Úgy érzik, szükség van egy szélsőjobboldali erőre

Július 8-án új szélsőjobboldali mozgalom bont zászlót Vecsésen. A nevüket egyelőre nem árulják el, de azt már minden résztvevő megerősítette az Indexnek, hogy a mozgalom fő pilléreit a Betyársereg politikai szárnya, az Érpataki Modell Országos Hálózata és az Identitárius Egyetemisták Szövetsége (Identitesz) adják majd. 

A kormánypárti médiában megjelenő anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz nagyon szeretné, ha az új szélsőjobboldali mozgalom párttá alakulna, és a választásokon gyengítené a Jobbikot. Erre azonban a résztvevők nyilatkozatai és előélete alapján nincs túl nagy esély. 

Szükség van egy szélsőjobboldali erőre

Az új mozgalom legismertebb pillére az eddig leginkább vidéki településeken rendezett megfélemlítő akcióiról ismert Betyársereg. A szervezet februárban negyedik alkalommal tartott országos találkozót, ahol megalapították a politikai szárnyukat. A vezetőjük, Tyirityán Zsolt szerint többen félremagyarázzák a helyzetet, mert nem az öndefiníciója szerint küzdősport-egyesület szállt be a mozgalomba, hanem annak csak a politikai szárnya. 

Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon szükség van egy szélsőjobboldali politikai erőre, a választásokon való induláson viszont egyelőre nem gondolkodunk, az még túl távlati. Jelenleg terepfelmérés zajlik

– mondta a sereg vezetője az Indexnek. A magát Vona Gábor barátjának tartó Tyirityán szerint „már most óriási az érdeklődés a mozgalom iránt”, ezért elképzelhető, hogy június 8-ig a már említettek mellett további szervezetekkel bővül majd a mozgalom, de azt leszögezte, hogy a Jobbikot egy éve elhagyó Bertha Szilvia féle Értünk, Értetek nevű szerveződéssel nincsenek kapcsolatban. 

A Betyársereg és a Jobbik eddigi kapcsolatát tekintve nem tűnik reálisnak, hogy az új szélsőjobboldali mozgalom a Jobbik ellen, annak kárára tevékenykedne. Bár állításuk szerint a két szervezet között eddig sem volt formális viszony, kölcsönösen támogatták egymást, részt vettek egymás rendezvényein. Volner János például meghívott vendégként a Betyársereg politikai szárnyának megalakulásakor is jelen volt februárban. 

A Jobbik alelnöke utána azt mondta az Atv.hu-nak, hogy szerinte Tyirityán és a sereg vezetői nem párttá alakuláson gondolkodnak, hanem „sokkal inkább a közéleti szerepvállalásaik önvédelmét szeretnék megszervezni”. Ezzel szinkronban van, ahogy korábban Tyirityán értékelte az Indexnek a Jobbik néppártosodását: 

Normális dolognak tartom az arculatváltást, örülök annak, hogy a Jobbik a közérthető és gyakorlati formáját keresi a jobboldali értékrend megvalósításának. A jobboldal fogalmait a második világháború után démonizálták, de most a Jobbik megmutathatja, hogy lehet ezt életképesen is csinálni.

A Betyársereget a Jobbiktól egy független szervezetnek tartva Vona Gábor tavaly azt mondta a kérdésünkre, hogy a nyíltan rasszista szervezet vezetője a barátja.

A Betyárseregben egyébként nemcsak jobbikos politikusokkal ápolnak jó kapcsolatot, hanem például Boldog István fideszes országgyűlési képviselővel is, aki idén márciusban bomberdzsekiben tette tiszteletét az I. Betyár Fekvenyomó Kupán.  

Sem a Fidesz, sem a Jobbik

Az új mozgalom másik pillére az Érpataki Modell Országos Hálózata, amelyet Érpatak független polgármestere, Orosz Mihály Zoltán vezet. A politikus sosem volt Jobbik-tag, de 2014-ben a párt támogatásával nyert az önkormányzati választásokon. 

