Vészforgatókönyvek készülnek a kettős állampolgárságról

2004.11.10. 10:25
Nyolcszázezer magyar áttelepülése ötszázmilliárd forint többletköltséggel járna: gőzerővel folyik a kormánypropaganda azért, hogy a választópolgárok többsége ne szavazzon igennel a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. Az összes Kárpát-medencei magyar anyaországba településének lehetőségét azért a kormány sem veszi komolyan, habár Tabajdi Csaba jóslata szerint kiürülne a Kárpát-medence.
"A kettős állampolgárság megadása az útlevélről szól" - mondta Orbán Viktor volt miniszterelnök a hétvégén. A Fidesz-elnök párttársai is azt hangsúlyozzák, hogy az igen győzelme nem jelentene semmiféle kötelező kiadásnövekedéssel. A kormány közben masszív ellenkampányba kezdett a kettős állampolgárság elutasításáért. A tárcák vezetői a héten sorra tartott sajtótájékoztatóikon mondják el, hogy szerintük miért kerülne több milliárd forintba az állampolgárság kiterjesztése a határon túliakra.

A kormány szerdai ülése után vázolta saját elképzelését a kettős állampolgárságról. Külhoni útlevél, egymilliárd forintos alap és további részletek >>>

Az egyik "vészforgatókönyv" szerint a 2,5 millió határon túli magyar, a szolidabb verzió szerint mind a nyolcszázezer magyarigazolvánnyal rendelkező folyamodna magyar állampolgárságért, ha december 5-én a népszavazás érvényes lenne, és a többség a kettős állampolgárság mellett szavazna. Ez a kormány nyilatkozatai szerint azt jelenti, hogy akár ennyivel többen lehetnének jogosultak bizonyos szociális juttatásokra, valamint - jogi kiskapukat kihasználva - szavazhatnának például a legközelebbi, 2006-os országgyűlési választásokon. (Bár az ingyenes egészségügyi és a szociális ellátórendszerhez való hozzáférés feltétele az életvitelszerű magyarországi tartózkodás, ezt azonban senki sem képes ellenőrizni - állítják.)

Jogi káosz
Petrétei József igazságügyi miniszter szerint jogi káoszt eredményezne, ha kettős állampolgárságról igennel szavaznánk. A népszavazás kérdésének szövege ugyanis várhatóan nem egyezik majd meg a törvény végleges szövegével. A miniszter úgy véli, hogy a népszavazás szövegéből következően mindenki automatikusan megkapná a magyar állampolgárságot, aki igényli, és magyar igazolvánnyal is rendelkezik. A kérdést jelenleg szabályozó honosítási törvény ugyanakkor egyéb feltételekhez - például büntetlen előélethez - köti az állampolgárság megadását. Az Index kérdésére, hogy a kérelmezőket egyesével fogják-e elbírálni, Petrétei igennel válaszolt. A két jogszabályban megbúvó ellentétet úgy fogják kiküszöbölni, hogy a honosítási törvényt kiegészítik azzal a cikkel, hogy aki magyar igazolvánnyal, bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, és igényli az állampolgárságot, az megkaphatja.

Petrétei József igazságügyi miniszter hétfőn azt mondta az Index kérdésére, hogy sem a népszavazás szövege, sem a törvény nem rendelkezik arról, hogy mennyi időn belül kell eleget tenni a referendum döntésének, meddig kell meghozni a törvényt, de Petrétei reménye szerint a parlamenti pártok - ha úgy alakul - tiszteletben tartják a végeredményt, és már tavasszal módosítják az állampolgársági törvényt.

Legalább kétmillió igen

A minisztériumok az elmúlt napokban lázas igyekezettel számolták, milyen hatásai lesznek annak, ha a népszavazáson a kettős állampolgárságra szavaznak többen. Ehhez a legkisebb részvétel mellett is legalább kétmillió igenre van szükség. A minisztériumok azzal a lehetőséggel is eljátszottak, mi történik, ha mind a két és félmillió határon túli magyar áttelepül Magyarországra, és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő jóslata szerint "kiürül a Kárpát-medence". Bővebben > > >

Mivel magyar állampolgár és magyar állampolgár között nem lehet különbséget tenni, így ennyivel többen vehetnék igénybe ugyanazokat a szolgáltatásokat - például ingyenes utazás és múzeumlátogatás 65 év felett -, amelyeket bármelyikünk, ha az erre vonatkozó törvényi szabályozások is elkészülnek - hansúlyozzák.

Az egyik, az Index birtokába került dokumentum szerint a két és félmillió magyar áttelepülése ötszázmilliárd forintos többletköltséget jelentene évente a költségvetés szociális és családügyi fejezeteinek, vagyis amennyiben az összes határon túli magyar átköltözne, a tárcának 497,8 milliárd forinttal több pénzre lenne szüksége. A nyolcszázezer magyarigazolvánnyal is rendelkező külhoni magyar áttelepülése 161,5 milliárd forint többletköltséget okozna az ICSSZEM költségvetésének.

Minél fiatalabb, annál mobilabb

Az ICSSZEM szerint minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy igényli a kettős állampolgárságot, és nagyobb valószínűséggel igényelnék a magasabb iskolai végzettségűek is. A felmérés alapján minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak is, hogy hosszabb-rövidebb időre átköltözne, viszont minél több gyerek van a háztartásban, annál kisebb az átköltözési szándék.

