Natália
-3 °C
7 °C

Közel 40 milliárd az árvízkatasztrófa elhárítására

2000.04.10. 18:02
38.3 milliárd forintot különített el a kabinet a költségvetésből a katasztrófahelyzet elhárítására - derült ki a hétfői, rendkívüli kormányülésen. Ennek érdekében a költségvetés minden fejezetét 2.1%-kal csökkentik és ezt még megtoldják a Munkaerőpiaci Alaptól erre a célra elvont 1 milliárd forinttal.

Csaknem 340 kilométeres szakaszon kell új gátat emelni
A KHVM azonnali kifizetésre 2.5 milliárd, tartaléknak 11.5 milliárd, helyreállításra pedig 5.4 milliárd forintot kért eddig a költségvetésből. A Tisza és mellékfolyóinak vízállása a hétvégén minden eddigi rekordot megdöntött. Körülbelül 16 000 ember dolgozik a gátak megerősítésén a legveszélyeztetettebb töltéseken. Összesen csaknem 340 kilométeres szakaszon kell új gátat emelni, vagy megtoldani a régit, melyhez több millió homokzsákra lesz szükség. A veszélyhelyzet Magyarországon 154 falut és 2419 épületet érint. Eddig 129 házból kellett kitelepíteni a lakosokat, de ez a veszély több településen változatlanul fennáll.

A kabinet rendkívüli kormányülésen döntött arról, hogy összesen 38.3 milliárd forintot tud elkülöníteni a költségvetésből védekezési és kárenyhítési célokra. A kormányülésen több lehetséges megoldást latolgatott a kabinet. Felmerült, hogy rendkívüli, 1%-os árvízvédelmi adót vet ki, de elképzelés volt, hogy ha minden kötél szakad, pénznyomásra utasítja a jegybankot.

Az elmúlt 150 év árvízkrónikája

1838: Jeges árvíz a Dunán. Pest-Budán 153 áldozatot követelt az áradás, a folyó mentén összesen mintegy 10 ezer ház dőlt össze.

1879: Árvízkatasztrófa Szegeden. A Tisza áradása 158 ember életét követelte, 5585 épület pusztult el.

1925: Két töltés átszakadt a Körös-völgyben. 904 ház összedőlt, 21 ezer hektár víz alá került.

1947: Jeges árvíz a Felső-Tiszán. 24 ezer hektárt árasztott el a folyó.

1954: Egy szigetközi töltésszakadás következtében 24 ezer hektárt ,,foglalt el" a Duna.

1956: Budapesttől délre 58 töltést mosott el a jeges Duna. 74 ezer házat ért vízkár.

1965: Az eddigi legnagyobb dunai árvíz (június 17-én a budapesti vízállás 845 centiméter volt), a gátak azonban bírták a víz nyomását. A Rába völgyében 11 töltés átszakadt.

1970: A nagy felső-tiszai árvíz: 96 ezer embert ki kellett telepíteni, 5400 ház elpusztult, 57 ezer hektárt elöntött a víz. Magyarországon 3 gát szakadt át.

1974: A Körös-völgyben 380 embert átköltöztettek, miután ki kellett nyitni egy vésztározót. A víz 407 házat és 7100 hektárt öntött el. Hasonló mentőakcióra 1980-ban (3400 hektár) és 1995-ben (3000 hektár) is sor került a Körös-völgyben.

1997: A Duna áradása miatt Mosonmagyaróvár előtt kellett megnyitni a szükségtározókat.

Forrás: HVG online

A megoldás végül kevésbé drasztikus: a költségvetés minden fejezetét 2.1%-kal csökkentik és ezt még megtoldják a Munkaerőpiaci Alaptól erre a célra elvont 1 milliárd forinttal. A végösszegből különválasztják a védekezési összeget (10,5 milliárd)., a többit kárenyhítésre fordítják.

Borókai Gábor kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KHVM azonnali kifizetésre 2.5 milliárd, tartaléknak 11.5 milliárd, helyreállításra pedig 5.4 milliárd forintot kért eddig a költségvetésből. A pénz elköltéséről Katona Kálmán, a tárca minisztere gondoskodik.

Borókai Gábor hozzátette, hogy az ominózus 2.1%-os elvonás nem érinti a költségvetésen belül a TB által végzett ellátásokat, a garancia TB alapokat, a normatív támogatásokat, valamint a különböző nemzeti-etnikai csoportoknak és társadalmi szervezeteknek járó pénzeket sem.

