Húsz év után új polgármestere lehet Ferencvárosnak

2010.08.23. 10:51
Ferencváros húsz éve biztos pont a választásokon. Gegesy Ferenc polgármester szabad demokrataként a Fidesz, az MDF, a KDNP és az MSZP támogatásával, és önállóan is nyert már választást. Most lokálpatriótaként indul, szokatlanul sűrű mezőnyben. Legveszélyesebb ellenfele a parlamenti képviselőválasztást már az első fordulóban megnyerő fideszes Bácskai János, de még a szocialista Pál Tibor is befuthat, ha az LMP és a Jobbik jelöltje sok szavazatot visz el.

Szokatlanul izgalmas lehet az őszi polgármester-választás Ferencvárosban. A kerületet húsz éve Gegesy Ferenc irányítja, tizenkét éve balliberális többség élén. Ez most megváltozhat.

Gegesy Ferenc

Ferencváros polgármestere a romániai Segesváron született, és ma sem a kerület lakója. Első mandátumát 1990-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként nyerte el. 1994-ben az SZDSZ mellett a Fidesz, az MDF és a KDNP is támogatta. 1998-ban és 2002-ben az SZDSZ és az MSZP közös jelöltje volt, 2006-ban csak saját pártja, az SZDSZ támogatásával lett polgármester. Az MSZP-vel először 2005-ben szakította meg a koalíciós együttműködést, ezért is indították ellene 2006-ban a szocialisták kerületi erős emberüket, Kökény Mihályt. Az SZDSZ-szel 2008 szeptemberében szakított, mert az akkori pártvezetéssel szemben ellenezte, hogy az SZDSZ ellenzékből támogassa a szocialisták kormányát, és feladja önálló politikai elképzeléseit.

A parlamenti választások izgalmaival szemben az önkormányzati választások már-már unalmasak. A polgármester-választáson Gegesy általában csak egy valódi kihívóval kellett megmérkőzzön. 1998-ban és 2002-ben is fölényesen, a szavazatok majd kétharmadával győzte le jobboldali kihívóját. A balliberális fölényt a kerületben még az őszödi beszéd 2006 őszi kiszivárgása sem rengette meg, az októberi választáson Gegesy úgy is nyerni tudott, hogy a szocialisták akkor nem támogatták, hanem egy a kerületben ismert jelöltet indítottak ellene, Kökény Mihályt. Gegesy így is magabiztosan, öt százaléknál is nagyobb előnnyel nyerte a polgármester-választást, és az MSZP–SZDSZ-koalíció is megőrizte a többségét a képviselőtestületben. Azóta sok minden megváltozott.Gegesy Ferenc 2008-ban kilépett az SZDSZ-ből, lemondott parlamenti mandátumáról, és a kerületben is felbomlott az MSZP–SZDSZ-koalíció.

Az önkormányzati testület a fideszes Bácskai Jánost is alpolgármesterré választotta, ráadásul komoly portfoliót bízott rá, a fejlesztésit. „Az elmúlt másfél év talán a legdemokratikusabb korszaka volt a Ferencvárosnak” – mondta erről Bácskai, aki most polgármesterjelölt. A testületben szerinte nem a pártpolitika dominált, a képviselők ügyek mentén szerveződtek alkalmi koalíciókba.

Bácskai János

A Fidesz polgármesterjelöltje 1962-ben született Budapesten, 1992 óta ferencvárosi lakos. 1998 óta önkormányzati képviselő, egyéniben először a 2006-os önkormányzati választáson győzött. 2009 januárjában a Gegesy lemondása után kiírt időközi parlamenti választáson, majd a 2010-es országgyűlési választáson is magabiztosan, már az első fordulóban szerzett mandátumot. 2001-től a Fidesz kerületi frakcióvezetője, 2006-tól a kerületi alapszervezet elnöke.

