Mihály
10 °C
25 °C

Közel 40 milliárd az árvízkatasztrófa elhárítására

2000.04.10. 18:02
38.3 milliárd forintot különített el a kabinet a költségvetésből a katasztrófahelyzet elhárítására - derült ki a hétfői, rendkívüli kormányülésen. Ennek érdekében a költségvetés minden fejezetét 2.1%-kal csökkentik és ezt még megtoldják a Munkaerőpiaci Alaptól erre a célra elvont 1 milliárd forinttal.

Csaknem 340 kilométeres szakaszon kell új gátat emelni
A KHVM azonnali kifizetésre 2.5 milliárd, tartaléknak 11.5 milliárd, helyreállításra pedig 5.4 milliárd forintot kért eddig a költségvetésből. A Tisza és mellékfolyóinak vízállása a hétvégén minden eddigi rekordot megdöntött. Körülbelül 16 000 ember dolgozik a gátak megerősítésén a legveszélyeztetettebb töltéseken. Összesen csaknem 340 kilométeres szakaszon kell új gátat emelni, vagy megtoldani a régit, melyhez több millió homokzsákra lesz szükség. A veszélyhelyzet Magyarországon 154 falut és 2419 épületet érint. Eddig 129 házból kellett kitelepíteni a lakosokat, de ez a veszély több településen változatlanul fennáll.

A kabinet rendkívüli kormányülésen döntött arról, hogy összesen 38.3 milliárd forintot tud elkülöníteni a költségvetésből védekezési és kárenyhítési célokra. A kormányülésen több lehetséges megoldást latolgatott a kabinet. Felmerült, hogy rendkívüli, 1%-os árvízvédelmi adót vet ki, de elképzelés volt, hogy ha minden kötél szakad, pénznyomásra utasítja a jegybankot.

Az elmúlt 150 év árvízkrónikája

1838: Jeges árvíz a Dunán. Pest-Budán 153 áldozatot követelt az áradás, a folyó mentén összesen mintegy 10 ezer ház dőlt össze.

1879: Árvízkatasztrófa Szegeden. A Tisza áradása 158 ember életét követelte, 5585 épület pusztult el.

1925: Két töltés átszakadt a Körös-völgyben. 904 ház összedőlt, 21 ezer hektár víz alá került.

1947: Jeges árvíz a Felső-Tiszán. 24 ezer hektárt árasztott el a folyó.

1954: Egy szigetközi töltésszakadás következtében 24 ezer hektárt ,,foglalt el" a Duna.

1956: Budapesttől délre 58 töltést mosott el a jeges Duna. 74 ezer házat ért vízkár.

1965: Az eddigi legnagyobb dunai árvíz (június 17-én a budapesti vízállás 845 centiméter volt), a gátak azonban bírták a víz nyomását. A Rába völgyében 11 töltés átszakadt.

1970: A nagy felső-tiszai árvíz: 96 ezer embert ki kellett telepíteni, 5400 ház elpusztult, 57 ezer hektárt elöntött a víz. Magyarországon 3 gát szakadt át.

1974: A Körös-völgyben 380 embert átköltöztettek, miután ki kellett nyitni egy vésztározót. A víz 407 házat és 7100 hektárt öntött el. Hasonló mentőakcióra 1980-ban (3400 hektár) és 1995-ben (3000 hektár) is sor került a Körös-völgyben.

1997: A Duna áradása miatt Mosonmagyaróvár előtt kellett megnyitni a szükségtározókat.

Forrás: HVG online

A megoldás végül kevésbé drasztikus: a költségvetés minden fejezetét 2.1%-kal csökkentik és ezt még megtoldják a Munkaerőpiaci Alaptól erre a célra elvont 1 milliárd forinttal. A végösszegből különválasztják a védekezési összeget (10,5 milliárd)., a többit kárenyhítésre fordítják.

Borókai Gábor kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KHVM azonnali kifizetésre 2.5 milliárd, tartaléknak 11.5 milliárd, helyreállításra pedig 5.4 milliárd forintot kért eddig a költségvetésből. A pénz elköltéséről Katona Kálmán, a tárca minisztere gondoskodik.

Borókai Gábor hozzátette, hogy az ominózus 2.1%-os elvonás nem érinti a költségvetésen belül a TB által végzett ellátásokat, a garancia TB alapokat, a normatív támogatásokat, valamint a különböző nemzeti-etnikai csoportoknak és társadalmi szervezeteknek járó pénzeket sem.

