Gyurcsány Ferenc: Haza kell küldeni az akkugyárakat, akkugyárak helyett az oktatásba, az egészségügybe kell fektetni

Orbán Viktor Tóth Bertalannak válaszolva közölte, többek között jó hír, hogy sikerült minden munkahelyet megvédeni, valamint megvédeni a nyugdíjakat.

Önök úgy oldották meg, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat. Mi ezt nem csináljuk, ezért jó hír a nyugdíjasoknak, hogy nem Gyurcsány-korszak van. Odaadjuk a nyugdíjasoknak azt az összeget, ami az infláció mellett a megélhetésükhöz szükséges.

A miniszterelnök nagy valószínűséggel mondta, hogy 2024-ben bekövetkezik, hogy a bérek jobban nőnek, mint az infláció, így újra reálbér-növekedés lehet.

Abban érzek valami lelki defektust, hogy önök azért szurkolnak, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat. Önök szerint ez normális? Ez jár Magyarországnak, és politikai okokból ezt csak nehezen, kemény tárgyalások árán adják, ha egyáltalán. Hogy szurkolhat valaki az országa ellen? 

– tette fel a kérdést Orbán Viktor, hozzátéve: legalább a tanárok bérét támogassák.

A kormányfő arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy van egy szabály, ami nem teszi lehetővé, hogy nagyobb támogatást adjanak egy beruházáshoz annál, mint amekkora az abból származó bevétel.

Orbán Viktor az autóiparról úgy fogalmazott, hogy körülbelül 140 ezer ember dolgozik az autóiparban, nemzetközi sztenderdek alapján ezt néggyel szorozzák, hogy kiderüljön, hány embert tart el az iparág. Az EU döntött arról, hogy 2035 után ilyen autókat nem gyárthatnak, így két lehetőség maradt: vagy bezárják ezeket az üzemeket, vagy megmentik őket úgy, hogy olyan technológiai váltást hajtanak végre, telepítenek ipart melléjük, ami 2035 után is működőképessé teszi ezeket a gyárakat.

Meggyőződésem, Magyarországnak az az érdeke, hogy a legszigorúbb környezeti szabályok betartásával, a lakosság minden félelmére megbízható, higgadt választ adva megmentsük azokat a gépipari kapacitásokat, amelyekben az emberek a kenyerüket keresik.

Orbán Viktor Ungár Péternek azt mondta, Magyarország abban az értelemben klímabajnok, hogy minden ország egyszerre szeretne növekedni és csökkenteni a károsanyag-kibocsátását. 1990-től kezdődően Magyarország erre képes volt, összesen huszonegy ilyen ország volt, ezt a nehéz dilemmát jól oldják meg.

A miniszterelnök szerint geostratégiában nagyon nehéz nemzeti konszenzust teremteni, mert a nyugati világban a külpolitikát ideológiai alapokra helyezték. Értékeket képviselni nehéz a külpolitikában, de érdekalapon lehetséges egységet létrehozni.

Kifejtette, hogy az európai értékek ma három dologról szólnak: a háborúról, a genderről és a migrációról.

Erre építik az európai külpolitikát, erről hogyan hozzunk létre egyetértést? Ezzel mi nem értünk egyet. A béke pártján vagyunk, a hagyományos családot támogatjuk, a migráció nem jó, hanem rossz dolog. Nem fogunk tudni konszenzust kialakítani. A konszenzusra törekvés önmagában javítja az együttműködés szellemét, a magam részéről látom a nehézségeit, de nem akarom elutasítani azt a javaslatot, hogy a kormány és az ellenzéki, baloldali pártok próbáljanak konszenzusra törekedni külpolitikai és geostratégiai kérdésekben.

Orbán Viktor leszögezte, a háború vége nem kívánságműsor, hanem erő kérdése. Azt butaságnak minősítette, hogy Oroszország katonai erővel eljutna Magyarország határáig.

Nincs olyan forgatókönyv, ami oda vezetne, hogy Magyarországnak és Oroszországnak közös határa legyen, a NATO sokkal erősebb annál, semmint hogy ez a fejlemény bekövetkezhetne

– húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktort kitért arra is, Svédországot illetően önmagában nem a Magyarországról készített film érdekli a kormányt, hanem az, hogy mit tanítanak Magyarországról a svéd gyerekeknek. Mert az nem a művészi alkotás szabadságának kérdése, hanem az állami politikáé.

