Egyed, Egon
13 °C
28 °C

Mi lesz, ha Tarlós leállítja a HÉV-eket?

hév03
2015.12.18. 16:12
Tarlós István már többször is fenyegetőzött azzal, hogy a főváros lepasszolja az agglomerációs járatokat, sőt az egész BKV-t az államnak, ha nem segítenek neki a veszteséges mamutcég finanszírozásában. A parlament kedden lényegében úgy döntött, hogy az állam nem segít, sőt kötelezte a fővárost, hogy a veszteségeket maga fedezze az általa beszedett iparűzési adóból. Ha Tarlós beváltja korábbi fenyegetését, jövőre 350 ezer agglomerációs lakos vakarhatja a fejét, hogyan jusson be a lakóhelyéről Budapestre.

A főpolgármester érvelése egyszerű: a BKK és a BKV 26 agglomerációs település 350 ezer lakosát szállítja járatain, ami évente 12 milliárd forintba kerül (összesen 16 milliárdba, amit részben ellensúlyoz a 4 milliárdos jegybevétel). A közlekedési cég a főváros álláspontja szerint úgy nyújtja ezt a szolgáltatást, hogy semmilyen törvény nem kötelezi rá, ráadásul részben ezért veszteséges a fővárosi tömegközlekedés.

Mit léphetne Tarlós?

Ha Tarlós István rögtön (mondjuk január 1-től) hozzányúl az agglomerációs járatokhoz, akkor a következőket teheti:

  1. A főváros kötelezi a BKV-t, hogy a HÉV-ek a városhatáron forduljanak vissza, és csak Budapesten belül szállítsák az utasokat.
  2. A főváros arra hivatkozva, hogy egy közszolgáltató céget nem lehet veszteségre kényszeríteni, felmondhatja a szerződést az agglomerációba járó buszokat üzemeltető Volánbusszal.

Kik maradnának HÉV nélkül?

Az alábbi településekről válna nehézzé a városba jutás, ha nem járnának ki az agglomerációba a HÉV-ek:

  • Szentendre, Pomáz, Budakalász – H5
  • Ráckeve, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Tököl, Szigetújfalu, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Dunaharaszti (lényegében az egész Csepel-sziget) – H6
  • Gödöllő, Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Csömör – H8 és H9

Mindkét lépés nagyon fájhat egy csomó embernek. Óriási tumultusok alakulhatnak ki reggelente Szentendrén vagy Gödöllőn, nem is beszélve a Csepel-szigetről. A Volánbusz nem is valószínű, hogy el tudná szállítani az ott rekedt utasokat a sárga buszaival. Erős konfliktushelyzetet eredményezne az is, amikor a HÉV mondjuk Békásmegyerre érve felszólítaná az utasokat, hogy szálljanak le, mert a szerelvény nem megy tovább. Mindemellett a HÉV-ek határközeli visszafordítása technikailag könnyen megoldható.

BKV-buszokat passzolnának le a Volánnak

A buszokkal már nehezebb a helyzet. Az agglomerációs járatokat jelenleg a Volánbusz üzemelteti alvállalkozásban, a BKK-val kötött szerződés alapján. Ha ezt a szerződést felmondanák, akkor a BKV-nak buszokat kellene beállítani a kieső buszjáratok helyére, ugyanis azok a városhatáron belül is jelentős forgalmat bonyolítanak.

Ennyi busza viszont nincs a BKV-nak, tehát át kellene csoportosítani, ami az összes budapesti vonalon elég jelentős járatritkítást jelentene. A Volánbuszt pedig hamar bedöntené, hogy ha az új buszokra felvett hiteleket nem tudná fizetni a megszűnő szolgáltatási díjból. Arról nem is szólva, hogy az érintett agglomerációs települések lakosai nem tudnának bejönni a fővárosba a munkahelyükre.

