További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A napokban megkezdik a Szabó Ervin téri diszpécserközpont átépítését, elkezdték gyártani a buszokba szánt kijelzőket: elindult a BKV 6 és fél milliárdos megalogisztikai átalakítása, a Futár projekt. Az autóbuszok GPS-t kapnak, egyenletesebben indítják őket, megszűnik a vonatozás, amikor az összetorlódott járművek egymás után érkeznek be a megállóba. Az átalakítás 2012 nyarára fejeződik be, ekkor már mobilon is le lehet kérni, hogy hol jár a kívánt busz.
A Futár (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) projekt a lehető legjobb időben indult, jogszabály szerint ugyanis a digitalizálási kötelezettség miatt amúgy is elvonnák a BKV rádiófrekvenciáinak az engedélyét. A jelenleg használt rádiós rendszer nagyon rossz minőségű, a diszpécser sokszor csak 3.-4. hívásra éri el a buszsofőrt, a mikrofon pedig annyira recseg, hogy a sofőrök néha már inkább a saját mobiltelefonjukat használják helyette, megkockáztatva ezzel a szabálysértési bírságot is.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ igazgatója elmondta: a beruházás egyik eleme, hogy a kommunikációs rendszer átáll digitális technikára. De a diszpécser nemcsak beszélni tud majd a sofőrrel, a buszokba épített GPS-berendezések alapján pontosan látja azt is a központban, hol van az adott járat. Egyenletesebben tudja indítani a járműveket a vonalon, megszűnhet a gyakran tapasztalható torlódás, amikor az egy vonalon járó buszok ráfutnak egymásra.
A GPS-ek nem csak jeleket adnak, hanem fedélzeti számítógépként is működnek majd. Ez a berendezés vezérli a kijelzőket, az akusztikus utastájékoztatást, a későbbiekben pedig az elektronikus jegykezelőket és a kamerák adatait is.
Az egyenletes, menetrendet pontosan tartó közlekedést segíti majd az is, hogy a buszokba jelzőlámpa-befolyásoló rendszert építenek be. Ez nem azt jelenti, hogy a busz érkeztével megbolondul a jelzőlámpa és hirtelen vált pirosból zöldbe, hanem azt, hogy a jeladót érzékelve a lámpa tovább kitartja a zöldet, vagy pedig előbb ad zöld jelzést.
A rendszert - a Futár projekttől függetlenül - először a Combinókba építik be, jövőre a Nagykörúton már a villamosok határozhatják meg a lámpaváltásokat. A várakozás szerint ezzel az egész vonalon mintegy 2-2,5 perc menetidő-javulást tudnak elérni, ami lehetővé teszi, hogy két Combinót kispóroljanak a 4-6-osról, és áthelyezhessenek a 2011-es felújítás után az 1-es vonalára.
A buszok 2012-re kapják meg ezeket a berendezéseket, és az első, kísérleti időszakban csak 30, főleg külvárosi csomópontban használják a jelzőlámpák befolyásolására.
Az utastájékoztatás is javul: az összes buszon automata mondja be a megállókat, új kijelzőket szerelnek be. A megállók egy részében, összesen 257 nagyobb forgalmú, több vonalat is ellátó állomáson olyan LED-es tájékoztató kijelzőket szerelnek fel, ami kijelzi azt, hogy az adott busz mikor indul, érkezik, vagy ha gond van a vonalon, akkor miért (például lerobbant busz, baleset). Ez utóbbi történhet akusztikusan is a felszerelt rádiós hangszórókon keresztül.
2012-re online lehet követni a buszokat, számítógépről vagy okostelefonról meg lehet nézni, hogy melyik járat éppen hol tart, mikor érkezik a megállóba, hülyetelefonról pedig sms-ben lehet lekérdezni a kívánt információkat. A kijelzőket a német Lumino, a rádiós kommunikációs rendszert az olasz Selex szállítja. A beruházás összesen 6,65 milliárd forintba kerül, amiből 4 milliárd forint az uniós támogatás.
Az eszközöket könnyű lesz áthelyezni, ha netán új buszok érkeznének a BKV-hoz, a beépített többfunkciós kijelzőket pedig csak olyan járművekbe szerelik be, ami még legalább tíz évig fut még. Arra a kérdésre, hogy ha van hatmilliárd forintja a BKV-nak, akkor miért nem új buszokat vásárol, Vitézy azt válaszolta, hogy egyrészt az unió buszvásárlást nem támogat. Másrészt hozzátette, hogy mintegy kétmilliárd forintot úgyis rá kellett volna költeni a rádiós átállásra, mert különben minden végállomásra egy külön embert kellene állítani, a többi pluszt pedig gyakorlatilag ingyen kapja a BKV a támogatás felhasználásával.
A projekt csak a buszokra és a villamosokra vonatkozik, a HÉV és a metróvonalak különböző problémák miatt kimaradtak, így például a szentendrei HÉV-vonalán is marad egyelőre a nagy botrányt kavart "hajszárítóval kombinált plazmatévés rendszer", ami miatt rendőrségi eljárás is indult.