A miniszterelnök egyetlen olyan körülményt sem lát, ami sürgetné őket a svéd NATO-tagságot illetően, mert Svédország biztonságát semmi nem fenyegeti. A Gripenek megtartását érdekes kérdésnek nevezte, de legalább tíz másik ajánlat van az asztalon, így a svéd–magyar kapcsolatoknak egyetlen olyan stratégiai eleme sincs, ami sérülne.

Orbán Viktor

Fotó: parlament.hu

Orbán Viktor válaszolt a frakcióvezetőknek, a jobbikos Lukács László Györgynek azt mondta, hogy ismerethiány van, mert a kormány 2010 óta olyan politikát folytatott, amelynek köszönhetően 6 alternatív forrásból is energiához tudjon jutni az ország.

Óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik „kommunista intézménynek” nevezte az ársapkákat, mert más országok is alkalmazták.

A béke és a tűzszünet összefüggéséről azt mondta, nem az a kérdés, hogy milyen béke legyen, az a második lépés, az első lépés: a tűzszünet. Utána majd meg lehet kezdeni a béketárgyalásokat, de előbb hagyják abba egymás gyilkolását Ukrajnában, és aztán lehet arról beszélni, hogyan lehet a tűzszünet tartós, és abból hogyan lesz béke. Orbán Viktor szerint a „igazságos béke” távol visz a tűzszünettől.

Arról is beszélt, hogy csak annyi vendégmunkást lehet behozni, amennyi betöltetlen állás van, mert elsősorban a magyarokat illetik meg a munkahelyek, képtelenség, hogy az ellenzék 500 ezer vendégmunkásról beszél. Orbán Viktor megkérte a Jobbik frakcióvezetőjét, hogy a párt elnöke és EP-képviselője, Gyöngyösi Márton ne szavazza meg a migránspárti indítványokat Brüsszelben.

Orbán Viktor hosszú évek óta először mondhatja, hogy Gyurcsány Ferenc felszólalásában imponált neki, ha valaki így bízik a feleségében és kiáll mellette. Azt tévedésnek tartja, hogy Magyarország bárki ellen háborút folytatna, leginkább a nemzeti együttműködést próbálják megteremteni.

„Hogy közelebb jutottunk-e az erősebb nemzethez? Időtől és tértől függetlenül nehéz válaszolni, de azt megkockáztathatom, hogy közelebb jutottunk az erős Magyarországhoz ahhoz képest, amilyen az ország Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt volt" – vélekedett a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a házastársi terv az, hogy visszahozzák a Gyurcsány-korszakot Magyarországon, legfeljebb most nem a férj nevén.

Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, akárhogy is hívják. Nem áll módunkban támogatni a kormányzati ambícióikat

– szögezte le Orbán Viktor.

Kocsis Máté inspirálónak tartotta az ellenzéki frakcióvezetők felszólalását. Gelencsér Ferencnek azt a tanácsot adta, ha a felszólalását a ChatGPT-vel írja, olvassa át, és ne izguljon, amikor felolvassa. Ungár Péternek azt üzente, hogy a svéd NATO-csatlakozás körüli vita nem üzlet. A vita a két parlament közötti vita, és nem üzleti alapon fogalmazódik meg.

Azt kérik a svéd politikai elittől, sajtótól, ha nem muszáj, akkor ne sértegessék Magyarországot alaptalan vádakkal, inkább partnerként tekintsenek Magyarországra.

Amíg ezeket a vitákat nem tisztázzuk, nem osztatlan a lelkesedésünk az ügyben, hogy a svéd NATO-csatlakozást ez a parlament mielőbb megtárgyalja. Szeretnénk konszolidált viszonyt, de az úgy nem megy, ha közben a svédek mindig köpnek egyet Magyarország irányába.

Kocsis Máté Lukács László Györgynek azt mondta, Gyöngyösi Márton volt az, aki a krími népszavazáskor jelen volt megfigyelőként, ahogy Donyeckben is. A keleti határnál háború dúl, a déli határnál migrációs betörési kísérletek zajlanak, a nyugati határ irányából politikai és gazdasági támadások zajlanak – ezeket bagatellizálja a Jobbik.

A Fidesz frakcióvezetője nem gondolta volna ma reggel, hogy Szabó Tímea száját a kormány irányába elhagyja az a szó, hogy hazaáruló. Kocsis Máté arra emlékeztette a Párbeszéd frakcióvezetőjét, amerikai dollármilliókat fordítottak arra, hogy Magyarországon politikai hatalomra tegyenek szert, majd az elveszett adományládák fosztogatóinak nevezte az ellenzéket, míg Szabó Tímeát a belpolitika külkereskedőjének. A Fidesz felfogásában ez a hazaárulás.

