Hoppon maradt az augusztusi óriásvihar ötszáz kárvallottja

2015. augusztus 17-én katasztrófahelyzetet okozott Budapesten az óriási vihar, 45 ezer otthonban volt áramkimaradás, a város több pontján a közvilágítás és a közlekedési lámpák sem üzemeltek egy ideig. A sötétség néhány helyen tartósnak bizonyult.

A probléma a legsúlyosabban a körút környékén lakókat, a VI. és a VII. kerületieket érintette, de az V., VIII. és XIII. kerületben is akadtak részek, ahol több mint egy napig nem volt áram.  A vihar után, augusztus 19-én a médiában számos helyen megjelent az Elmű szóvivőjének nyilatkozata, miszerint akiknél 24 óránál tovább szünetel a szolgáltatás, 5000 forintos kötbért kapnak egy hónapon belül, a következő számlával egy időben.  

Erre a pénzre azonban sokan hiába vártak. A legpechesebb utcák egyike, a Cserhát utca egyik társasháza is várt-várt az 5000 forintra, hiszen náluk bő 44 órán keresztül nem volt áram, de nem jött róla semmi hír. A háznak még papírja is volt arról, hogy pontosan mennyi ideig tartott náluk az áramszünet, mert az egyik lakónak volt biztosítása a hűtőkiolvadásra, és a biztosítónak szüksége volt igazolásra, hát a közös képviselő bekért és kapott is egy ilyet az Elműtől.  

Pénz azonban csak nem jött. A közös képviselő felidézte, hogy írt levelet a társasház nevében, de nem jött válasz, kérdezte a postást, aki a környéken hordja a leveleket, hogy egyáltalán máshol volt-e már ilyen kifizetés, a postás nem tudott róla.  Végül nemrég az egyik lakó panaszlevelet írt az Elműnek.  A válaszból megtudta, hogy a vihar utáni helyreállítások befejeztével végzett teljes körű vizsgálat arra jutott, hogy „sajnálatos módon az említett vihar akkora kiterjedésű károkat okozott”, hogy a történteket kénytelenek voltak 2. kategóriájú rendkívüli időjárási helyzetnek minősíteni, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH) is egyeztettek.

Ez pedig az üzletszabályzatban rögzítettek szerint azt jelenti, hogy 48 órás áramszünet alatt nem jár kötbér a lakosoknak, mert 2. kategóriájú szélsőséges időjárási eseményekkor a szolgáltató csak 48 órán belül köteles a villamosenergia-ellátás helyreállítására.  

A felhasználási hely áramkimaradása nem érte el a 48 órás időtartamot, ezért Ön kötbérre nem jogosult, azonban az elszenvedett kellemetlenségekért ezúton is elnézését kérjük

– állt az Elmű ügyfélszolgálat levelében.

Az ügyben megkerestük Boross Norbertet, az Elmű kommunikációs igazgatóját, aki válaszát annak tisztázásával kezdte, hogy rendkívüli időjárási helyzetben a kimaradás miatt a szolgáltatók nem fizetnek kártérítést, mert a helyzetet nem ők okozták, azért nem felelősek, az Elmű–Émász-csoport arra vállalkozott, hogy az úgynevezett garantált szolgáltatások keretében a helyreállítást adott idő alatt elvégzi.  Ez az időlimit pedig a vihar besorolásától függ. „Értelemszerűen egy mindent leromboló hurrikán, illetve egy kisebb szélvihar nem ugyanazt a rombolást okozza” – magyarázta a szóvivő, aki szerint a kiértékelést a MEKH végzi figyelembe véve a meteorológiai adatokat, de például az idegen hatások (mint a fakidőlések) számát is.

A besorolás ugyanannál a viharnál is az egyes területeken eltérő lehet, és ezen múlik, hogy az elvárt helyreállítási idő 24 vagy 48 óra. Az augusztus 17-i vihart a MEKH az Elmű szolgáltatási területének jelentős részén a második kategóriába sorolta, vagyis az ott lakók, ha 24 óránál hosszabb, de 48 óránál rövidebb volt a szünet, úgy jártak, mint a Cserhát utcai ház lakói: hiába reménykedtek az 5000 forintban. „Az álláspontunk nem változott, az adott fogyasztási helyek besorolása viszont változhatott” – írta az Indexnek a szóvivő.

Voltak azért területek, ahol a besorolás miatt a 48 óránál rövidebb (de 24 órán túli) kimaradás után is fizettek. 

Ebből 1012 esetben olyanok kaptak pénzt, akiknél 48 óránál tovább tartott az áramszünet, 612 esetben pedig olyanok, akik 24-nél óránál többet, de 48 óránál kevesebbet voltak áram nélkül, és a besorolásuk alapján a 24 órás limit vonatkozott rájuk. 496-an jártak úgy, hogy bár 24 órán túl volt áramkimaradásuk, nem kaptak kötbért a besorolásuk alapján, mert a 48 órát nem érte el náluk a szünet ideje.

Az Elmű szóvivője hozzátette azt is: sokan azután is megélhettek áramszünetet, hogy az Elmű hálózata már rendben volt, de a társasház pincéjében állt a víz (aminek a kiszivattyúzása nem az Elmű feladata), és így a szolgáltatást biztonsági okból kellett szüneteltetni. „Ez értelemszerűen nem üzemzavar, és nem tartozik a kötbérfizetés kategóriájába" – magyarázta.

A Cserhát utcai csalódott lakónak szóló ügyfélszolgálati válaszlevél azzal a törvénnyel kötelezővé tett tájékoztatással zárult, hogy ha a válaszukat az ügyfél jogsértőnek találja, akkor panasszal fordulhat a felügyelő hatósághoz, és kezdeményezhet békéltető testületi eljárást is, az illetékes testület elérhetőségeit is elküldték. Az Elmű kommunikációs igazgatója kedden az Indexnek azt írta: nem tud arról, hogy indult volna békéltető testületnél ügy, de szerinte a jogszabályban is rögzített kötbérfizetési kötelezettségtől eltérni testületi ajánlásra sem tudnának se lefelé, se felfelé.