A kormányszóvivő kijelentette, hogy a gátakat az egész országban mindenütt meg tudják építeni az árhullám érkezte előtt, és nem valószínű, hogy a már meglévő gátak átszakadnának.

Vízállási rekordok dőlnek meg

A helyzet a Bodrog-menti településeken és a Lónyai főcsatorna partszakaszán a legsúlyosabb. Néhány faluban a tavalyi, hasonlóan pusztító természeti csapás ellenére se építették ki a szükséges töltésrendszert, így a Bodrog partján több házat is elöntött a megáradt folyó.

Vasárnap este tízkor Tokaj alatt megdőlt a tavalyi, 894 cm-es vízállási rekord, ami még mindig nem végleges adat, hiszen a szakemberek több nap múlva várják a Tiszán és mellékfolyóin kialakult árhullám tetőzését. 1999 előtt utoljára az 1800-as években öntött ki ilyen mértékben a folyó.

65 ezer embert fenyeget a kitelepítés veszélye
A Népszava értesülései szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye veszélyeztetett falvaiban teljes alkalmazási készenlétet rendeltek el. Csaknem 65 ezer embert fenyeget a kitelepítés veszélye. Szolnok környékén több mint ezren dolgoznak a gátakon, de néhány napon belül további 3000 embert vonnak be a védekezési munkálatokba. Tovább nehezíti a helyzetet Szolnokon, hogy a töltésen mellék, lakó és garázsépületek állnak, így csak akkor lehet folytatni gátépítést, ha ezeket a házakat lebontották.

Vészhelyzet esetén

A kormány szombaton este hirdetette ki a veszélyhelyzetet a Tisza szinte teljes hosszában. A rendeletet (IV.08 kormányrendelet) az 1996. évi Polgári védelemről szóló XXXVII. tv. 2. §-a szerint hirdették ki. A rendelet utasítást ad az illetékes szerveknek az árvíz okozta károk felmérésére, a szükséges intézkedések meghozatalára, kinevezi az ügyben illetékes szerveket, valamint lehetővé teszi a katonaság, a határőrség és a rendvédelmi szervek bevetését.

A nedvességtartalom periodikus változásai

Az utóbbi évek rendkívüli árvizeit a légkör nedvességtartalmának 7-10 évenkénti periodikus változásai okozzák, ezért fordulhatott elő, hogy a tavalyi és a tavaly előtti nagyobb áradás egyedülálló volt az utóbbi évtizedben - derült ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság Irányító Törzsének hétfői sajtótájékoztatóján.

Míg tavaly a Tisza már Tokajnál apadni kezdett, az idén egészen Csongrádig várják a szakértők a vízszint emelkedését minden eddiginél nagyobb, csaknem 1020cm-es maximális vízállási értékkel. Kránicz István, a Főigazgatóság műszaki ügyeletének vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a Bodrog és a Tisza Tokaj-Csongrád közötti szakaszán az eddig mért legmagasabb vízállásokat jóval meghaladó vízszintek kialakulása várható a következő hetekben, de a Csongrád-országhatár közötti szakaszon is eléri, vagy megközelíti az árhullám csúcsa az ún.LNV-t, azaz a valaha mért legmagasabb vízszintet.

Az elhárítás központja a KHVM, a védekezési munkabizottság vezetője és az egyes területek közti védekezési kommunikáció összehangolója a tárca minisztere, Katona Kálmán. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, valamint a honvédelmi miniszternek 2000 április 11-ig kell jelentést készítenie a tavaly november 22-e óta fennálló ár és belvízvédekezéssel kapcsolatos költségekről. A kormány a felmerülő költségek átutalásával és elkülönítésével a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert bízzta meg.

A veszélyhelyzet Bács -Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben áll fenn. Elhárításába bevonható a határőrség, a katonaság és a rendvédelmi szervek is, tekintettel a katasztrófahelyzetre és arra, hogy az árvíz elleni védekezés közben veszélyes és mérgező anyagokkal is dolgozni kell.

Az önkormányzatok sok helyen egyedül küzdenek az óránként 2-3 centiméterrel is emelkedő víz ellen, az intézkedéseket országosan koordináló Országos Vízügyi Főigazgatóág ezeken a területeken műszaki és anyagi segítséget ad.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.