BKV: jönnek a vizet kipufogó buszok?
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Budapest főpolgármestere felkérte a BKK vezérigazgatóját, hogy vizsgálja meg, milyen realitása van a budapesti tömegközlekedésben a környezetbarát hidrogéncellás üzemmód bevezetésének. Tarlós az ASEM (Asia-Europe Meeting) kormányzók és polgármesterek számára rendezett bangkoki konferenciáján hallgatta meg a fukuokai polgármester Soichiro Takashima előadását, amelyen a helyi politikus arról számolt be, hogy városában mennyire bevált ez a technológia.
A japán város hidrogénstratégiája nemcsak azt jelenti, hogy nulla emissziós hidrogénhajtású buszokat üzemeltetnek a tömegközlekedésben, hanem számos más formáját támogatják a környezetkímélő technológiának (például a gyártást). Viszont tény az is, hogy a Toyota itt teszteli a 2016-ban sorozatgyártásra tervezett busztípusát.
A Toyota élen jár a technológia alkalmazásában: tavaly mutatta be Mirai nevű üzemanyagcellás személyautóját: az első hidrogénhajtású szériamodellt idén már az autókereskedésekben is meg lehet venni. A japánok az európai autópiacot is inspirálták, az Audi is elkezdte fejleszteni a saját üzemanyagcellás hajtásláncát. Az ehhez szükséges szabadalmi jogokat már a többi nagy autógyár is beszerezte, ebből az következik, hogy a jövőben több ilyen modell is a gyártószalagra kerül.
A hidrogénhajtás működési elve
Az üzemanyagcellában az elektrolízissel éppen ellentétes folyamat zajlik le: kémiai energiából elektromos energia keletkezik. A cella legtöbbször két elektródából, az anódból és a katódból áll, a köztük lévő anyag az elektrolit. Legelterjedtebb típusai hidrogént használnak üzemanyagként, ami a reakció végén vízzé alakul vissza (vizet, gőzt pufog ki), azaz üzem közben nem jár szén-dioxid-kibocsátással. (Wikipedia)
Az egyik buszos szakblog szerint 2003 eleje óta Európa több nagyvárosában is teszteltek hidrogénnel meghajtott városi autóbuszokat. A Clean Urban Transport for Europe programban részt vevő 11 nagyvárosban 33 Mercedes Citaro és 14 MAN Lion’s City busz közlekedett. A buszokról kiderült, hogy megbízhatóan működnek, fogyasztásuk viszont magas: 210-28kg/100km hidrogént igényeltek, ami 66-93liter/100km gázolajfogyasztásnak, a dízelbuszok átlagfogyasztásának a duplája. A programot a blog szerint csak Hamburgban folytatták.
A hidrogénhajtású buszok elterjedését az is akadályozza, hogy beszerzési áruk 3-4-szerese a normál dízelbuszokénak, ráadásul működtetésükhöz egy alternatív hidrogénkutak kellenek.
A BKV a hidrogénhajtás helyett inkább a gázüzemű és a hibrid technológiák bevezetésével próbálkozik egyelőre, valamint fejleszti a troliflottáját. Szakértők szerint már ez is nagy ugrás az elmúlt évekhez képest.
Jelenleg körülbelül 50 hidrogén tüzelőanyagcellás busz közlekedik Európában. Az EU egyik programjának az a célja, hogy 2020-ra minimum megtízszereződjön a számuk. Hamburg és London városa néhány hónappal ezelőtt írta alá öt vezető európai buszgyártóval azt a szándéknyilatkozatot, amiben a hidrogéncellás buszok beszerzését vállalták, számolt be róla a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület.