A patkányoknak saját előkóstolójuk van

Évente 3000-4000 patkánybejelentés fut be Budapesten. Ennek elenyésző része bizonyul valósnak, legtöbbször nyestet, egeret vagy sünt néznek patkánynak. A fővárosban 1971 óta mentesítenek, az akkori 2 millióról mára 1-2 ezerre csökkent a patkányok száma. Az irtás és megelőzés évi 200 millióba kerül, de ha abbahagynák, 2-3 év múlva megint minden budapestire jutna egy patkány.

1970-ben, a nagy patkányirtás és folyamatos mentesítés megkezdése előtt, egy felmérés szerint kétmillió patkány élt Budapesten. Azaz minden lakosra jutott egy példány. Mint azt Bajomi Dániel, a mentesítést 1971-ben elkezdő és azóta is végző cég igazgatója elmondta, az akkori becslések szerint a patkányok évi 300-400 millió forintos kárt okoztak a fővárosban.

Akkoriban nem volt ritka, hogy a patkányok a csatornavezetéken felmásztak az emeletes házak vécéibe. A csúcstartó egyed egy nyolcadik emeleti vécédeszkáig jutott. Ebből előfordult probléma is, hiszen a vécében a patkány sarokba szorítottnak érezhette magát, ha felemelték fölüle a vécédeszkát, és ilyenkor rátámadt a lesokkolt lakástulajdonosra. Mára a folyamatos irtás és megelőzés a patkányok számát kétmillióról egy-kétezerre csökkentette, ezért a baleset is ritka.

Egy esetről hallottunk az elmúlt években, amikor egy pestlőrinci óvodában a gyerekek üldözni kezdtek és sarokba szorítottak egy patkányt, ami végül egyiküket megharapta. A fiút lekezelték utána, de az óvodaigazgató szerint nem kellett félteni, mert edzett volt ilyen szempontból: az előző héten egy zebra harapta meg az állatkertben, azelőtt meg kutya, többször is.

A főváros patkánymentesítését 1971 óta a Bábolnai Állami Gazdaság Fertőtlenítő Állomása, és az abból kinőtt Bábolna Bio Kft végzi. A fővárosi önkormányzat a rendszerváltás után 5 évente ír ki pályázatot patkánymentesítésre, amit mindig a cég nyert. A legutóbbit két hónapja írták ki, ezen lapinformációk szerint az egyetlen induló a Bábolna Bio. A főváros évente 200 millió forintot fizet a munkáért.

A szolgáltatásba az ingyenes lakossági és közületi patkányirtás is beletartozik Budapesten belül. A cég vállalja, hogy a lakossági bejelentést követő 24 órán belül kimennek a helyszínre, és elvégzik az irtást. (Bejelentést itt lehet tenni.) A cég emberei az irtást követően egy hét múlva ellenőrzik a hatást, egészen addig, míg nyomok hiányában a területet patkánymentesnek lehet nyilvánítani.

Bajomi Dániel arról számolt be, hogy évente 3000-4000 bejelentés érkezik hozzájuk. Ennek a mennyiségnek csak pár százalékában derül ki, hogy valóban patkány garázdálkodik. Sokan egér-, görény- vagy nyestnyomokra is azt hiszik, patkánnyal van dolguk, de volt, hogy sün esett a patkányirtók csapdájába. Kalitkákból elengedett volt házi kedvencek: aranyhörcsögök, deguk sem ritkák.

Bajomi szerint ha abbahagynák az irtást és megelőzést, 3-4 év alatt visszaállna a kétmilliós patkánypopuláció Budapesten. Ezt egy győri kísérlet is bizonyítja. Néhány éve a belváros csatornarendszerében teljes irtást végeztek (egy irtószert tesztelve). A műveletet nem követte fenntartási, megelőzési munka, ezért két év alatt reprodukálódott az állomány.

Mint megtudtuk, a Bábolna Bio fő tevékenysége már régóta nem is a lakossági és közületi bejelentések alapján történő irtás, hanem a prevenció. Számítógéppel elemzik a bejelentéseket, és azokra a helyekre mennek ki megelőző mérget teríteni, ahol kezdenek szaporodni az állatok. A bejelentések és a nyomok alapján az I.-II., a VI.-VII., és a XI. kerületben leggyakoribb a patkánymegjelenés.

Az sem mindegy milyen mérget használnak a patkány ellen. Régebben azonnal ölő mérget használtak. Csakhogy a patkányok döglődő társuk láttán rájöttek, hogy nem tesz jót nekik a csali, ezért nem is ettek belőle. Sőt, minden kolóniának van egy kevésbé kifejlett előkóstolója, aki a gyanús táplálékot elmajszolja a többiek előtt, és ha nem történik baja, akkor mindenki eszik a kajából. Ezért mostanság már késleltetett hatású mérgeket, 5-6 nap után ható véralvadásgátló szereket használnak, amik észrevétlenül, fájdalommentesen ölnek.

Az 1971-72-es nagy patkányirtást Bajomi még a hatósági oldalról, a Köjál (a mai ÁNTSZ jogelődje) alkalmazásában felügyelte. Mint elmondta, az irtás előtti évi 300-400 milliós kár több részből tevődött össze. Gyakoriak voltak az útbeszakadások (a patkányok átrágták a csatornák oldalát, az áttörő víz kimosta a talajt az út alól), a rágcsálók gyakorta dézsmálták az élelmiszerüzemek, vágóhidak, vegyi üzemek, pályaudvarok, malmok árukészletét is. A közműveket is pusztították: szétrágták a telefonkábeleket. (A patkány mindent megrág, találtak már megcsócsált ólomdarabot is.)

Teljesen sosem lehet kiirtani a patkányokat, mert különböző szállítmányozási útvonalakon mindig érkezik a fővárosba utánpótlás. Az 1972 óta folytatott rendszeres megelőzés és mentesítés eredményeként azonban 1974-ben már csak 1000 tényleges patkányelőfordulási helyet regisztráltak a városban, ami 1990-re lecsökkent évi 200-ra, és azóta nagyjából ennyi is maradt. Ez nemzetközileg is kimagasló eredménynek számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998 őszén megjelent, a patkányokkal foglalkozó kiadványában a budapesti patkánymentesítést a világon a legjobban szervezett hosszú távú patkányellenes programként jellemezte.

Ön látott lakása környékén mostanában patkányt? Esetleg le is fotózta vagy videózta? Akkor a fényképet vagy videót küldje be nekünk erre az e-mailcímre, köszönjük!