Kocsis Máté Gyurcsány Ferencnek azt üzente, a szocialista kormányok alatt végzett az egyetemen és utána kezdte az életét. A haza annyira vigyázott akkor a magyarokra, hogy elvette a 13. havi bért, a 13. havi nyugdíjat, csőd szélén volt az ország, a fiataloknak járó összes családtámogatási formát elvették. 

A haza annyira vigyázott ránk, hogy ha mindez nem tetszett, akkor még ki is lőtték a szemünket. Nem kérünk ilyen hazából, elnök úr.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője azzal kezdte, hogy a kormányfő a háborúról beszélt, majd azt a kérdést boncolgatta, hogy mivel igazolható a kormány háborúja.

Gyurcsány Ferenc hozzátette, egy háború akkor igazolható, ha igazságos a célja, az eszközei, ha a végén eléri a kitűzött a célt, a győzelmet. Szerinte ezen az alapon Magyarország háborúja nem igazolható, mert a cél nem a nemzet felemelése, hanem a kormányhű hatalmi rendszer kiépítése és erősítése.

Ennek a háborúnak az eszközei is tisztességtelenek, mert az emberek közös pénzét használják, ellopják, illetve hazugságból és erőszakból ötvözött fegyvereket használnak.

Mire jutott ez a háború? Megbecsülést hozott? – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc. Olyanoktól távolított el, akikkel közös a történelmi sorsunk van, és olyanokkal hozott közelebb, akikhez a magyarok fenntartásokkal szeretnek közelíteni.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: a diákok teljesítménye romlik, a tanárok nincsenek megbecsülve, kutatóközpontok helyett akkugyárak épülnek

Sikeres nemzetet hagyunk az utódainkra? – tette fel a kérdést a DK frakcióvezetője, majd kifejtette: azok az országok is előbb tartanak, amelyek pár évtizededdel ezelőtt még a hátunkat nézték

Legalább jobban élünk? – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc. Ellenkezőleg, a forint értéke rohamosan zuhan, rosszabbul élünk, mint egy éve.

Haza kell hozni az uniós pénzeket, haza kell küldeni az akkugyárakat, akkugyárak helyett az oktatásba, az egészségügybe kell fektetni, az embereknek több jusson, végre fizessenek a milliárdosok, mert a mostani kormány a milliárdosok zsebeit tömi tele.

A DK olyan hazát kíván, amely vigyáz ránk, és nem a bűnöző kormányra. Az emberek államát kívánják, a hatalmasok, a befolyásosok ellen. Kijelentette: saját nemzete és Európa ellen folytat háborút a kormány, és ezért nem tudnak velük menni.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: más politika és más kormány kell, szociáldemokrata kormány, Dobrev Klára-kormány kell.

Gyurcsány Ferenc

Fotó: parlament.hu

Simicskó István megköszönte a miniszterelnök jelentését, és fontos sikernek tartja az atlétikai világbajnokság megrendezését. Annak is örülnek, hogy a kormány figyelemmel követi a világ változásait, és kellő időben látták a veszélyeket.

Kulcsfontosságú volt a külpolitikánk váltása, a keleti nyitás elindítása. Ez visszaköszön az energiabiztonság garanciális tételének a megismerésében. A mozgásterét Magyarországnak ez jelentős mértékben növelte.

A KDNP frakcióvezetője szerint enélkül az energiaellátás tekintetében kevesebb lehetőség lett volna. Azt is nagyra értékelik, amit a kormány a gazdaságpolitikában tesz, a háború és béke kérdésében is helyesen jár el a kormány, amikor a béke mellett áll ki.

Simicskó István úgy látja, ritkán van igazságos béke a történelemben, nehéz igazságot tenni, de nem is nekünk kell. Azt szeretnék, ha azonnali tűzszünet lenne, majd békekötés. 

A kormánypárti politikus a migrációt veszélyforrásnak tartja, ezért védeni kell a határokat. A KDNP támogatja a kormányt abban, hogy elutasítsák a migránsgettók létrehozását. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy szükség van a magyar családok további védelmére, az ősszel csok+ programot várnak a kormánytól.

Szabó Tímea úgy látja, az egyetlen ember, aki azt mondta Németországnak, hogy „Jawohl", az Orbán Viktor volt, amikor ki kellett szolgálni a német autóipart. 

