon (esetleg a jól értesült embercsempészek ösztönzésére) hamar új útvonalat talál: Szlovénián keresztül próbál eljutni Ausztriába, majd Németországba.
A probléma összetettségére szerdán a horvát belügyminiszter is utalt. Ranko Ostojic azt mondta: a náluk megjelenő menekültszám azért csökkent valamelyest az elmúlt napokban, mert
A horvát belügyminiszter szerint a menekültáradat csak úgy szűnhet meg, ha Görögországban nem ürülnek ki a táborok, és nagyobb pénzügyi támogatást kap Törökország, Jordánia és Libanon.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
