Még mindig nincs Moszkva tér-projekt

1969 óta tervezi Budapest vezetése, hogy teljesen átépíti a Moszkva teret, de amit 2005 elején majdnem biztosan ki lehet jelenteni az csupán annyi, hogy 2007-ig, vagyis amikorra a 2-es metró felújítása eléri a Moszkva teret, egy, a Blaha Lujza térihez hasonló nagyságrendű kozmetikázás történik. Legalábbis ez derült ki a Városházi beszélgetések nevű fórumon, ahol úgy tűnt, mintha először találkoztak volna a témában érintett illetékesek.

A Moszkva tér története A Mű-Hely Rt. látványterve Klikk a képre! A 18. század előtt nincs említésre méltó beépítés, Mátyás király a nagy budai hegyekben vezetett vadászatai után a Városmajorban terítették ki a vadakat. Később agyagbánya működött itt, a hegy lábában. II. József idején beépítették a területet, a Budára telepített minisztériumok alkalmazottai számára lakásépítési program indult, majd a városfalon kívülre telepedtek a várost kiszolgáló, környezetszennyező városi funkciók: légszeszgyár, korabeli köjál, üzemek, katonai területek. A téren továbbra is üzemel az agyagbánya. 1910-től korcsolya- majd teniszpálya nyílik. 1945 után tömegközlekedés és a "gomba" a városrész jellegzetes elemévé vált, 1970-es években a 2-es metró állomása, a legyező megépül, villamossínek, busztárolók, növekvő felületű utak, a fiatalok kedvelt találkozópontja lesz, majd a 90-es években munkanélküliek, munkát keresők munkaerőpiaca.

A Moszkva tér átépítéséről a főváros megbízásából évek óta készülnek tervek. Korántsem véglegesek azonban, a konzultáció témája éppen a rendezés szempontjából használható ötletek fóruma kívánt lenni. A civil érdeklődők és szervezetek mellett a főváros részéről Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes Schneller István főépítész volt jelen, valamint az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás, a II. kerületé, Horváth Csaba, illetve a XII. kerületé, Mitnyán György. Ikvai-Szabónak a főváros 2005-ös költségvetés tárgyalása miatt el kellett mennie, igaz a költségvetésben nagy valószínűséggel nem szerepel a Moszkva tér.

Egyetértés a körforgalomban

A térrendezésen 1986 óta dolgozó Mű-Hely Rt. vezérigazgatója, Nagy Béla ismertette az eddig elkészült elképzeléseket: mivel a Moszkva tér Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja, a gyalogos, az autós, illetve a tömegközlekedés rendezése az elsődleges szempont. Amiben a résztvevők nagyjából egyetértettek, az a Moszkva tér körforgalmasítása volt, azaz a háromszög minden oldalán csak egy irányban közlekednének a járművek.

Az elképzelések szerint a gyalogosok igényeinek kielégítéséé a főszerep: naponta 100 ezren kelnek át a téren, illetve bukdácsolnak a repedezett betonon, a mindent behálózó villamossíneken, miközben a teret két irányban is nehéz elhagyni (a Szilágyi Erzsébet fasor, illetve a Posta épülete felé). Többször visszhangzott a "tér humanizálása" kifejezés is, ami a zöldterületek és utcabútorok számának a növelését jelenti. Nagy Béla elmondása szerint a Mű-Hely Rt. elképzeléseiben a főváros és a kerületek már megállapodtak, a tényleges változás a mai állapothoz képest csupán annyi volna, hogy a betontenger helyén fákat ültetnének a forgalmat pedig körforgalomba terelnék, illetve összekötnék az 56-os és 61-es, 59-es villamosokat.

Csak néhány milliárd jutna rá

Schneller István főépítész szerint a főváros így is arra kérte a Mű-Hely Rt.-t, hogy fogja vissza a rendezés költségeit, amik még mindig tíz milliárd forint körülire rúgnak. A 2-es metró tízéves felújítási programjából 2003 tavaszán kikerült ugyanis a tér rendezése, de a főépítész szerint elképzelhető volna 2007-re egy kozmetikázás, ha a költségek nem haladnák meg a 2-3 milliárd forintot. Ez pedig új burkolatot, utcabútorokat és fák ültetését jelentené anélkül, hogy a valamikori agyagbánya helyét városrészi rangjához méltó módon alakítanák át.

A főváros és a közigazgatásilag illetékes II. kerület (a helyzetet bonyolítja, hogy a tér tulajdonosa a főváros) távoli elképzelései között ugyan szerepel egy 20-30 milliárdos, nagy vonalakban kidolgozott projekt, ám a költségek előteremtéséről még ilyen elképzelések sincsenek. A főváros tavaly januárban beadott egy húszmilliárdos pályázatot EU-s forrásokra, de a monstre projektet a Pályázati Előkészítő Alap nem tudta finanszírozni.

Schneller elmondása szerint a rendezés a Nemzeti Fejlesztési Terv második, 2007-től 2013-ig tartó szakaszába illeszthető bele, de gondolkoznak azon is, hogy az átépítést fázisokra bontanák, aminek első lépése a már említett kozmetikázás lenne.

Nagyobbat álmodnak

Nagyobb elhatározással beszéltek a Moszkva tér jövőjéről a polgármesterek. A II. kerület polgármestere, Horváth Csaba szerint bele kell vágni egy 20-30 milliárd forintos projektbe, amit az önkormányzatok 3-4 milliárddal, a főváros és az állam 6-6 milliárd forinttal támogatnának, a hiányt pedig EU-s forrásból pótolnák. Kiderült ugyanakkor az is, a kerület még nem készítette el a tér szabályozási tervét, ami legalább másfél évet venne még igénybe. Mitnyán György tűrhetetlennek nevezte, hogy a Moszkva térrel eddig nem történt semmi, de sokallotta a Horváth által felhozott, kerületekre eső költséget.

A vitán egyébként a Mű-Hely Rt. terveivel kapcsolatban számos kérdés felmerült: a nagy gyalogosforgalom nagy vásárlóerőt jelent: az átépítés finanszírozásába érdekeltek lehetnek vállalkozók, cégek, akár ABC is nyílhatna a Moszkva tér alatt. Nem volt egyetértés abban sem, hogy érdemes-e mélygarázst építeni a tér alá, hiszen ez inkább növelné az autóforgalmat a belvárosban, mintsem csökkentené. Ötletként merült fel a Margit körút alagútba terelése a térnél. Végül felmerült az is, ha a 2-es metrót meghosszabbítják a Budagyöngyéig, a Moszkva téri közlekedési csomópont terhelése jelentősen csökkenne, ami ugyancsak befolyásolja a tervezést.