Ha már szuverenitási kérdés, miért nem hallottuk Szijjártó Pétertől vagy öntől azt a felháborodott nyilatkozatot, amikor kiderült, hogy az orosz iskolai tankönyvekben az '56-os forradalomról mint náci felkelésről írtak?

A Párbeszéd frakcióvezetője arra is kíváncsi volt, mennyire tartozik a szuverenitási harchoz, hogy Európában még mindig Magyarországon a legmagasabb az infláció. „Az ön korszakoszseni-csapata, Matolcsy György, Varga Mihály, Nagy Márton, elmondta, hogy a Fidesz a hibás minden ilyen gazdasági intézkedésért" – mutatott rá az ellenzéki képviselő.

„Az, hogy ön tönkretette a magyar családokat, hogy az infláció felfalt minden béremelést, tartalékot, az mennyiben siker az ön kormánya számára?" – tette fel a kérdést Szabó Tímea, aki azt is érdekes kérdésnek nevezte, hogy Kocsis Máté szerint egy miniszter szavai magánvéleménynek számítanak. A párbeszédes politikus a tanárhiányra is felhívta a figyelmet, jelezve: az atlétikai világbajnokságra volt pénz, ami drágább volt, mint a pedagógusok bérének 45 százalékos emelése lenne.

Keményebben fogalmazva ez hazaárulás, de minimum egy mekkmester-kormányzás, amit csinál.

Szabó Tímea eszement stratégiának tartja az akkumulátorgyárakat építését, mert kiárusítják a magyar ivóvizet, ami nem lehet magyar érdek. Rákosi Mátyás vas és acél országára emlékezteti a politikust ezt a stratégia, „ön miniszterelnök úr legalább annyira szuverén, mint Rákosi Mátyás".

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője érdeklődéssel figyelte a kormányfő előadását, amely szerinte panaszáradatnak tűnt. A magyar embereknek sok jót nem jelent Orbán Viktor beszéde, mert nem volt szó az emberek problémáiról. Tóth Bertalan kíváncsian várja, hogy Mészáros Lőrincnek és társainak a vagyona mennyire növekedik majd év végére.

Kelemen Annát idézte, aki „tökösségnek” nevezte a magyar külpolitikát, Tóth Bertalan erre azt mondta: „felénk ezt suttyósságnak nevezik”. Tóth Bertalan szerint a fideszesek felháborodnak a svéd oktatóvideón, „mert fáj az igazság”.

Megkérdezte Orbán Viktortól, hogy támogatja-e a svéd NATO-csatlakozást, tiszta beszédet várnak, mert „a fideszes kutyakomédia már ciki”.

Felkavarta az indulatokat a Közgazdász-vándorgyűlés, pedig tény, hogy a gazdaság egy éve recesszióban van, megszorításokat vezettek be és újakat készítenek elő. Matolcsy György a kormányt okolja, Varga Mihály az MNB felelősségéről beszélt, Nagy Márton miniszter meg nem támogatja Varga Mihály megszorító politikáját, Kocsis Máté frakcióvezető szerint pedig magánvéleményt fogalmazott meg Varga Mihály.

Tóth Bertalan kiemelte: a rekordmagas inflációt a Fidesz okozta, Orbán Viktor kit nevez meg felelősnek a rekordinfláció miatt?

Az MSZP frakcióvezetője szerint a Fidesz-rezsim okozta a válságot, drága az üzemanyag, kevesebb az orvos, a tanár, a posta, összeomlik az egészségügy és a szociális ellátás.

A megoldás az lenne, ha hazahoznák az uniós pénzeket, ehhez 3 dolog kellene: ne lopják el, hagyják békén a bíróságokat és magyar egyetemeket.

Az MSZP szerint emelni kell a fizetéseket, kifizetni az időseket tisztességesen, meg kell védeni a magyar dolgozók jogait, helyre kell állítani az önkormányzatiságot, esélyteremtő oktatást kell biztosítani mindenkinek, és radikális béremelésre van szükség a tanárok számára.

Dúró Dóra szerint döbbenetes, hogy a kormány úgy tesz, mintha nem is lett volna ENSZ-közgyűlés, pedig ha elfogadják a pandémiaszerződést, az brutális módon fogja sérteni a magyar szuverenitást.