A vonallevágás tehát túl drasztikus lépés lenne a főváros részéről, óriási bajokat okozna, feltehetőleg jelentős utaskonfliktusokkal. Meg lehet szabadulni a problémától simább módon is, ahogy Tarlós korábban is célzott rá.

Az agglomerációs járatok átadása az államnak régi téma. Az agglomerációs buszjáratok üzemeltetését már rég kinézte magának a Volánbusz, de végül csak egy kompromisszumos megoldást tudtak elérni. Eszerint a Volánbusz megrendelője a BKK maradt, és a BKK-val kötött szolgáltatói szerződés alapján szállítja az utasokat.

Ha itt a megrendelői poszton a BKK-t az államra cserélnék, az utasok észre se vennék az ügyletet. A BKK sorvadna ugyan, de megszabadulna évi 7-8 milliárd forint veszteségtől, a Volánbusz izmosodna a piacon, az állam pedig fizetné a szolgáltatást a főváros helyett.

A HÉV-eket megkaphatja a vasút

A HÉV-ek MÁV-ba integrálása 2008-ban már üzleti ajánlattá is érett: a MÁV a MÁV-Cargo eladási bevételéből 30 milliárd forintot ajánlott a HÉV-ekért a fővárosnak. Budapest ezzel megszabadulhatott volna az évi 6-8 milliárd forint veszteséget okozó HÉV-ektől, a MÁV viszont rátehette volna a kezét a HÉV-ek küszöbön álló felújítására befolyó uniós százmilliárdokra.

Az üzletből nem lett semmi, mint ahogy a felújításból se. 

A HÉV-ek átadása ugyanis több szempontból is rossz lett volna. A HÉV-ek a városon belül is nagy forgalmat bonyolítanak, ami területileg a BKV-hoz tartozó feladat. A MÁV menetrendi pontossága hírhedten rossz, a BKV által üzemeltetett HÉV-ek nagyságrenddel pontosabban járnak.

Ráadásul a fővárosi fejlesztési tervek azt tartalmazzák, hogy a jövőben

a gödöllői HÉV összeépül a 2-es metróval, a szentendrei és a ráckevei HÉV-et összekötik egymással (5-ös metró), a csepeli HÉV pedig a Kálvin térig közlekedik majd.

A BKV-s metrók és a MÁV-os HÉV-ek újraintegrálása már nehézkes lenne.

...vagy mindent lepasszolnak az államnak

Kivéve persze akkor, ha a főváros az egész BKV üzemeltetését átadná az államnak, és ezzel a metrók is államivá válnának. Persze, mint Tarlós egy sajtótájékoztatón elejtett megjegyzéséből kiderült, az igazán zsíros falat, a jegyárbevétellel, fejlesztési milliárdokkal rendelkező BKK, mint megrendelő, azért a főváros kezében maradna. Csakhogy az nehezen hihető el, hogy magában a veszteséges BKV a metrófelújítás hatalmas terheivel az államnak kellene, nyilvánvalóan kérnék mellé a BKK-t is.

Az utasok számára persze nem jelentene semmit, hogy az államé lenne a BKV és a BKK, legfeljebb annyit vennének észre, hogy nincs évente vita a cégek finanszírozásáról. A fővárosnak azonban óriási presztízsveszteség lenne, ha teljesen kiadná a kezéből a tömegközlekedést. Az elmúlt években amúgy is úgy megfogyatkoztak a feladatai az oktatás és az egészségügy államivá tételével, hogy van olyan leegyszerűsített vélemény, miszerint a főpolgármesteri szék gyakorlatilag már nem más, mint egy kibővített BKV/BKK vezérigazgatói szerepkör.

Mint korábban megírtuk, Tarlós István ősszel egy elkeseredett hangvételű levelet írt Orbán Viktornak, melyben további lehetőségeket vázol fel arra az esetre, ha a finanszírozásiban sem segítene a kormány, és az agglomerációs járatokat sem venné át.

