Árvíz: leállhat a csepeli szennyvíztisztító

Információink szerint leállíthatják a csepeli szennyvíztisztítót, ha feljebb emelkedik a Duna vízszintje, a tervezésnél és kivitelezésnél ugyanis nem számoltak ekkora árvízzel. Olyan magasra jöhet a Duna, hogy a tisztított víz nem tud kifolyni, mert magas vízállásnál a kifolyócsatorna visszaduzzaszt.

A csepeli (központi) szennyvíztisztító telep egyéves próbaüzem után, 2010 nyarán kezdte meg a működését, de mivel az elmúlt négy évben nem volt nagyobb árvíz, most néznek szembe először azzal a problémával, hogy a tisztított vizet magasabb vízállásnál nem tudják beleengedni a Dunába. A kifolyócsatorna, ahol teljes kapacitáson 25 ezer (jelenleg 12 ezer) köbméter tisztított szennyvíz ömlik vissza a Dunába, túl alacsonyra lett tervezve.

Az alacsony kifolyócsatorna már okozott kisebb problémát 5 méteres vízállásnál is (ilyenre volt már példa az elmúlt években), akkor először nem értették, miért nem működik rendesen az üzem. Csak egy idő után jöttek rá, hogy az alacsonyra épített csatornán visszaduzzad a Duna vize, és nem engedi kifolyni a tisztított vizet. Akkor a problémát megoldották, de a várható rekordvízállás miatt valószínűleg le kell állítani a szennyvíztisztító telepet, hogy a megrongálódást elkerüljék.

Az ügyet ismerő forrásunk elmondta, hogy a 2005-ben kezdődő építkezés tervezéskor a fővárosi önkormányzat rábízta magát a szakértő cégre, a tervezők pedig azzal takaróznak, hogy a fővárostól kapott adatokkal dolgoztak. Az adatok pedig még a nagy, 8 métert meghaladó árvizeket megelőző időkből származtak, amit a 2006 és 2010 között zajló beruházás során sem aktualizáltak. Az így kialakult róka fogta csuka helyzetben végül túl alacsonyra épült a kifolyócsatorna.

Mint megtudtuk, a központi szennyvíztisztító leállítása esetén a ferencvárosi átemelőtelepnél biológiai tisztítás nélkül engedik a Dunába a szennyvizet.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyibe kerülne a szennyvíztisztító leállítása, és ezt a pénzt be tudja-e hajtani a telep új tulajdonosa, a Fővárosi Vízművek Zrt. A beruházással kapcsolatban azonban már indultak perek, és nyomozás is folyik különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A fővárosi önkormányzat nevében Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester még 2005-ben kötött szerződést a francia többségű Csepel 2005 FH Konzorciummal a szennyvíztisztító több mint 120 milliárd forintba kerülő kivitelezésére, és négy éves üzemeltetésére. A beruházás 65 százaléka EU-s pénzből valósul meg, azonban közbeszerzési szabálytalanságok miatt 10 milliárd forintot elvontak.

Az ügyben megkerestük a tulajdonos Fővárosi Vízműveket.  A társaság szerint a telep hidraulikai számításai 835 cm-es dunai vízszintre lettek elvégezve, ami az azt jelenti, hogy a tervezéskor (!) ismert legmagasabb vízszint esetén a telep el tudja vezetni a maximális hidraulikai terhelést. (A mostani árvíz ezt a szintet 40-50 centivel is meghaladhatja.)

A Vízművek elismerte, hogy extrém magas dunai vízszint esetén nem a tervezett sebességgel ürülne a Dunába a tisztított szennyvíz. A vészforgatókönyv szerint legrosszabb esetben a telep szennyvíztisztító tevékenységét le kell állítani, és a Ferencvárosi átemelőnél tisztítatlanul kerülne a Dunába a szennyvíz. A cég szerint ennek kicsi az esélye és mindent elkövetnek az elkerülésére.

A leállítás költségeit még nem tudják felbecsülni, de ha lesz, nem lesz drasztikus. A Csepeli Szennyvíztelep építésével kapcsolatban választott bírósági eljárás van folyamatban a fővárosi önkormányzat és a kivitelező konzorcium között.

Frissítés:

A cikk megjelenése után a Vízművek még egy levelet írt, amiben még egyszer hangsúlyozza, hogy a leállításnak kicsi az esélye és természetesen mindent el fognak követni ennek az elkerülésére.

Megkereste lapunkat egy vízügyi területen dolgozó szakember, aki szerint elképzelhető, hogy a beruházást megelőző költség-haszon elemzés szerint eleve megérte alacsonyabbra építeni a kifolyócsatornát, mert az üzem egyszeri leállításának a költségei nagyságrenddel kisebbek, mint a magasabb kifolyón kipumpálás költsége. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy a tervezéskor eleve nem számítottak ilyen mértékű árvízre.