Nem nyilvános Nézőpont-kutatás: nagyon kínos eredmények a kormánynak

A Nézőpont Intézet februári VIP-jelentése olyan kutatás, amelynek tartalmát a cég nem – vagy csak részben – hozza nyilvánosságra, a közvélemény-kutatás eredményeit csak az intézet megrendelői számára juttatják el.

Az Index birtokába került, februárban készített jelentés több kényes ügyet is érintett. A kimutatások alapján nem véletlen, hogy nem írtak róla, és a kormányoldal sem hivatkozott az adatokra. Februárban a Nézőpont csak a pártpreferencia-kutatását hozta nyilvánosságra, úgy tálalva, hogy az ellenzék nem profitált a pedagógustüntetésekből. Azt már nem tették hozzá, hogy a válaszadók kétharmada szerint jogos a pedagógusok elégedetlensége.

Nem népszerű a terror-alkotmánymódosítás

A VIP-jelentés foglalkozik a Fidesz tervezett alkotmánymódosításával, ennek népszerűségét is megmérte az intézet. Eszerint a megkérdezettek többsége (44 százalék) nem vagy inkább nem értetett egyet az alaptörvény módosításának tervezetével, amely ideiglenesen rendkívüli intézkedések életbe léptetését engedélyezte volna a kormány számára. A támogatók a megkérdezettek 42 százalékát tették ki.

A különbség a tervezettel teljes mértékben egyetértők (17%) és azt teljesen elutasítók (29%) között még nagyobb. Maga a jelentés mondja ki, hogy a magyarok megosztottak az ügyben – ez azonban kissé eufemizáló megfogalmazás.

Ezek után nem meglepő, hogy míg az alaptörvény újabb módosítását a Fidesz az év elején hetekig próbálta átverni a parlamenti pártokon, végül februárban viszonylag csendben elállt tőle. Az ötletet azonban a keddi brüsszeli robbantások után Orbán Viktor miniszterelnök szerdán újra elővette, ám az ellenzék azt – ezek szerint a lakossággal együtt – továbbra sem támogatja.

Kérdés, hogy az újabb terrortámadás hogyan befolyásolja majd a magyar közvéleményt – ám valószínűleg az arról készülő kutatást sem szánják majd a nyilvánosságnak.

Tényleg bejött a határzár

A felmérésből kiderült az is, hogy a határkerítés felállítása viszont jelentősen megdobta a kormány „határpolitikájának” támogatottságát, sőt a határzár 2015. szeptember 15-i elrendelése kifejezetten trendfordulót hozott a közvéleményben.

Tavaly szeptember óta 70, majd 80 százalék fölé emelkedett a határzár támogatóinak aránya, és evvel együtt emelkedett a határpolitika támogatása is.

Katasztrofális az oktatáspolitika megítélése

Bár a pártok támogatottságának felmérése továbbra is biztos Fidesz-vezetést mutat (ez nyilvánosságra is került), az 1000 fős mintán készült felmérésből az tűnt ki, hogy több ügyben is többségbe kerültek a kormány politikájával/döntésével egyet nem értők.

Jelentős túlsúlyba kerültek azok, akik szerint a közoktatási reform alapvető céljai sem mutatnak pozitív irányba. A kormányzati megrendelésekre is dolgozó Nézőpont Intézet felmérése szerint 43 százalék volt elutasító, és

60 százalék állította, hogy túlzottan központosított lett a közoktatási rendszer, és csak 24 támogatta a klikesítést.

Ennél is többen, 65 százaléknyian mondták azt, hogy jogos a pedagógusok elégedetlensége, 19 százalék vonta ezt kétségbe.

Az eddig csak belső körben ismert számok tehát megmagyarázzák azt is, miért indított elsöprő lejárató kampányt Pukli István és több prominens tiltakozó ellen a kormány. Ahogy azt is, hogy miért engedtek látszólag, és jelentették be a masszívan népszerűtlen Klik megszüntetését.

Pont az ellenkezőjét akarják az emberek az adópolitikában

Alacsony jövedelemadó és magas fogyasztási adó – 2010 óta ez az Orbán-kormány adópolitikájának fő iránya, ami a kritikusok szerint elsősorban a szegényeket, alacsony jövedelműeket sújtja, miközben aránytalanul csak a magas jövedelmű rétegnek kedvez.

A Nézőpont Intézet ezt a kérdést is megmérte, és az eredmények szerint meglepően sokan vitatták, hogy jó lépés volt a kormány részéről a jövedelemadó csökkentése. 

Érdekes egybeesés, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása kapcsán Orbán Viktor szájából elhangzottak azt vetítik előre, hogy megszűnhet az egykulcsos szja-rendszer.