A levélben (amit Tarlós mellett aláírt a helyettese és négy kerületi polgármester is) a főpolgármester először az agglomerációs járatok finanszírozásáról írt, aminek az a lényege, hogy a fővárosnak csak határain belül kötelezettsége a járatok biztosítása, azon kívül nem. Mégis megteszi, de ezen tízmilliárd forintot bukik, és ezt már nem tudja kifizetni. Ezért Tarlós szerint az állam vagy átveszi ezeket a járatokat, főleg a HÉV-eket, vagy fizet.

Megsarcolhatnák az utasokat és az autósokat is

Ha egyik sem történik meg, akkor az agglomerációs jegyek, bérletek árát ötszörösre kell növelni, hogy ne alakuljon ki hiány. (A BKV éves agglomerációs pluszköltsége 15,9 milliárd forint, 4,2 milliárd jön vissza bevételből. Ebben már benne van az agglomerációs települések összesen 635 millió forintos befizetése is, amit amúgy 20-szorosára kellene emelni a levél szerint.)

A BKV hiányának másik forrása az ingyen utazók (100 ezer 6 év alatti gyerek, 324 ezer 65 év feletti nyugdíjas, 120 ezer fogyatékkal élő) utaztatása. Ezek az éves utazások 12 százalékát teszik ki. Az államnak kötelessége lenne kifizetni ezen utazások után az árkiegészítést, mégis 9,3 milliárd forinttal kevesebbet kap érte a főváros, mint járna.

Ha az állam nem fedezi ezt a költséget, arra az esetre a főváros egy olyan megoldást dolgozott, ami szerint az érintetteknek havi egyszeri 1000-2000 forintos regisztrációs díjat kellene befizetniük.

Tarlós további lehetséges forrásként említi az éves 5000 forintos Budapest-matricát, amit a Budapest határát átlépő autósoknak kellene fizetniük. Az még nincs eldöntve, hogy a budapestiek a fizetős körbe tartozzanak-e, vagy csak a vidékiek fizessenek. Lesz a levél szerint egy belső zóna is, aminek a határátlépésekor további dugódíjat kell majd fizetni, de ennek helye, mértéke még nincs megállapítva. 

A vizes vébé és az olimpia is áldozat lehet

Egyelőre Tarlós István a keddi törvénymódosításról csak annyit nyilatkozott, hogy ha az valóban úgy van, ahogy hírt adtak róla, akkor a kormány ezzel a lépéssel megszüntette az agglomerációs közlekedést. Hogy ez mivel jár, még nem tudjuk. Sokat javíthat a helyzeten, ha a december 21-i Orbán–Tarlós-találkozón a miniszterelnök valamilyen kedvező ajánlattal hatástalanítja az éppen felrobbanni készülő főpolgármestert.

De ha nem így történik, a főpolgármester kezében vannak még más aduk is, amik kijátszása nagyon fájna a kormánynak. Ravaszul alátehet a vizes vébének, sőt az olimpiának is, de ezzel olyan károkat okozna, ami nagyon sokba kerülne. Egy nagyon elfajult, elhúzódó kormány-főváros háborúban viszont semmi sem lehetetlen.

Hármas fogat Tarlós ellen

A fővárost tulajdonképpen hátba támadó törvénymódosítást Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztette elő, de többen látják mögötte Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztert is. Tarlós Lázárral folytatott nyílt színi vitája és üzengetéseik közmondásosak. Rogán Antallal is rossz volt a viszonya régebben, de mint ahogy a főpolgármester mondta, vele néhány éve békét kötött. Ugyanígy jó véleménnyel volt Vargáról is, ezért Tarlós valószínűleg nagyon megdöbbenhetett, amikor értesült arról, hogy így kiszúrtak vele a háta mögött. A BKV-finanszírozási kötelezettséget kimondó jogszabályt ugyanis pont akkor fogadta el a Parlament, amikor a főpolgármester jó messze, éppen Szentpéterváron tartózkodott.

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!

Utazzon Szép kártyával!

A panzióktól a 4-5 csillagos szállodákig számos szálláslehetőség.