A Momentum egyedül és saját miniszterelnök-jelölttel száll szembe Orbánnal

Image uploaded from iOS (2)
2017.08.14. 07:02
Némi vita és tépelődés után döntött a Momentum: nem fog össze, de még csak nem is tárgyal senkivel, egyedül indul a 2018-as választáson. 106 egyéni indulója és saját miniszterelnök-jelöltje is lesz, de még nem döntötték el, párton belül vagy kívül keresnek embert. Fekete-Győr András a legutóbbi küldöttgyűlésen bizalmi szavazást kért a programja mellett: a különállást és a jobbos kulturális témák felvállalását is megszavazták a momentumosok.

Sorsdöntő napokon van túl a Momentum. Jól tudták a párt vezetői, hogy az elmúlt időszak történései, döntései nagy mértékben meghatározzák a párt 2018-as és későbbi stratégiáját.

A közéletbe a NOlimpia-kampánnyal berobbanó szervezetnek arról kellett döntenie, hogy Orbán és a Fidesz-rendszer leváltásáért küzdve mennyire hajlandó összefogni más pártokkal, formációkkal, politikusokkal. Leegyszerűsítve: belemenjen-e a Momentum bármilyen összefogásba, együttműködésbe, vagy egyedül járja útját mindenkivel szemben?

A kérdés egyszerű, de a válasz nem volt magától értetődő: ha a Momentum egyedül indul önálló listát és 106 (győzelemre aligha esélyes) egyéni jelöltet állítva, azzal tovább osztja az ellenzéki térfelet, tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű képletet. Fideszesek korábban beszéltek is arról az Indexnek, hogy jelenleg kvázi ajándék számukra a Momentum, amely az ellenzéki tortát szeleteli tovább. Vagyis a Momentum könnyen megkaphatja a „makacskodó”, „Orbán szekerét toló” minősítéseket, amelyek erodálhatják a pártot az ellenzéki oldalon.

Vita az összefogásról

A Momentumban több párttag elmondása alapján élénk vita zajlott az összefogás kérdéséről. A választóvonal azonban nem ott húzódott, ahol elsőre sejteni lehet: az MSZP-vel, DK-val való összefogást, vagyis egy teljes ellenzéki összeborulást nagyjából mindenki elsőre elutasította.

Az úgynevezett új pólus, az elmúlt nyolc évet elutasító pártszövetség (LMP–Együtt–Párbeszéd–Momentum) mellett is kevés érv szólt – hiszen az új pólus az MSZP-DK-val való koordinált együttműködésre elvileg nyitott lett volna, ugyanúgy Gyurcsányékkal és a szocialistákkal mosták volna össze a Momentumot, amely ráadásul el is veszett volna benne.

A Momentum–LMP-összefogást már kevesebben utasították el csípőből, mert a NOlimpia-kampány során jó viszony alakult ki a két párt között, és az LMP-nek sosem volt köze az MSZP-hez és a DK-hoz. Ám a momentumos küldöttek szerint ennek inkább az LMP-sek lettek volna a haszonélvezői (megakadályozzák, hogy elvándoroljanak tőlük szavazók a Momentumhoz), és „a Momentum növekedését csak lassította volna” – hallottuk egy momentumos vezetőtől, aki szerint ezzel az erővel új párt alapítása helyett be is léphettek volna az LMP-be. A programok összefésülése is nehézségekbe ütközött volna. És az sem elhanyagolható körülmény, hogy a két párt összefogása esetén 10 százalék a küszöb a parlamentbe jutáshoz.

Vagyis téves az az értelmezés, hogy Ungár Péter elnökségi tag Nyitás Fesztiválon látott viselkedése hiúsította volna meg a Momentum–LMP-összefogást (a Momentum szerint a részeg Ungár „minősíthetetlenül viselkedett”, ezért kitiltották a momentumos rendezvényekről, Ungár bocsánatot kért a viselkedésért, és etikai vizsgálatot kezdeményezett erről a saját pártjában). Nem véletlen egybeesésnek tűnik viszont, hogy Ungár botrányára csak azután derült fény, hogy a Momentum döntött a külön indulásról. Ezután ugyanis a momentumosoknak nem volt semmilyen okuk leplezni a történéseket.

Az alapvető konfliktus tehát nem az volt a Momentumon belül az elmúlt időszakban, hogy melyik párttal kössenek szövetséget.