A világtörténelemben először szerepel egy ilyen dokumentumban a világkormányzás kereteinek megalapozása

– vélekedett a Mi Hazánk politikusa, hozzátéve: igyekezett a külügyminisztériummal értelmes párbeszédet kezdeni, de az államtitkáruk legyurcsányistázta őt.

A politikus azt kérte Orbán Viktortól, hogy a magyarok egészségügyi adatait semmilyen nemzetközi szervezetnek ne adják ki, ne engedjék meg, hogy egy „etióp marxista terrorista” veszélyhelyzetet hirdethessen Magyarországon és dönthessen arról, hogy milyen intézkedéseket kelljen a magyar államnak kötelezően végrehajtania, ne kapjon a WHO ellenőrzési jogokat nemzeti erőforrások felett.

Dúró Dóra kitért arra is, hogy a gazdaságnak az élelmiszer-önrendelkezésre való áttérése is fontos a szuverenitás megvédéséhez, valamint szükség van arra, hogy a készpénzhasználat jogát az Alaptörvényben védjék.

Az ellenzéki képviselő jelezte, Orbán Viktor nem beszélt a demográfiáról, pedig az elmúlt harminc évben a tudatos gyermektelenség ideológiája Magyarországon is megjelent, hangsúlyozva, egy szja-kedvezmény kevés lesz ahhoz, hogy változtatni tudjanak.

Dúró Dóra leszögezte, nincs szükség vendégmunkásokra, azokra a magyarokra van szükség, akik elmennek innen. „Ne hajtsanak végre lakosságcserét, mert akkor Magyarország egy másik ország lesz."

Dúró Dóra

Fotó: parlament.hu

Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője Orbán Viktor beszédére reagálva elmondta: bár a kormányfő azt mondta, hogy „Magyarország klímabajnok”, a szén-dioxid-kibocsátás 2013 óta 2020-ig, a koronavírus-járványig minden évben nőt. A kormány betiltotta a szélenergiát, amire nincs magyarázat, a magyar vizet és termőföldet meg a kínai nagytőkének adják oda.

Egy lényege volt Orbán Viktor felszólalásának: nehogy konszenzus legyen a geopolitikai célokról, és Ungár szerint azért nincs, mert a kormány és a radikális ellenzék sem érdekelt benne, ugyanakkor az LMP meg fogja kísérelni, hogy megalapozzák a konszenzust.

Elmondta, hogy miben támogatja az LMP a kormányt és miben nem. Ki kell állni a kárpátaljai magyarok mellett, abban is egyetértenek a kormánnyal, hogy béke kell Ukrajnában, de az az érdekünk, hogy Oroszország elveszítse ezt a háborút, máskülönben az Orosz Birodalom a magyar határhoz érkezik, amely ellentétes a magyar érdekekkel.

Az LMP nem támogatja, hogy a vétó intézményét elvegyék a magyar külpolitikától, de a kormány mondjon nemet a német gazdasági hegemóniának.

Fontos, hogy megvédjék a magyar piacot, az ukrán gabona behozatalának tilalmát is támogatják, de a kormányfőnek felelőssége van abban, hogy a régiós országokkal megromlott a viszony, mert a kormánynak fontosabb volt Moszkva; nem engedhető meg, hogy a V4 egysége tönkre legyen téve.

A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban Ungár Péter elmondta: fontosabb a svéd csatlakozás, mint egy svéd videó, nem az a kérdés, hogy Kocsis Máténak tetszik az a videó, vagy sem. Az az érdek, hogy a finnek és a svédek maguk dönthessenek arról, hogy melyik katonai szövetséghez akarnak csatlakozni, és ezt nekünk támogatni kell.

Ungár Péter megkérdezte a miniszterelnököt: meg tudja-e mondani, hogy milyen előny származott abból, hogy Finnország csatlakozását utolsóként fogadtuk el, utolsó pillanatig csuklóztattuk a finneket? „Mi ment el a réven?”

Azt is elmondta: nem kell az EU-t és az USA-t szeretni, a geopolitika nem szeretetkérdés. Azt kérdezte Orbán Viktortól: miért kell minden egyes zsetont rátenni a republikánusokra? És mi lesz akkor, ha nem a republikánusok nyernek. „Mi a bolt?”

Lukács László György szerint sok minden kimaradt Orbán Viktor beszédéből. Energetikai téren világosan látszik, nem volt tartható, ami kiszolgáltatottságot jelentett Oroszország irányába, ezen változtatni kell, de a mostani lépésük eső után köpönyeg – fogalmazott az ellenzéki politikus, hozzátéve: a napelemesek aggódnak, mert szinte naponta változtatják az álláspontjukat.