A Jobbik radikális hajtásainak leválasztása eleinte nem zavarta Oroszt, Novák Előd tavalyi eltávolítása után arról beszélt a 24.hu-nak, hogy a radikalizmus akkor is vállalható, ha kedves. Az elmúlt hónapokban azonban a polgármester kritikusabban kezdett viszonyulni a Jobbikhoz, amely szerinte „már nem képviseli a valódi jobboldali, konzervatív, tradicionális értékeket”, ezért „el kell gondolkodni, hogy ennek megtestesítésére létrehozzanak egy társadalmi szervezetet vagy akár pártot”. 

A Jobbik néppártosodásával kapcsolatban Orosz azt mondta februárban az Atv.hu-nak, hogy „kezd betelni a pohár (...) unom a látványszínházat”. A polgármester Jobbikból való „kiábrándulása” talán annak is köszönhető, hogy Tiszavasvári jobbikos városvezetése idén nem hosszabbított szerződést az Érpataki Modell Országos Hálózatával, bár a párt szerint az érpataki modellnek több, országos bevezetésre is érdemes eleme van. 

Orosz az Indexnek megerősítette, hogy el kell gondolkodni egy olyan párt létrehozásán, amely a keresztény-konzervatív, jobboldali értékeket képviseli, mert sem a Fidesz, sem a Jobbik nem teszi ezt a közéletben. Orosz szerint ennek példája a hétvégi Horthy-szobor felavatása, amely mögé egyik nagy jobboldali párt sem állt be. 

A polgármester szerint a jobboldalon ma leginkább csak „olyan álcivil mozgalmak” vannak, mint a CÖF, ezért kezdeményezték Tyirityán Zsolttal, hogy létrejöjjön egy új mozgalom, amihez Orosz szerint idővel csatlakozott az Identitesz is. 

Nem üres tárral kell bohóckodni

Érpatak polgármester azt mondja, nem foglalkoznak azzal, hogy a mozgalmuk gyengíti vagy segíti-e a Jobbikot, mert magukat nem pártok, hanem értékrend függvényében határozzák meg. „Ha állandóan azzal foglalkoznánk, hogyan áll éppen a Jobbik, nem találnánk meg a mozgalom arcát. Mi a jobboldali értékrendet akarjuk felmutatni, képviseli, ennek függvényében vizsgálnánk az aktuális feladatokat” – mondta. 

Orosz szerint őket az „elhallgatott társadalmi problémák”, mint például a magyar–cigány együttélés érdeklik, kiegészülve a migráció kérdéskörével. Úgy látja, hogy a Fidesz romapolitikája kudarc, „ezen a területen nem oldott meg semmit a Balog Zoltán-féle minisztérium”. A polgármester szerint a Fidesz súlyosan elhibázta a migrációs kérdés kezelését is, mert az vallási alapon közelíti meg a problémát, pedig az „rasszalapú”. 

Idegen rasszhoz tartozó embereknek a saját hazájukban kell élniük, ez nem vallási kérdés. Az Iszlám Államnak semmi köze az iszlámhoz, csak lejáratják az iszlámot. A nemzetközi médiapropaganda az iszlámgyűlöletet akarja gerjeszteni, de itt nem az iszlámmal van a probléma, hanem a regulálatlan rasszal. 

– mondta az Indexnek Orosz, aki szerint „ezeket az Európa-idegen rasszokat csak az iszlám tudja integrálni, mégpedig a saját hazájukban”. 

A polgármester a kormány határvédelmi politikáját is elhibázottnak tartja. „Nem szuperbiztonsági berendezéseket kellene alkalmazni, hanem a régi bevált módszereket.” Ez pedig nem más, mint 

Orosz szerint ez úgy néz ki, hogy a határőrök felszólítják a migránsokat, hogy álljanak meg, de ha nem teszik, akkor csőre töltik a puskákat. Ha többszöri felszólításra sem állnak meg, akkor riasztó lövéseket adnak le, s ha ez sem használ, akkor lábon lövik őket.

Határozottabb szigorításra van szükség, nem pedig arra, hogy a migránsnak a haja szála se görbülhessen meg

– vélekedett. Orosz úgy látja, hogy „nem üres tárral kell bohóckodni a rendvédelmi szerveknek, mert annak nincs visszatartó ereje”. 