Háromszázezer tanuló

Ennek ellenére az Oktatási Minisztérium is több milliárd forinttal kalkulál. Úgy tudjuk, hogy az OM háromszázezer általános és középiskolás határon túli magyar diákról tud, és feltételezik, hogy az állampolgárság megszerzése után közülük több tíz ezren átköltöznének Magyarországra. A tanulók után járó normatíva az idén általános iskolásokként 195 ezer forint, középiskolások esetében 260 ezer forint. Csupán tízezer áttelepülő általános iskolás diákkal számolva is kétmilliárd forint többletet okozna a közoktatási rendszernek a kettős állampolgárság. Az oktatási tárca az egyetlen azonban, amelyik még nem készült el a hatástanulmánnyal.

Az MSZP frakció a kormányt kéri
Az MSZP-frakció azt kéri a kormánytól, hogy mutassa be, milyen hatása lenne a költségvetésre egy eredményes népszavazásnak a kettős állampolgárságról, mondta Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden az informális frakcióülés után. A frakció tagjai egyetértettek abban, "felelős, hazafias magatartásra van szükség a népszavazáson". "Az biztos, hogy a becslések több száz milliárd forintra rúgnak, de ezekkel a számokkal nem szabad játszani, és ezért azt kértük a kormánytól, hogy tételesen mutassa be azokat a költségvetési hatásokat, amelyek több százezer magyar betelepülő esetén bekövetkeznének" - fogalmazott Burány Sándor. Egy kérdésre elmondta, határon túli felmérésekből lehet tudni, hogy az ottani magyarság, a magyarigazolvánnyal rendelkezők nyolcvan százaléka áttelepülne Magyarországra.

Százmilliárd az OEP-nél

Vojnik Máriát, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkárát arról kérdezte az Index, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) milyen költségekkel számol a kettős állampolgárság bevezetése esetén. A magyar állampolgárokká váló külhoniak - amennyiben szociálisan rászorulók, vagy szociális járadékosok, vagy tb-t fizetnek, vagy tanuló gyermeket tartanak el - jogosultak igénybe venni az OEP szolgáltatásait. A politikai államtitkár szintén mind a nyolcszázezer magyarigazolvánnyal rendelkező áttelepülésével számolt, amely százmilliárd forint többletkiadást jelentene az OEP-nek. És ez csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetését terhelné meg ennyivel.

Feszültség a munkaerőpiacon

A munkaügyi minisztérium viszont százezer új álláskeresővel kalkulál. Szerintük már ennyi új munkavállaló megjelenése is "súlyos feszültségek kialakulásához vezethet". "Kiszorító hatás indulna el; az új munkaerő megjelenése az állásban lévő, vagy munkát kereső hazai emberek elől venné el a kereseti lehetőséget." Ezenkívül emelkedne a munkanélküliség, derül ki a tárca hatástanulmányából, hiszen a külhoni álláskeresők, akik nem találnak munkát, és a munkapiacról "kiszorított" hazai munkaerő is a statisztikát rontaná. Az országos munkanélküliségi ráta a 2003. évi átlagos 5,9 százalékos értékről 7,5 százalékra emelkedhet a 25 ezer fős foglalkoztatás-bővülés ellenére, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 57 százalékról 56,5 százalékra csökkenne. A fent vázolt helyzet évente 35-40 milliárd forint többletigényt jelentene, amire a Munkaerő-piaci Alapnak nincs fedezete, írják az elemzésben.

A Belügyminisztérium az idén 10,6 milliárd forintot fordított a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokra. Ehhez viszonyítva az összes határon túli magyar áttelepülése esetén 2,5 milliárddal kellene több pénzt fordítaniuk ezekre a feladatokra. Nyolcszázezres áttelepülésnél 832 millió forinttal kellene többet fizetnie az alapszolgáltatásokta a tárcának. Összesen azonban tízmilliárd forinttal kellene többet fordítaniuk szociális és gyermekvédelmi feladatokra, valamint az önkormányzati foglalkoztatásra.

Tizenötmilliárd az 53. és 54. heti nyudíjra

Az Index birtokába került hatástanulmány szerint öregségi nyugdíjra teljes áttelepüléssel számolva 12,3 milliárddal, rokkantsági nyugdíjra 61,8 milliárddal, hozzátartozói nyugellátásra 54,7 milliárddal, 53. és 54. heti nyugdíjra 15 milliárddal kellene több pénzt költeni. Nyolcszázezer áttelepülő esetén négymilliárddal, húszmilliárddal, 17,7 milliárddal és ötmilliárddal kellene az előbb említett fejezetekre többet költeni.

Ezek a vészforgatókönyvek, csak bizonyos feltételek mellett valósulnak meg. Először is érvényesnek és eredményesnek kell lennie a népszavazásnak, amelyen az "igen" szavazatoknak kell többségben lenniük. Ezek után tisztázni kell majd, hogy mikor, milyen körre kiterjesztve és milyen törvényeket kell módosítani a népszavazás eredménye alapján. Ezután a parlamentnek meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia a végrehajtást rögzítő jogszabályokat.

Fidesz: Fontosabb, mint a pénz
Tájékoztató és mozgósító jellegű kampányba kezd a Fidesz a december 5-ei népszavazások sikeressége érdekében - jelentette be Pokorni Zoltán, a párt alelnöke szerdán. A kampány részeként november 27-én nagygyűlést tart a Fidesz Budapesten. Pokorni Zoltán közölte, hogy a Fidesz a népszavazáson a kettős állampolgárság és a kórházprivatizáció leállítása kérdésében két igent kér a választópolgároktól. December 5-én két gondolkodásmód, két világlátás mérettetik meg. Arról kell dönteni hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz - tette hozzá. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése - jelentette ki Pokorni Zoltán. (MTI)