222 fős parlament, rangsorolható jelöltek, nyitott pártlisták: korrigálnák a választási rendszert

A választási rendszerről szóló vitához az újabb apropót az adta, hogy az 1989-eshez képest valóban aránytalanabb választási rendszert már régóta támadó Együtt egy alternatív javaslatot terjeszt be az Országgyűlésben. Ebben a következő fontos változtatásokkal élne: 

• Az egyéni választókerületekben nemcsak egy ikszet húznának be a polgárok, hanem rangsorolhatnák a jelölteket.
• A pártlisták nyitottá válnának, azaz a választók szemezgethetnének a listák szereplői között, maguk változtatva meg az erősorrendet.
• Az Együtt bevezetné a kötelező női kvótát is, méghozzá úgy, hogy minden listán legalább 40, maximum 60 százalékban nőknek kell szerepelniük. Ráadásul nem úgy, hogy a lista végére száműzik a női jelölteket, hanem „cipzárelv” alapján, azaz három egymást követő helyből egyet nőnek kell elfoglalnia.
• A német modell alkalmazásával az Országgyűlés létszáma kismértékben módosulhatna annak érdekében, hogy a szavazatarányok a mandátumok arányaiban is tükröződjenek. Az Együtt alapvetően 222 fős létszámú parlamenttel számolna, melyben 110-110 képviselő kerülne be egyéni kerületből, illetve listáról.
• Két képviselő pedig a határon túli szavazatok alapján kapna egyéni mandátumot.

Az ötletgazda Együtt elnöke, Szigetvári Viktor szükségét érezte annak, hogy a Nyakó vs. kopaszok konfliktusra is kitérjen. Ő komoly romlást lát azon a téren, hogy míg 2014-ben legalább a választási eljárások korrektül folytak szerinte, a vasárnapi népszavazással kapcsolatos botrány megmutatta, hogy már eljárási szinten is komoly gondok vannak, sőt, a népszavazási folyamat erőszakos befolyásolása kimeríti a választási csalás fogalmát.

Mi lesz itt 2018-ban, amikor tolvajok és oligarchák sorsáról döntenek a választók?

Semmi esély az arányosításra

A bevezetőt követő szakértői panelbeszélgetés azonban semennyire nem szólt az Együtt – amúgy szakmailag érdekes – javaslatáról, annál inkább arról, milyen szabályok és feltételek mellett kanyarodunk rá a 2018-as kampányra. Hiszen már a vitát indító László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint is szinte ki van zárva, hogy 2018-ig alapjaiban megváltozna a rendszer, hiszen a Fidesznek ez nem érdeke – még akkor is, ha „sok apró probléma” van, amit a kormány is orvosolna.

És bár az tény, hogy a többségi rendszerekben mindig a relatív többségből csinálnak abszolút többséget, az azért túlzás, hogy 2014-ben 2,1 millió szavazattal kétharmados többségre lehetett szert tenni:

A Fidesz már nem egy többség uralmára, hanem a kisebbség uralmára törekszik.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke elmondása szerint attól tart, hogy még ha a kormány rá is bólint a szükséges változtatásokra, a módosítás olyan későn fog elkészülni, hogy az komoly problémákat okoz a 2018-as választási eljárásoknál. Az is probléma lehet, ha a kétharmad hiányában az ellenzék egyetértésén múlik majd a változtatás, és csak bizonyos, nem a témához tartozó feltételekhez kötve, „csomagban” lehet majd elfogadni.

Pálffy azt is elárulta, az NVI már tavaly július óta érzékeli a választási szervek iránti bizalomvesztést, mert már 2015 júliusában szükség lett volna a népszavazási törvény módosításra – ezt azonban az igazságügyi miniszter kategorikusan elutasította, és még a Kúriával tervezett egyeztetés is meghiúsult.

Ez is demokrácia, csak...

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója tágabb perspektívából közelített a választási rendszerhez; szerinte a Fidesz demokráciafelfogása a Nyugaton már nem használt többségi elven alapul, de ez is demokrácia. Az ellensúlyok felszámolásának tendenciáját követő illiberális demokráciák ott botlottak meg, amikor a rezsim már a választásokat is manipulálni kezdte – és az NVI épüléténél történtek azt mutatják, a Fidesz már minimum a küszöbre jutott.

Vető Balázs választási szakértő a külföldön dolgozó magyarok diszkriminálásában is komoly konfliktuspotenciált lát, mivel a levélszavazás tiltása, a szavazatok leadását megnehezítő szabályok négy-ötszázezer magyar szavazását nehezítik meg.

Mráz: Az ellenzék a bizonyítványát magyarázza

Az összes kritikai észrevételre Mráz Ágoston, a kormányközeli Nézőpont vezető elemzője válaszolt. Szerinte nincs kényszerhelyzet a választási rendszer módosításában, a választási rendszer ugyanis mindkét elvárást, az esélyegyenlőséget és a kormányozhatóságot is teljesítette – sőt, állítása szerint még a választókerületi határok pártszempontú manipulációjának vádja sem állja meg a helyét.

Egy arányosabb rendszerben ráadásul 2014-ben a Fidesz koalíciós kényszerbe került volna, amit – a 2016-os szlovák példát felhozva – tragikusnak tartana a kormányozhatóság szempontjából.

Mráz maga is elmondta, „vállalja az ördög ügyvédjének a szerepét”, és még olyan felvetésekkel is provokálta a résztvevőket, hogy