Az igazi vita abban a kérdésben volt, hogy választókerületi szinten, esetleges visszalépésekkel elképzelhető legyen-e az együttműködés.

Vagyis engedélyezheti-e a pártvezetés a koordinációt. Hiszen a külön listán induló Momentum így akár kialkudhat egyéni győzelmet is magának (például egy-két budapesti körzetet), ami nagy fegyvertény lenne egy most létrejött kispárt esetében. Fekete-Győr András elnök azonban azt bizonygatta, hogy

kis összefogás is összefogás,

és a választók szemében egybemosódna a Momentum és a Gyurcsány–MSZP-féle baloldal, a Fidesz-média biztosan gondoskodna erről.

Döntöttek: egyedül, saját miniszterelnökkel

Ilyen dilemmák közepette ültek össze múlt hétvégén a párt legfontosabb véleményező és döntéshozó szervei. Először szombaton a területi vezetőkből álló, főleg véleményező jogkörrel bíró választmány, majd vasárnap a végső döntést meghozó küldöttgyűlés ült össze.

A küldöttgyűlés végül az önállóság útját választotta, és szó szerint a következőket mondta ki – a párt elküldte az Indexnek a határozatot:

  • A Momentum nem köt választási együttműködést másik párttal.
  • Saját miniszterelnök-jelölttel, külön listán, valamennyi egyéni választókerületben önálló jelöltet állítva indulunk el a 2018-as országgyűlési választáson.
  • A Momentum nem vesz részt az ellenzéki pártok 2018-as választási együttműködéséről szóló esetleges tárgyalási folyamatában.

Ez a döntés tehát kizár mindenfajta egyeztetést, koordinált indulást, sőt, azt is, hogy a Momentum vezetői formálisan meghallgassák más pártok ajánlatát. A párttagok tehát úgy döntöttek, vállalják annak a kockázatát, hogy szavazatokat vesznek el esélyesebb, helyben már ismertebb, akár még a Momentum számára is vállalható ellenzéki jelöltektől. A párthatározat értelmében független, közös jelölt mögé sem lehet beállni, hiszen önálló jelöltet ír elő a határozat mind a 106 egyéni választókerületben.

Habár a média több helyen is azt sejtette, hogy két elnökségi tag távozása a szövetségi politika eltérő megítélése miatt történt, azonban egyetlen, általunk megkérdezett momentumos sem említette ezt az okok között. Fekete-Győr András azt mondta erről az Indexnek, hogy „Pottyondy Edina magánéleti okok miatt mondott le, míg Kádár Barnabásnak nézeteltérései támadtak az operatív vezetéssel a politikai döntések végrehajtásáról”. Nem árulta el, milyen nézeteltérések. Viszont mindketten tovább dolgoznak a pártban, ami azt támasztja alá, hogy nem a párt szövetségi politikájával vannak fenntartásaik.

Fekete-Győr magát is megszavaztatta

A küldöttgyűlésről feljegyezhetünk még egy fontos momentumot. Mint a 24.hu is megírta, Fekete-Győr András bizalmi szavazást kért magáról és a programjáról. Nem a posztját érezte azonban veszélyben, vetélytársa nem akadt, hanem a stratégiájához kért felhatalmazást. A Momentum alapszabálya szerint csak az elnökségi tagokról lehet bizalmi szavazást tartani, amelyet azért tartottak szükségesnek, mert a tagok megválasztása óta jelentősen megduzzadt a taglétszám. Most nagyjából 1200 tag van, 600-an várnak felvételre, és a legnagyobb létszámú szervezetek Budapesten, Szegeden, Pécsen és Londonban működnek (nagyjából 70 tag).

Az elnökről csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet dönteni, vagyis meg kell nevezni az utódját. Ellenfél nem volt, de Fekete-Győr mégis fontosnak tartotta, hogy a küldöttek szavazzanak az általa meghirdetett politikai programról.

A politikai irány megerősítését, a bal-jobb megosztottságon felülemelkedő, a jobboldali kulturális témákat is nyíltan felvállaló politikához kértem támogatást

– mondta az elnök, aki ezt 90 százalékos többséggel meg is kapta.