De nem csak a politikai terep rendeződött át. A Fidesz önkormányzati választási reformja után jóval kisebb az önkormányzati testület. A Ferencvárost 2002-ben még huszonhét, 2006-tól huszonöt fős önkormányzati testület irányította, ősztől tizenhét fő a létszám. Legutóbb még tizenöt egyéni és tíz listás képviselőt választottak, idén a tizenkét egyéni képviselő mellett csak öt listás hely van. A változás alapvetően az éppen legnépszerűbb pártnak, jelen esetben a Fidesznek kedvez, hiszen az egyéni képviselőket a polgármesterekhez hasonlóan egyszerű többséggel választják.

A tavaszi parlamenti választáson a Fidesz valamennyi önkormányzati választási körzetben győzött, és ősszel is tarolhat. A többi párt, a kerületben tavasszal tizenöt százalékot szerző LMP, a külső városrészekben még mindig erős (tavasszal huszonnégy százalék) MSZP, a parlamenti választáson tízszázalékos támogatottságú Jobbik, illetve az időközben függetlenné vált polgármester, Gegesy újonnan grüdolt Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesülete valószínűleg csak az öt listás helyért versenghet.

01

Pál Tibor

Az 1959-ben született Pál 1985 óta politizál a kerületben, 1985 és 90 között a kerületi tanács legfiatalabb tagja volt. 1990 óta folyamatosan önkormányzati képviselő, 1998 óta alpolgármester. 2002-ben és 2006-ban parlamenti képviselőnek is megválasztották a részben ferencvárosi, a József Attila lakótelepet magába foglaló budapesti 13-as választókerületben. 2002 és 2004 között a belügyminisztérium politikai államtitkára is volt.

„Koalíciós kényszer van” – ismerte el kérdésünkre Pál Tibor, a szocialisták polgármesterjelöltje. Ennek ellenére az MSZP egyelőre nem keresett partnert, és a szocialistákat sem kereste meg még senki.

A szocialisták hagyományos partnere a kerületben az SZDSZ volt, de „megváltozott a politikai paletta”, az SZDSZ gyakorlatilag megszűnt.

A Gegesy Ferenc-féle, újonnan alakított Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület (FLE) egyéni jelölteket is indít, Gegesy tájékoztatása szerint csütörtökre már mindannyian összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást. A választások előtt senkivel sem terveznek megállapodást. „Nem kerestem a visszaléptetéses együttműködés lehetőségét” – mondta Gegesy.

v2010 plakatok6 08

„Idén is nyerni szeretnék, a szavazatarány nem fontos. 2006-ban nyerni tudtam, bízom benne, hogy most is sikerülhet” – mondta az optimista polgármester. Az, hogy most a Fidesz és az MSZP mellett a Jobbik és az LMP is olyan jelöltet állíthat, aki számottevő szavazatot szerezhet, szerinte nem számit. „Persze, sokkal egyszerűbb lenne, ha csak egy versenytársam lenne, de ha a választópolgár azt nézi, hogy kit mióta ismer, ki mit ígér, ki mit teljesített eddig, akkor meglehet az esélyem a győzelemre.”

Gegesy abban is bízik, hogy az FLE erős frakciót küldhet a testületbe: „Az új törvény miatt nem lehet pontosan megjósolni, hogy mekkora frakciónk lehet, de bízom benne, hogy nem leszek egyedül, mint az előző ciklus egy részében.” Gegesy 2008-ban lépett ki az SZDSZ-ből, egy évig frakciótámogatás nélkül, egyedül irányította a kerületet.

A fideszes Bácskai is győzni készül. Kampányában bejáratott elemek dominálnak majd, ezek „nagyon bejöttek az előző választásokon”. „Nem akarjuk megmondani az embereknek, hogy nekik mi a jó.” A kampány így személyes megkereséseken, beszélgetéseken alapul, igyekeznek minden olyan elhangzó igényt beépíteni a programba, amivel maguk is egyetértenek. Példaként a korábbi választásokról a szociális bolthálózat kiépítését hozta fel, amit a megszűnt Haller utcai piac helyett hoztak létre. A jövő nagy feladatának még több fejlesztési forrás megszerzését tartja. Bácskai szerint a kerület rehabilitációja jól halad, de ezenkívül nem történt előrelépés. A legfontosabb a lakótelepi házak modernizálása lenne, ehhez európai és hazai forrásokra is lehet pályázni.