Jobboldali egyetemisták is beszállnak

Az új szélsőjobboldali mozgalom harmadik oszlopa a néhány hónapja a semmiből előbukkant Identitesz. Az egyetemistákból álló közösség már be is jelentette, hogy „be fognak lépni a pártpolitika világába”, és nyáron országjárásba is kezdenek. 

A szervezetről egyelőre csak annyit tudni, hogy van egy kétezer lájkolóval rendelkező Facebook-oldaluk, és azért jöttek létre, mert „az egyetemeken túlsúlyban van a liberalizmus”, ők pedig a jobboldali hallgatókat akarják képviselni. 

Bár több helyen írták, hogy az Identitesz hamarosan párttá alakul, a kérdésünkre azt válaszolták, hogy majd akkor beszélhetünk velük kapcsolatban pártpolitikáról, ha a mozgalom több tagja is így gondolja. Ez viszont még a „jövő kérdése”. László Balázs szerint egy dolog biztos: 

július 8-a egy új erő ébredésének a napja lesz, amely a magyar etnikai önvédelem és a jobboldali egység jegyében lép a színre

– írta az Identitesz elnöke. 

A fideszes média dörzsöli a tenyerét, Vona nem foglalkozik velük

A kormánypárti sajtóban megjelenő hírek alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz örülne, ha párttá alakulna az új mozgalom, amely szélsőjobboldali szavazókat hasíthatna le a Jobbikról. A Magyar Idők több cikkben is arról írt, hogy új radikális párt alakulhat, és a Figyelő is arról számolt be, hogy „a Jobbikkal elégedetlen radikális szervezetek” új pártot hozhatnak létre. A Habony-közeli blog már úgy tálalta a témát, hogy az új radikális párt „a Jobbik helyett” jöhet létre. 

A témát felkapta a közmédia is, Boros Bánk Levente az M1 egyik műsorában azt pedzegette, hogy az új radikális erő a Jobbiktól vehet el szavazatokat, mert a balra tolódó pártban és körülötte van egy elégedetlen réteg, amely „már nem tud közösséget vállalni a párt új politikájával és Vona Gábor pártelnökkel” – mondta a fradista vezérszurkolóból lett politológus. 

Megkérdeztük Vona Gábort, hogy mennyire tart attól, hogy egy új radikális erő szavazatokat vehet el a Jobbiktól, mire az elnök azt mondta, hogy nem foglalkozik matekkal, „őt értékorientáltság mozgatja”. Arról, hogy a kormánypárti médiában többször hír volt az utóbbi időben, hogy megszűntek jobbikos alapszervezetek, azt mondta, hogy ez egy természetes folyamat, korábban is volt ilyen, csak nem lett belőle hír. Megjegyezte, hogy mióta néppártosodik a Jobbik, nemcsak megszűntek alapszervezetek, hanem újak is alakultak. 

Ami újdonság, hogy mostanában politikai okok miatt szűntek meg alapszervezetek, míg korábban csak technikai problémák miatt történt ilyesmi 

– mondta Vona, aki szerint a letelepedésikötvény-téma kezdetéig vidéken csendes együttélés jellemezte a fideszes és jobbikos politikusokat, azonban az elmúlt egy évben ez a viszony átalakult. Bár a közvélemény-kutatási adatokból nem látszik, hogy a Jobbik erősödni tudott volna a néppártosodással, Vona szerint a kötvénytéma fontos mérföldkő a pártnak, mert 

ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a Jobbik nem a Fidesz valamilyen szatellitszervezete, mint azt korábban sokan gondolták. 

Vona azt is megjegyezte, hogy a „fideszes sajtóban ma mindenki sztár lehet, aki a Jobbikot üti”. Szerinte egyszer azzal támadják őket, hogy már nem elég szélsőségesek, máskor meg azzal, hogy még mindig ugyanolyan szélsőségesek, mint voltak. A pártelnök azt mondta: a Jobbikban nem foglalkoznak azzal, mint írnak róluk a fideszes sajtóban.