A „jobboldali kulturális téma” felvállalása azt jelenti például, hogy a Momentum számára nem lesz tabu a nemzetpolitika és a vallás. A pártnak egyházügyi munkacsoportja is van. Épp ez az egyházügyi munkacsoport kritizálta Fekete-Győr pride-os részvételre buzdító videóját, amelyben azt mondta, hogy „nem érti a 21. századot”, aki szerint kérdés elmenni a melegfelvonulásra. Fekete-Győr most az Indexnek azt mondta, hogy ezért és az origós akciójáért is kapott bőven kritikát párton belül, „elismerem, túl erős, túl sarkos fellépés volt mindkettő, máshogy mondanám, máshogy csinálnám most már, de az alapvető üzenetem nem változott egyik esetben sem”.

A küldöttgyűlésen az elnökség maradék tagjai (Orosz Anna és Soproni Tamás) szintén bizalmat kaptak. Pottyondyt és a küldöttgyűlés előtt lemondó (a bizalmi szavazást nem megváró) Kádár Barnabás helyéről augusztus közepén döntenek egy tisztújító küldöttgyűlésen.

Belül vagy kívül keresik a kormányfőt?

A stratégiai döntés a külön indulásról tehát megszületett. A neheze azonban csak most jön a Momentum számára: a programalkotás, a jelöltek, elsősorban a miniszterelnök-jelölt kiválasztása és a kampány előkészítése. És mindehhez a nem csekély pénzügyi források előteremtése.

A miniszterelnök-jelölt személyének kérdése még nem volt napirenden, az elnökség még arról sem beszélgetett, hogy párton belüli vagy azon kívüli személyben gondolkodjanak. Ha párton belüli jelölt mellett döntenek, nyilván Fekete-Győr a kézenfekvő választás (az elnöki posztért sem volt legutóbb más induló).

Egy párton kívüli, ismert jelölt viszont megdobhatná a Momentum népszerűségét, és komolyabb arcélt adhatna a pártnak (ő viszont még olyannyira nincs meg, hogy nevek sem röpködnek pletyka szinten). Fekete-Győr erről azt mondta, hogy a miniszterelnök-jelöltet a tervek szerint október 15., vagyis a programismertetés után nevezik meg, tehát korai még erről beszélni.

A Momentum programjának első, nyers verziója szeptember elejére készül el. Fekete-Győr erről annyit árult el, hogy nagyjából százan dolgoznak rajta a pártban, és úgynevezett párton kívüli mentorokat is bevonnak a szakpolitikai anyagok összeállításába. Két mentor már felfedte magát, Bojár Gábor és Raskó György, aki pénzügyileg is támogatja a szervezetet. Több nevet azonban nem akart Fekete-Győr elárulni. A program október közepére nyeri el a végleges formáját, ekkor ismerheti meg a közönség is.

Nem mondják meg, ki adja a pénzt

A Momentum előtt álló kampány egyik nagy kérdése, hogy miből lesz rá pénz. A Nyitás Fesztivál pénzügyi háttere körül kialakult vita (csak több nap után számolt el a párt a költségekkel nyilvánosan) jelzi, hogy élénk érdeklődés lesz minden oldalról az után, ki és miből finanszírozza a pártot.

Fekete-Győr András azt mondta: a tagdíjakból nagyjából havonta 1 millió forint folyik be, ehhez jönnek még a tagok általi felajánlások (ezek változóak). Időnként kapnak szimpatizánsoktól egy-kétezres mikroadományokat, vannak azonban olyan nagyobb, milliós összeget adományozók is, mint Bojár Gábor. Az ő kilétüket azonban nem akarja és nem fogja nyilvánosságra hozni a Momentum:

Majd előjönnek, ha akarnak, nem akarom, hogy amiatt kerüljön nehéz helyzetbe a Fidesz-rendszerben, hogy megnevezzük őket.

A pártot szintén támogatják olyan kreatívok, szakemberek, akik pusztán lelkesedésből segítenek kampányokat lebonyolítani. Ők a munkájukkal segítenek, de pénzben is mérhető a támogatás, hisz nem kell érte fizetni. Azonban ők is a háttérben akarnak maradni egyelőre.

Valószínűsíthető tehát, hogy nem tudjuk meg, kik és pontosan mennyivel támogatják a Momentumot, ami miatt a pártvezetés is sorozatos támadásokra számít. És ezzel a tagok döntése szerint a pártnak egyedül kell majd szembenéznie.