Gyilkosokat őriznek, de nem ez őrli fel a lelküket

Vajon mit csinál a magyar börtönökben a Cinema-csoport? Filmvetítéseket tart a raboknak? Filmet forgat a börtönéletről? 

A Cinema-csoport, ami persze csak gúnynév, a börtönökben felszerelt kamerákkal tartja ellenőrzés alatt a börtönőröket. Ők is őrök, csak épp az a munkájuk, hogy a felvételeket nézik, akár 30 napra visszamenőleg, hogy társaik mit csináltak rosszul.

Ezt mesélte nekünk név nélkül több bévében (bv, büntetésvégrehajtás) dolgozó munkatárs is. Egymástól függetlenül azt állították, hogy a közvetlen elöljáróknak kiadták, hogy kötelezően mennyi ellenőrzést kell a kamerákkal végrehajtani

"Így amikor a kollégának másodszor mondják egy hónapon belül, hogy írjon jelentést, hogy miért nem motozta a fogvatartottat rendesen, odavágja a felmondását és tovább áll", mondja forrásunk.

Noha a börtönélet mostanában a civilek kirúgásával került be a hírekbe, a mélyben, a közvéleménytől elzártan más súlyos problémák is vannak. És Tóth Tamás országos bv-parancsnok, egykori rendőr az amúgy is kemény börtönvilágot épp most csavarja még keményebbre - mindkét oldalon.

Tóth a BRFK éléről ment át 2014-ben a BvOP (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága) akkor létrehozott általános igazgatóhelyettesi posztjára. Sajtóhírek szerint a fővárosi kapitányságon már egy év után, 2011-ben elfogyott körülötte a levegő, és 2012-ben is felajánlották neki a BvOP vezetését, de akkor még nem fogadta el.

A büntetés-végrehajtás életét ismerők szerint 14-ben már direkt neki hozták létre a parancsnok általános helyettese nevű posztot, ami akkor nem létezett. Amikor erről a döntésről értesült a szakma, rögtön tudta mindenki, hogy mindez azért kell csak, hogy majd parancsnok legyen Csóti András nyugdíjazásakor, háttérbe szorítva a másik két, szakmabeli helyettest.

Tóth a tavaly november elsejei parancsnoki kinevezése óta egy merevebb szemléletet igyekezett hozni a börtönökbe. Mivel rendőrségi oldalról érkezett, ezért őt bíráló forrásaink szerint a börtönnek jobbára csak az őrző funkciójával törődik, a reintegrációs és egyéb funkciók a háttérbe szorultak. 

Érkezése után nem sokkal, idén januárban rögtön leváltottak három parancsnokot: a budapesti, a szombathelyi és a tiszalöki vezetőt. Közülük a szombathelyi és a tiszalöki parancsnokot amiatt rúgták ki, hogy egy rab a zárkából posztolt a Facebookra, de a bévében gyorsan elterjedt a pletyka, hogy a felvételek kiszivárgása megtervezett akció is lehet, hogy megalapozzák a kirúgásokat.

Erre semmilyen bizonyíték, vagy akár közvetett utalás nincs, hacsak az nem, hogy előtte nem volt ilyen eset a médiában, de már a találgatás is jól érzékeli a bévés hangulatot. Júniusban egyébként a bévé sajtótájékoztatón közölte, hogy 2017-ben addig több mint 780, 2016-ban pedig 1459 becsempészett mobilt foglaltak le. Mellékszál, de nemrég újra egy facebookozó rab miatt lett kisebb botrány, most épp Sopronkőhidán.

Úgy tudjuk, Tóth érkezése után lecserélődött a jogi és a statisztikai-módszertani osztály vezetője is.

Aztán márciusban az egri parancsnok, Juhász Attila távozott posztjáról, egyéb elfoglaltságaira hivatkozva. Ez azért lepte meg a szakmát, mert tíz éve volt a börtön élén, progresszív, jó vezetőnek ismerték, és a bévétől formailag függetlenül dolgozó, de a szakmára rálátók is csak jókat mondtak róla.

Ez is annak a jele, hogy sorban cserélik le a haladó szellemiségű vezetőket

- mondta egy forrásunk.

Tóth közben a központosítás felé mozdította el a börtönirányítást. Korábban minden intézetnek saját házirendje volt, ezeket egységesítette. Az állományt pedig, mint a Cinema-csoport is mutatja, "rövid pórázon" tartja. Az egyik állománygyűlésen annyit adott utasításba az amúgy is elgyötört alkalmazottaknak, hogy "hibázni tilos", ami bár elméletben jól hangzik, egy forrásunk szerint elég furcsán vette ki magát.

Egy bévés az Indexnek azt mondta, "hetente jön mindenféle ellenőrző csapat, többnyire olyanok, akikről ordít, hogy börtönt még képről se láttak. Az ellenőrzések összefoglalásában mindig megállapítják, hogy nem megfelelő, nem elég körültekintő, meg egyéb ilyen általános marhaságok, amikor meg megkérdezzük, konkrétan mi a hiba, válasz sincs."

De ellenkezni amúgy sem érdemes, aki sokszor jelzi, hogy gondja van, vagy kérdése, az nem ért a feladatához, rosszabb esetben rebellis, és át kell helyezni, ki kell csinálni, meg kell semmisíteni, mondja forrásunk.

Volt már közvetlen kolléga több is, aki így járt. Pedig csak kérdezett, segítséget kért.

