15 km/órával döcög a pesti villamos

Az elmúlt hetekben lépett hatályba az úgynevezett országos F1-F2 forgalmi utasítás, ami egyfajta villamos-KRESZ-ként a villamosok forgalmi szabályait tartalmazza, valamint gyakorlatilag a villamosvezetők teljes tevékenységét szabályozza. A szabályrendszer megújítását már évtizedek óta tervezik, de csak most került rá sor.

A szabályok utasszemmel legfontosabb változása, hogy jelentősen megemelték – 15 km/óráról 50 km/órára – a villamosok felső sebességhatárát a váltók egy részén és a közúti kereszteződésekben, azaz elvileg sokkal gyorsabban el lehetne jutni a célállomásig.

A BKV azonban nem tud élni a lehetőséggel, a pálya biztonságára hivatkozva az átkelők többségében megmaradt a korábbi, 15 km/órás korlátozás. Szedlmajer László, a BKV villamosforgalmi főmérnöke elmondta, hogy az új szabályzat inkább csak egy keretet ad, amit nem tudnak teljes egészében kihasználni.

A főmérnök szerint így is javítanak a gyorsaságon, mert az új szabályok életbe lépésével például már nem kell megállni a villamosnak, ha nincs utas a megállóban. Ez például a számításai szerint már idén tizenötmillió forintos energiamegtakarítást jelent a BKV-nak.

Sok közúti kereszteződésben is a korábbinál gyorsabban haladhat át a villamos, ha nem is a megengedett legnagyobb, 50 km/órás sebességgel. Menetidő-javulást lehet tapasztalni Szedlmajer szerint a váltók 10-15 százalékánál, ahol a korábbi 15 km/óra helyett 30 km/órával haladhatnak át a járművek. Igaz, a többi váltónál biztonsági okokból maradt a 15 km/órás áthaladási sebesség.

A főmérnök szerint az új szabályok arra jók, hogy a villamosok folyamatosan romló infrastruktúrájából fakadó hátrányokat korrigálni tudják. A váltók nagy részénél azonban nincs előrelépés, a műszaki beavatkozás túl drága, és kevés a pénz.

Szedlmajer szerint a villamosok átlagsebessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Budapesten a pályák állapota és a növekvő motorizáció miatt. Most körülbelül 15 km/óra az átlagos sebesség (a megállókban állásokat is beszámítva). Ezzel a sebességgel nem vagyunk éppen az európai élvonalban.

Kolák András, a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet villamosforgalmi elnökhelyettese szerint a BKV érthetetlenül óvatos, a váltók többségén mindenféle műszaki beavatkozás nélkül növelhető a sebesség, a kereszteződésekben pedig kis beruházással (a lámpakapcsoló érzékelők előrébb helyezésével) elérhető, hogy gyorsabban haladjanak a villamosok.

A szakszervezet szerint a váltók felülvizsgálata ugyan elkezdődött, de sokkal lassabban halad, mint kellene. A sínpályák állapota külön kérdés, nagyon rossz a helyzet. Több helyen félig az aszfalton gurul a kerék (lásd galériánkat), de a Salgótarjáni útnál, a MÁV 10-es kapu előtt már a sínt se éri a villamos, hanem az aszfalton fut egy rövid szakaszon.

Kolák úgy véli, hogy a fővárosi villamospályákon teljes felújítást kellene végezni, a közúti főútvonal-hálózathoz hasonlóan, nem pedig „kátyúzást”. Igaz, ez nagyon sokba kerülne, de elkerülhetetlen, mert a pályák állapota az utóbbi időben sokat romlott. A pályafelújításra és karbantartásra szánt összeg, amit a tulajdonos fővárosnak kellene előteremtenie, sokkal kisebb a szükségesnél.

Kolák becslése szerint pályafelújítások nélkül, kisebb összegből, a váltók és a kereszteződések rendbe hozatalával 20-25 százalékkal lehetne növelni a villamosok átlagsebességét, ha pedig a szükséges pályarekonstrukciókat is elvégeznék, akár 45-50 százalékkal is lehetne növelni az átlagsebességet. Ez egyrészt fokozná az utasok kényelmét és elégedettségét, másrészt energiát lehetne megtakarítani vele.

Szedlmajer László szerint Kolák András véleménye szakmailag nincs megalapozva, főleg a túlzott óvatossággal, a műszaki beavatkozás nélküli sebességnövelés lehetőségével és a 20-25, 45-50 százalékos sebességnöveléssel kapcsolatban.