A Jobbik frakcióvezetője szerint az sem járható út, hogy a nemzeti oligarchák rendszerhasználati díj címén húzzák le a pénzt, és vesznek belőle jachtot.

Az sem járja, hogy az önök nemzeti nagytőkései kopasztják az embereket.

Lukács László György az inflációról elmondta, nagyon lassan léptek, sőt bizonyos esetekben a kormány tüzelte az inflációt, az ársapkákat kommunista stílusúnak és hibás döntésnek nevezte. 

A jobbikos politikus úgy gondolja, a kormány mindig elfelejti hozzátenni, hogy nem csak békére, hanem igazságos békére van szükség, amit a Vatikán kér, és amit Novák Katalin is elmondott. A magyar határ biztonságával kapcsolatban a Jobbik javaslatára hívta fel a figyelmet: a szervezetileg önálló határőrség felállítására.

A frakcióvezető a migrációra kitérve megemlítette, abban egyetértenek, hogy nincs szükség migránsokra,

de akkor mi a helyzet azzal az ötszázezer betelepítendő migráns munkással, akik az önök törvénymódosítása alapján készülnek ide jönni? Ázsiai, olcsó munkások, akik elveszik a magyar emberek munkáját, alacsonyan tartják a bért.

Az nem fog úgy működni, hogy önök azt mondják Brüsszelben, megállítják a migrációt, majd utána kiskaput nyitnak ötszázezer migránsnak – húzta alá Lukács László György.

Lukács László György

Fotó: parlament.hu

Orbán Viktor szerint ősszel Magyarország ellenfelei egyszerre lépnek fel: a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták, az amerikai demokraták. Az amerikaiak azt akarják, amit nem tudunk és nem is akarunk megadni, azt szeretnék, hogy adjunk több pénzt és fegyvereket Ukrajnának. A brüsszeliek azt szeretnék, hogy engedjük be a migránsokat, engedjük be a szexuális propagandát, mondjunk le az önálló külpolitikáról. Ha ezt nem tesszük meg, akkor visszatartják az uniós pénzeket, és a Soros-birodalmon keresztül fizetik majd a baloldalt.

Magyarország nem tartozik a „jawohl” országok klubjába, akik csak annyit mondanak, hogy „jawohl”, az ország nem engedheti, hogy korlátozzák a szuverenitását, a magyar alaptörvény ezt nem engedi, tiltja.

Magyarország toleranciaajánlatot tett, mi nem követeljük a migrációról, a gyermeknevelésről és a külpolitikáról vallott nézeteinket másoktól, hogy vegyék át, cserébe ők is tolerálják a mi nézeteinket.

Orbán Viktor kiemelte: a gazdasági követeléseiket nem fogadhatjuk el, hogy visszatereljék az országot a Gyurcsány-korszakba, amibe kis híján az egész ország belegebedett. „Nem kérünk ebből, elég volt ebből egyszer is.”

Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága elég erős, hogy letörje az infláció, megvédje a nyugdíjakat, a fizetéseket, a munkahelyeket, és jelentős gazdasági növekedést érjen el. Orbán Viktor beszéde végén többek között helytállást kívánt a parlamentben, „kinek-kinek a saját őrhelyén”.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, más követeléseket is szegeztek a mellüknek Brüsszelből, ami az energiatámogatási intézkedések leépítéséről szól, valamint a kamatstop kivezetéséről.

Olyan időszak előtt állunk, amikor a Brüsszellel szembeni konfliktust csak teljes nyíltsággal lefolytatott vitákban és a magyar emberek erőteljes, ha lehet, teljes támogatásával tudjuk megvívni és megnyerni. Brüsszel nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel áll szemben.

Orbán Viktor rámutatott, a rezsivédelem nélkül a családok megélhetése veszélybe kerülne, ma a magyarok fizetik a legalacsonyabb rezsit Európában, sokat dolgoztak ezért, így nem fogadják el, hogy brüsszeli bürokraták, akik alig tudnak valamit Magyarországról, döntsék el, mekkora legyen az energia ára Magyarországon.

Azt sem fogadják el, hogy az árspekuláns multikat terhelő adókat, valamint az extraprofitadókat Brüsszel eltöröltesse velük. Ebből a pénzből fizetik a rezsivédelmi alapot.

Nem adhatunk szabad kezet a multinacionális cégeknek, hogy újra szabadon emeljék az árakat és az egekbe tornázzák a profitjukat.