"Nálunk osztályvezetők és helyettesek távoztak és távoznak folyamatosan. A közalkalmazottakról már nem is lehet beszélni, mert szinte eltűntek. Egyet, kettőt felvesznek, de egy hónapon belül rendre megszöknek. Ezt a légkört ember nem bírja", mondta ugyanő. 

Az embernek néha az az érzése, hogy bármit megtehetnek vele. Ezért aztán sokan feladják és elhagyják a pályát. Ettől viszont még nehezebb lesz a maradók helyzete. A propaganda meg csak azt harsogja, hogy minden rendben.

"Csak épp a határon iskolások vannak és nem kapnak enni, a felvett smasszerok egész osztályokban mondanak fel, mert az új börtön építése határozatlan ideig csúszik, ezért elvezényelték őket az ország másik végébe. A talpaló állomány havi 240-260 órát dolgozik", panaszkodott.

Egy másik bévés azt mondta, egy átlagos börtönőr 150 ezer forintot visz haza. Amit mindig úgy hirdetnek, hogy 50 százalékos fizetésemelés, az valójában majd csak 2019-ben valósul meg a 2012-es fizetéshez képest. "Nem csoda hogy folyamatos a leszerelés, akik pedig újak jönnek, nagyon nagy részük alkalmatlan erre a munkára és ez is hozzájárul a folyamatos fluktuációhoz. A törvényileg meghatározott túlóra számot már majdnem mindenki elérte, de ez sem jelent semmit, mert ugyanúgy menni kell dolgozni." A Helsinki Bizottság pedig mindehhez azt teszi hozzá, hogy kevés a börtönpszichiáter és a börtönpszichológus is.

Közben egyre pokolibb a rabok élete is, mivel Tóth hozzálátott, hogy börtönöket zártabbá tegye. A családi kapcsolatokat a látogatóhelyiségbe telepített elválasztó plexikkel építi le (a hivatalos indoklás: a rokonok személyes találkán, csókokkal csempésztek be eddig tiltott dolgokat), és bár nem ő vezette be, nem enyhít a telefonálási szigoron, a piacinál jóval drágább "börtönpercdíjon" sem. A legfrissebb hír, hogy lecserélik a készülékeket, az újhoz csak 35 ezer forintos letétért cserébe jutnak hozzá a rabok. Van intézet, ahol a szendvicsautomatát is kirakták a beszélő helyiségéből, így még kevésbé komfortos a találkozó.

A sajtóosztályt a volt rendőrségi sajtósok vették át, a médiát lényegében kizárják a bévéből, korábban egyes börtönökről például sok bemutató cikk, videó vagy épp képsorozat jelenhetett meg, ez a gyakorlat forrásaink szerint megszűnőben van. Egy októberi előterjesztés szerint a kormány megtiltaná, hogy a hozzátartozók élelmiszert, tisztálkodószert és dohányárut küldjenek be a fogvatartottaknak.

A legutóbbi ügy pedig a civilek kirúgása, a Helsinki Bizottságé és a Börtönrádióé. A börtönökben 18 éve megfigyelési programot végző Helsinki Bizottsággal eleve nem indult túl gördülékenyen az együttműködése az új parancsnoknak, legalábbis a Börtönügyi Szemle című tudományos lapban többször publikáló civilszervezetnek Tóth előtt éveken át összesen egy cikkük volt, ami nem jelent meg,

"18 éve zajlott ez a konstruktív, szakmai együttműködés, több országos parancsnokkal dolgoztunk együtt korrekt szakmai viszonyban, ezért volt nagyon meglepő az együttműködés egyoldalú megszakítása", mondta az Indexnek Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője. Azt mondja, semmi előjele nem volt a dolognak, pontosabban annyit láttak, hogy Tóthtól a kinevezése óta próbálnak időpontot kérni egy egyeztetésre, de még a megkeresésükre sem válaszolt. 

A BvOP aztán a Magyar Időkben üzente meg, hogy a Helsinki nincs kitiltva, mert képviselhetik a rabokat, és levelet is lehet nekik írni. A cikk nem felejtette el hozzátenni, hogy a túlzsúfoltság miatti, a magyar állam ellen Strasbourgban indított, és jobbára meg is nyert pereket is a Helsinkinek tulajdonítják. Vig erre azt mondja, több ezer per volt, ebből legfeljebb egy pár tucatnál látták el ők a képviseletet, de büszkék arra, hogy az ő fellépésüknek is köszönhetően végre esélyt nyílt arra, hogy orvosoljanak egy több évtizedes, súlyos emberi jogi problémát, a börtönzsúfoltságot.

Börtönlátogatási programot egyébként az ombudsmani hivatal is csinál, de nekik kevesebb a kapacitásuk rá, és kevesebb börtönbe jutottak el eddig, mint a Helsinki Bizottság. Ráadásul a civilek monitorozása egyetlen fillérjébe nem kerül az államnak.

A börtönzsúfoltságot börtönépítésekkel igyekeznek megoldani, a nekibuzdulásról időről időre érkeznek hírek, az első kapavágás még sehol nem volt meg. A felvett új emberek legalább addig is, mint fentebb írtuk, jól jönnek az emberhiány pótlására szerte az országban.

A BvOP írásban kérte a kérdéseinket. Ezeket múlt szerdán el is küldtük nekik, és arra kértük őket, hogy péntek estig válaszoljanak. Válasz azóta sem érkezett.