Boglárka
19 °C
31 °C

Budapest Szíve európai uniós bírságot kaphat

2012. 03. 06. 07:36
| Módosítva: 2012. 03. 07. 11:55

Összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot kaphat cégein keresztül a főváros és az V. kerületi önkormányzat a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési eljárása miatt. A jelentős európai támogatást elnyert építkezés ellenőrei a kiírás feltételeit kifogásolták, mert csak kevés, pontosabban egy magyar cég tudott megfelelni, ráadásul drágán. Az V. kerület alpolgármestere szerint a kifogások nem az önkormányzatnak, és nem is a fővárosnak szólnak, hanem Magyarországnak.

Értesüléseink szerint az Európai Bizottság körülbelül 900-900 millió forintos bírságot helyezett kilátásba projektcégein keresztül a fővárosi és az V. kerületi önkormányzatnak. Az ok: a Bizottság úgy találta, irányított közbeszerzés folyt a Budapest Szíve programban. A program eredménye a Belváros Főutcájának elkeresztelt sétálóutca-tengely.

A bizottság ellenőrei a kiírásnak azokat a kitételeit kifogásolták, ami szerint a pályázónak részfeladatonként egy-egy – nettó 1,2 milliárd forint értékű – műemléki környezetben végzett kivitelezési referenciával, valamint részfeladatonként három, egyenként legalább nettó 300 millió forint értékű díszburkolási referenciával kellett rendelkeznie (a díszburkolási munkák közül legalább egynek műemléki környezetben kellett lennie).

Az ellenőrök nem csodálkoztak azon, hogy a komoly feltételek miatt végül csak egy cég, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló Budapest Szíve Konzorcium adott be ajánlatot. A kiírók versenytárs hiányában elfogadták a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb ajánlati árat.

D  AS20111221005
Rogán Antal (b2), Németh Zoltán és Tarlós István
Fotó: Kovács Tamás

A bizottságnak a magyar felekhez eljuttatott, még csak angol változatban létező jelentéstervezete szerint a „műemléki környezetben”  végzett milliárdos értékű referenciák kiválasztási kritériumként való előírása aránytalan és nem kapcsolódik a beszerzés tárgyához. Indokolásának lényege szerint a Budapest Szíve három projektjében a "munkák nem kifejezetten történelmi épületek felújítására, hanem járda és közút burkolati felújítására irányultak. Bár az érintett utcák Budapest történelmi belvárosában találhatók, a kiírt kivitelezési tevékenységek nem voltak szignifikáns mértékben eltérőek a nem történelmi helyszíneken végzett munkáktól".

A fentiek miatt a Bizottság azzal fenyeget, hogy megvonja az uniós támogatás egy részét, de erről végleges döntést még nem hozott. Információink szerint a megvonás a teljes, mintegy 10 milliárd forintos beruházás egyötödét érintheti, azaz a főváros és az V. kerület költségvetését is közel egy milliárd forintos nem tervezett pluszkiadással terhelheti.

A Budapest Szíve program három projektből áll: kettőt a fővárosi önkormányzat indított el, majd 2011-ben ezeket átvette a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez a kettő a Március 15. tér és környékének rendezését jelentő Hídfőterek I. ütem (2,24 milliárd forint összköltséggel), valamint a Károly körút felújítását tartalmazó Kaputérség I. ütem (3,14 milliárd forint összköltséggel).

A harmadik projekt az V. kerület irányítása alá tartozott: a (Petőfi Sándor utca – Károlyi  Mihály utca átépítését jelentő) Belváros új főutcája I. ütem projekt 5,5 milliárd forintba került.

A BKK-nál lapunk érdeklődésére azt mondták, hogy a kifogásolt pályáztatás idején még nem is létezett BKK, de a jelentéstervezetre elkészítették az észrevételeket és megküldték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek. A válaszban az uniós támogatásvesztés elkerülésére vagy minimalizálására törekedtek.

Nem hiszem, hogy a jogilag megállja a helyét az uniós fejlesztési alap érvelése – jelentette ki Puskás András, az V. kerület alpolgármestere. Puskás szerint az eddig megismert, nem hivatalos formában érkezett kifogás, amely az eljárási renddel kapcsolatban merült fel, nem jelenthet kellő indokot arra, hogy több százmilliós, vagy akár milliárdos forrásokat vonhassanak meg a Budapest Szíve programtól.

Az alpolgármester elmondta, véleménye szerint a kifogások nem az V. kerületnek, és nem is a fővárosnak szólnak, hanem általában Magyarországnak, amellyel mostanában nem bánnak kesztyűs kézzel az unió különböző szerveinél. A pályázati kiírás a műemléktörvény alapján készült, a törvény uniós jogharmonizációja pedig már rég megtörtént, így gyakorlatilag ugyanazokkal a feltételekkel zajlott a pályáztatás, amelyekkel Németország, vagy bármely más tagállam műemléki környezetében zajlott volna – állítja Puskás aki hozzátette azt is, hogy esetükben a szerződéses ár végül alacsonyabb is lett, mint az előzetesen becsült érték. A kivitelező közel 300 millió forinttal kevesebbért végezte el a munkát, mint amennyit a kiíró várt.

Az alpolgármester elmondta azt is, hogy már megkezdték az adatgyűjtést, hogy támogassák az NFÜ-t a megalapozott válaszadásban. Puskás elmondta, pillanatnyilag azt gyűjtik össze, a Reneszánsz Zrt.-n kívül hány európai hátterű szakcég felelt volna meg a kiírási feltételeknek, hiszen az uniós tenderen nemcsak magyarok, hanem külföldiek is indulhattak volna.

Információink szerint magyar részről hamarosan elmegy a válasz a bizottság jelentésére, ezt követően 2-3 hónap alatt zárul le az ügy. Ha az uniónál mégis a maximális elvonás mellett döntenek, a pénz Magyarországon marad, de más beruházásra kell elkölteni. A 900-900 millió forintos hiány azonban jelentősen leterhelné a fővárosi és az V. kerületi önkormányzat költségvetését.

Egy pályázóból könnyű elsőnek lenni

A magyarországi közbeszerzések 40 százalékában csak egyetlen pályázó közül választották ki a nyertest, vagyis az egész verseny teljesen értelmetlen volt. Az EU is részben e szempont szerint küldi rá auditorait a magyarországi támogatási pénzek felülvizsgálatakor, számoltunk be egy korábbi cikkünkben. Az egy szereplős pályázatok ugyan nem jelentenek feltétlenül korrupciót, de annak kockázatát megsokszorozzák. Az uniós auditorok munkáját közelről ismerő forrásunk szerint az ellenőrök úgy válogatják ki előre az alaposabban átnézendő pályázatokat, hogy színessel megjelölik azokat, ahol csak egyetlen pályázó indult a kiíráson. A legtöbb színes kiemelés a Belváros Új Főutcája, a Budapest Szíve projekt és a Margit híd pályázataihoz került. A beruházások azért is voltak gyanúsa, mert még nyugat-európai árakkal számolva is drágának tűntek ezek az építkezések, legalábbis ez volt az auditorok előzetes véleménye. Még akkor is felmerült ez a szempont bennük, ha az októberi ellenőrzésre nem az árak alapján készültek fel, és az ár-érték arányt a sok szubjektív elem miatt ritkán állítják elemzéseik fókuszába.