A kormányszóvivő kijelentette, hogy a gátakat az egész országban mindenütt meg tudják építeni az árhullám érkezte előtt, és nem valószínű, hogy a már meglévő gátak átszakadnának.

Vízállási rekordok dőlnek meg

A helyzet a Bodrog-menti településeken és a Lónyai főcsatorna partszakaszán a legsúlyosabb. Néhány faluban a tavalyi, hasonlóan pusztító természeti csapás ellenére se építették ki a szükséges töltésrendszert, így a Bodrog partján több házat is elöntött a megáradt folyó.

Vasárnap este tízkor Tokaj alatt megdőlt a tavalyi, 894 cm-es vízállási rekord, ami még mindig nem végleges adat, hiszen a szakemberek több nap múlva várják a Tiszán és mellékfolyóin kialakult árhullám tetőzését. 1999 előtt utoljára az 1800-as években öntött ki ilyen mértékben a folyó.

65 ezer embert fenyeget a kitelepítés veszélye
A Népszava értesülései szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye veszélyeztetett falvaiban teljes alkalmazási készenlétet rendeltek el. Csaknem 65 ezer embert fenyeget a kitelepítés veszélye. Szolnok környékén több mint ezren dolgoznak a gátakon, de néhány napon belül további 3000 embert vonnak be a védekezési munkálatokba. Tovább nehezíti a helyzetet Szolnokon, hogy a töltésen mellék, lakó és garázsépületek állnak, így csak akkor lehet folytatni gátépítést, ha ezeket a házakat lebontották.

Vészhelyzet esetén

A kormány szombaton este hirdetette ki a veszélyhelyzetet a Tisza szinte teljes hosszában. A rendeletet (IV.08 kormányrendelet) az 1996. évi Polgári védelemről szóló XXXVII. tv. 2. §-a szerint hirdették ki. A rendelet utasítást ad az illetékes szerveknek az árvíz okozta károk felmérésére, a szükséges intézkedések meghozatalára, kinevezi az ügyben illetékes szerveket, valamint lehetővé teszi a katonaság, a határőrség és a rendvédelmi szervek bevetését.

A nedvességtartalom periodikus változásai

Az utóbbi évek rendkívüli árvizeit a légkör nedvességtartalmának 7-10 évenkénti periodikus változásai okozzák, ezért fordulhatott elő, hogy a tavalyi és a tavaly előtti nagyobb áradás egyedülálló volt az utóbbi évtizedben - derült ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság Irányító Törzsének hétfői sajtótájékoztatóján.

Míg tavaly a Tisza már Tokajnál apadni kezdett, az idén egészen Csongrádig várják a szakértők a vízszint emelkedését minden eddiginél nagyobb, csaknem 1020cm-es maximális vízállási értékkel. Kránicz István, a Főigazgatóság műszaki ügyeletének vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a Bodrog és a Tisza Tokaj-Csongrád közötti szakaszán az eddig mért legmagasabb vízállásokat jóval meghaladó vízszintek kialakulása várható a következő hetekben, de a Csongrád-országhatár közötti szakaszon is eléri, vagy megközelíti az árhullám csúcsa az ún.LNV-t, azaz a valaha mért legmagasabb vízszintet.

Az elhárítás központja a KHVM, a védekezési munkabizottság vezetője és az egyes területek közti védekezési kommunikáció összehangolója a tárca minisztere, Katona Kálmán. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, valamint a honvédelmi miniszternek 2000 április 11-ig kell jelentést készítenie a tavaly november 22-e óta fennálló ár és belvízvédekezéssel kapcsolatos költségekről. A kormány a felmerülő költségek átutalásával és elkülönítésével a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert bízzta meg.

A veszélyhelyzet Bács -Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben áll fenn. Elhárításába bevonható a határőrség, a katonaság és a rendvédelmi szervek is, tekintettel a katasztrófahelyzetre és arra, hogy az árvíz elleni védekezés közben veszélyes és mérgező anyagokkal is dolgozni kell.

Az önkormányzatok sok helyen egyedül küzdenek az óránként 2-3 centiméterrel is emelkedő víz ellen, az intézkedéseket országosan koordináló Országos Vízügyi Főigazgatóág ezeken a területeken műszaki és anyagi segítséget ad.

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.

Őszi szünet

Utazzon el családjával! Segítünk hogy megtalálja a legjobb ajánlatokat.