A Pál, Gegesy és Bácskai ugyan magabiztosan várja a választást, de mindannyiuk dolgát megnehezítheti, ha az LMP és a Jobbik is jelöltet állít. Nekik ugyan saját számításaik szerint sincsenek győzelmi esélyeik, de együtt húsz-harminc százaléknyi szavazatot elvehetnek a három esélyestől. Már ha sikerül összegyűjteniük a kopogtatócédulákat.

Az új önkormányzati választási törvény alapján a tízezernél több, de százezernél kevesebb lakosú településeken a választópolgárok két százalékának ajánlása kell a polgármesterjelöltséghez, az ajánlószelvények összegyűjtésére rendelkezésre álló idő viszont tizenhat napra rövidült.

Csárdi Antal

csardi-antal

Az 1976-ban született Csárdi is kerületi lakos, 1998 óta vállalkozó, a Fővám téri csarnokban van standja. Új politikus, a 2010-es parlamenti választáson vállalt először szerepet, a kerület belső és középső részét magában foglaló budapesti 12-es választókerületben 14,75%-ot szerzett. Fő célja a lakosok szerepének növelése a döntéshozatalban.

A Ferencvárosban 47 ezer választó él, azaz 940 ajánlást kell begyűjteni. A tavaszi választásokon mindkét párt az utolsó héten tudta csak összegyűjteni a parlamenti jelöltséghez szükséges 750 ajánlót, most mégis optimisták.

„Tavasszal is többet kellett gyűjteni, hogy ne legyen gond a hibás ajánlószelvények miatt. Lényeges különbség nincs” –mondta Csárdi Antal, az LMP polgármesterjelöltje. Csárdi tavasszal 3014 szavazattal 14,75 százalékon végzett. „Most akár húsz százalékot is elérhetünk. Felkészült szakmai csapatként sikerült megmutatni magunkat, láthatóan a legkonstruktívabb közösség vagyunk.” Együttműködésről viszont egyelőre nincs szó: „Tartjuk magunkat az alapelvünkhöz, hogy szakmai ügyek mentén működünk együtt.”

Csárdi szerint az LMP „meghatározó” ereje lesz a közgyűlésnek, bár az önkormányzati választási törvény „önös érdekből meghozott” módosításai miatt elképzelhető, hogy „támogatottságunkhoz mérten alulreprezentáltak leszünk”.

Kassab Adonis

Szír apától és magyar anyától 1983-ban született. Szórólapján levő életrajza szerint fényképész és újságíró végzettségű, 2006 óta a Jobbik tagja, 2007-től a ferencvárosi alapszervezet elnöke. Az első között lett a Magyar Gárda tagja. A 2010-es választásokon 9,9 százalékos eredményt ért el, ez bőven elmarad a Jobbik országos átlagától, az egyik legrosszabb eredmény. A kerületben a párt támogatottsága is kisebb volt, még a gyenge budapesti átlagnál is.

A jobbikos Kassab Adonis sem tart attól, hogy ne gyűlne össze elég kopogtatócédulája. „Már most több tucat ajánlószelvényt hoztak az irodába.” Ugyanakkor elismerte, hogy „Budapesten a Jobbik népszerűsége átlag alatti, elég kiélezett a helyzet”.

„Másképp kell megszólítanunk a választókat, helyi problémákat, korrupciós ügyeket fogunk feltárni” – mondta Kassab. Nagy reményeket ugyan nem táplálnak, de bíznak benne, hogy erős frakciót tudnak majd felállítani. „Három-négy olyan körzet van, ahol meg tudjuk szorongatni az ellenfeleinket.” Szövetségkötésben ők sem gondolkodnak: „Ez egy egyfordulós választás, taktikázásra nincs sok lehetőség. A kerületben nem látunk olyan pártot, amivel együtt lehetne működni akár a választások előtt, akár utána.”

kassab adonis