Darabokra szedik a BKK-t

A fővárosi közgyűlés 2016. január 27-ei döntése alapján 2016. április 1-jétől az új feladatellátási modell szerint működünk tovább, áll a BKK birtokunkba került belső tájékoztató levelében. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a teherforgalmi és a parkolási közszolgáltatásokkal, valamint a személytaxi-szolgáltatással kapcsolatos feladatok struktúrája. 

Április 1-jétől a BKK-nál csak az általános közútkezelői stratégiai feladatok (stratégiai tervek, kiemelt fejlesztések, programok koordinálása, információk közzététele) maradnak. A közutak üzemeltetési, fenntartási és felújítási feladatait, és a közútkezelői igazgatási, ellenőrzési, vizsgálati feladatokat átveszi a Budapest Közút Zrt.

A Közterület-felügyeletből alakult FÖRI (Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság) áprilistól a súlykorlátozott behajtási forgalom ellenőrzését, közúti forgalomszervezést veszi át a BKK-tól, és baleseti helyszínelés is odatartozik majd.

A teherforgalmi behajtási engedélyek ellenőrzése és az engedéllyel nem rendelkező gépjárművek helyszíni szankcionálása is a FÖRI feladatait bővíti. Minden egyéb teherforgalmi közszolgáltatással kapcsolatos feladat a Budapest Közút Zrt.-hez kerül. 

A BKK-tól a taxik ellenőrzésén kívül szinte minden közúti feladatot elvesznek, a fő tevékenysége a tömegközlekedés megrendelése lesz (a BKV-tól, VT-Arrivától, egyéb szolgáltatóktól). 

Az, hogy a közúti feladatok elkerülnek az alapvetően mindig inkább a tömegközlekedést előtérbe helyező BKK-tól, első lépése lehet annak az új világnak, amit Tarlós István tavaly decemberben vázolt, és úgy vezetett fel, hogy

a főváros közlekedése jelenleg szélsőségesen tömegközlekedés-orientált.

Azaz, hogy eszerint az autós közlekedést az elmúlt öt évben háttérbe szorította a tömegközlekedés, sőt a kerékpározás, valamint a futóversenyek is. Ezért felülbírálják a főváros közlekedésfejlesztési terveit tartalmazó Balázs Mór-tervet, „az autóforgalom korlátozása és tiltása ugyanis hibás szemlélet”.

Az elképzeléseket azóta kritizálta a Kerékpáros Klub és a VEKE is. Nagy problémája a paradigmaváltásnak, hogy fejlesztésre csak uniós forrásból van lehetősége a fővárosnak az unió pedig nem támogat autós (közúti) beruházásokat, csak az úgynevezett fenntartható fejlődéshez társítható közösségi közlekedési valamint környezetbarát közlekedési projekteket.