A kamatstop is a családokat védi, ez nem maradhat így örökké, de kivezetése csak akkor lesz lehetséges, ha az infláció és a kamatok szintje is jelentősen csökken. Ezért egyelőre nincs itt az ideje a kamatstop kivezetésének.

Éppen az ellenkezőjét kell csinálni annak, amit Brüsszel követel. Megszorításokról szó sem lehet, a családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni novemberben a további emelést, a munkahelyeket meg kell védeni, az államadósságot csökkenteni kell, a belföldi vállalati tulajdont növelni kell, és az év végéig egyensúlyba kell hozni a béreket az árakkal

– hangsúlyozta Orbán Viktor, megjegyezve: Brüsszelből nem életidegen gazdasági utasításokra van szükségük, Brüsszel inkább adja oda azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben néz ki az államháztartás helyzete is.

A kormányfő úgy látja, Magyarország könnyedén teljesíteni tudja az idei költségvetési hiánycélt, ha Brüsszel nem gáncsolja őket, 3 milliárd euróval tartoznak nekik, miközben ők eleget tettek a befizetési kötelezettségüknek. Az összeg kisimítaná a költségvetés egyenlegét.

Orbán Viktor szerint Brüsszel azt is várja tőlük, hogy járuljanak hozzá az Európai Unió költségvetésének egyhangúságot igénylő módosításához. Azt kérik, hogy adjanak még több pénzt Ukrajnának, miközben Magyarország nem támogatja a háborút. Azt kérik, adjanak még több pénzt az RRF-programok növekvő kamatainak kifizetésére, miközben nekünk nem adnak pénzt ebből az alapból. Azt kérik, adjanak több pénzt, miközben politikai okokból azt is megtagadják Magyarországtól, ami járna.

Orbán Viktor elmondta: a migrációs vita folytatódni fog, sőt szélesedik majd. Brüsszelben áterőltettek egy új migrációs paktumot, de nyilvánvaló, hogy megbukott. Magyarország déli határánál eddig 128 ezer betörési kísérletet hiúsítottak meg, 168 súlyos támadás volt a határvadászok ellen, az erőszak egyre nő, éjszaka automata fegyverekkel lőttek a határon, ezzel átlépték a Rubicont. Brüsszel azonban azt követeli, hogy ezeket a migránsokat engedjük be, az ország hozzon létre migránsgettót, és hozzunk ide migránsokat más országokból is. Azokat akarják ránk kényszeríteni, akik ellen védjük a határt, Orbán Viktor szerint őrült gondolat, amit józan ésszel fel sem lehet fogni. Az uniós szerződésben egy szó sincs migránsok beengedéséről, kvótákról és gettókról. Az ősz nehéz lesz, mert a brüsszeliek még az EP-választás előtt le akarják a torkunkon nyomni a migrációs paktumot. Magyarország készen áll, hogy erőteljes szerepet váljon a forrósodó övezetekben, de migránskvóta és migránsgettó nem lesz Magyarországon.

Fotó: parlament.hu

A miniszterelnök a gazdasági döntésekről elmondta, a kormány célja, hogy az infláció mértéke év végére egy számjegyű legyen. Ez újszerű, mert inflációs célja a jegybanknak szokott lenni, de az energiaárak és a szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt, hogy azzal a jegybank nem tud megbirkózni, ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem elleni feladatát, amihez saját eszközöket vetettek be. Az indokolatlan áremeléseket alkalmazó multik megfékezése érdekében online árfigyelőt vezettek be, és kötelező árcsökkentő akciókat rendeltek el.

A tervünk működik. Szeptemberben 12 százalék körüli, év végéig biztosan 10 százalék alatti lesz az infláció. Ha az üzemanyagárakat a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni.

Orbán Viktor jelezte, a nyáron a jegybank egy másik problémáját is meg kellett oldaniuk, a jegybank komoly adósságot halmozott fel, ennek kifizetésére a költségvetés képes, de csak akkor, ha súlyos pénzeket vonnak el más területekről. A kormány azt javasolja, hogy mentsék ki a jegybankot egy törvénymódosítással, amelyet be is nyújtanak.

Arra vonatkozó döntéseket is hoztak, hogy érdekeltté tegyék a magyarokat az állampapírba történő befektetésben, ez hasznos a megtakarítással rendelkezőknek és a költségvetésnek is. A magyar államadósság kétharmada magyarok, egyharmada külföldiek kezében van.

Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a tanévkezdéskor a munkácsi iskola új vezetése megtiltotta, hogy a tanévnyitón a magyar himnuszt énekeljék és a nemzeti színeket viseljék.

Az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat. Ukránná akarják őket alakítani, és ha ez nem megy, be akarják őket zárni. Ukrajnát semmilyen kérdésben sem támogatjuk a nemzetközi életben, amíg vissza nem állítja azokat a törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait

– szögezte le Orbán Viktor.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány célnak tűzte ki, hogy legyen ütőképes honvédség és világszínvonalú hadiipar. A következő évtizedekben Európa újra militarizálódik, Magyarországnak alkalmazkodnia kell, a harci drónok gyártása is megindul német–izraeli–magyar együttműködésben. Most fejeződött be a NATO innovációs hete Budapesten, ez azért is fontos, mert Magyarország alapítója az innovációs mechanizmusnak. A kormányfő elmondta: 4 ezren kötöttek szerződést a honvédséggel, gőzerővel folytatják a toborzást is.

Jelentést teszek önöknek a tavaszi ülésszak zárása utáni eseményekről, ezután megosztom önökkel, hogyan látom a várható kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie – kezdte Orbán Viktor.

A miniszterelnök azzal folytatta, hogy sikeresen megrendezték az ország legnagyobb sporteseményét, az atlétikai világbajnokságot, így tanúbizonyságát adták, hogy szervezésben, lebonyolításban a világ legjobbjai közé tartozik Magyarország.

Fotó: parlament.hu

Orbán Viktor azt is elmondta, a nemzeti kormány egyik kiemelkedő vállalása, hogy az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartják az ország energiabiztonságát, sőt felépítik a függetlenséget garantáló energiagazdaságot. A nyáron energetikai együttműködést hoztak létre Törökországgal, Azerbajdzsánnal, valamint Katarral. Megállapodásokat kötöttek, és új lehetőségeket nyitottak ki.

Brüsszel úgy döntött, hogy leválasztják Európát az orosz energiahordozókról. Ez ellentétes Európa érdekeivel, így Magyarország érdekeivel is, de most nincs elegendő erőnk, hogy ezt megakadályozzuk

– ismerte el Orbán Viktor, hozzátéve: alkalmazkodni kell az új helyzethez, és csökkenteni a károkat. Délről, a Török Áramlaton érkezik a gázellátás fele, valamint megkezdődött az Azerbajdzsánból vásárolt gáz szállítása, ráadásul nagyszabású energiaszállítási tervekről is megállapodtak.

A kormányfő hangsúlyozta, az egész világ versenyt fut a katari energiáért, Magyarország is benevezett a versenybe. Kelet – és azon belül a türk világ – súlya szerepe nőni fog Európában, lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik, a magyar kormány ennek régóta tudatában van – húzta alá Orbán Viktor, akinek a minszki egyezmény törékenysége nyilvánvaló volt, és az is, hogy az újabb konfliktus veszélybe sodorja majd az Oroszországból érkező szállításokat.

2018-ban megfigyelőként csatlakoztak a Türk Tanácshoz, így az orosz–ukrán háború és az Északi Áramlat elleni „feltehetően állami terrorakció nem állította a kormányt lehetetlen feladat elé az energiaellátásban”.

Magyarország keleti külpolitikai stratégiája működik

– szögezte le a miniszterelnök.

A kormányfő azzal folytatta, hogy az éves gázfogyasztás 60 százaléka már rendelkezésre áll, nyáron a megújulók tekintetében is öles léptekkel haladtak, átvizsgálták az elektromos rendszert, körülhatárolták a területek, ahova nem tudnak napelemeket befogadni, az átvizsgálás eredménye biztató, a rendszer tekintélyes részét megnyithatják, és az elszámolási viták rendezése után be tudják fogadni a lakossági napenergiát is.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország 1990 óta úgy csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, hogy közben növelte gazdasági teljesítményét. A miniszterelnök szerint a sors és a fejetlen zöldpolitika fintora, hogy máshol szénerőműveket nyitnak, miközben Magyarország a klímabajnokok sorába tartozik. Utóbbi mondatot több ellenzéki képviselő nevetéssel fogadta.

13 órakor kezdődik az Országgyűlés hétfői ülése, amely egyben az őszi ülésszak nyitánya. Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal többek között Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is. Köszöntjük olvasóinkat közvetítésünkben!