Ki fizeti a 3-as metrót?

A legfontosabb elhangzott állítások:

Nem lesz a metrófelújításra uniós forrás. Ha a főváros úgy dönt, hogy hitelt vesz fel, a kormány kész garanciát nyújtani.

– mondta Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az EU örömmel vesz részt a projekt részfinanszírozásában, 60 százalékosnál kevesebb uniós támogatásra nem számítanak.

– jelentette ki Tarlós István főpolgármester.

Kiderült, a kormány még be se nyújtotta a finanszírozási igényt a 3-as metróra az Európai Bizottságnál, de még be fogják nyújtani. Jelenleg a 2014-es közlekedési programmegállapodás van Brüsszelben, amiben alig volt fővárosi fejlesztési igény. Mint ismeretes, 2014-től datálódik a Tarlós-Lázár háborúnak nevezett politikai konfliktus a főváros és a kormány között, ugyanis Lázár volt az, aki lehúzta a listáról a fővárosi projekteket.

Ezt egyfelől akkoriban Brüsszel is nehezményezte, másfelől Tarlós is beleállt a harcba. Ennek eredménye az lett, hogy 2015 márciusában a kormány elfogadta, hogy a támogatási lista kibővüljön 340 milliárd forint értékű fővárosi beruházással. Közöttük a legnagyobb falattal, a 125 milliárdos metrófelújítással. Sokan Tarlós győzelmeként értékelték a lista módosítását, igaz, ez a lista hivatalosan még nincs Brüsszel előtt.

A főváros szerint kiküldték a metrófelújítás támogatási igényét Brüsszelbe. Igaz, mint Tarlós elmondta, nem a végső döntést meghozó bizottságnak, hanem a döntés-előkészítéssel foglalkozó Jaspers (Joint Assistance to Support Projects in European RegionS) szakértőinek. Az igényt ismerik az unió regionális politikáért felelő DG Regio nevű szervénél is, innen jött a főpolgármesternek az a levél, amit lobogtatva bejelentette, hogy egy informális ajánlat szerint az unió támogatja legalább 60%-ig a metrófelújítást, a maradék részre pedig hitelt kell felvenni. Ez tehát a fővárosi bejelentés forrása. Azt nem tudni, Lázárral milyen brüsszeli források közölték a metrófelújítás buktáját, amiről beszélt.

Forrásaink szerint a konfliktus most arról szólhat, hogy a Lázár-kabinet részéről ismét sokallni kezdték a fővárosnak jutó uniós támogatást, miközben a vidéki projekteknek szükségük lenne még pénzre. Erre nyújtana megoldást az a Lázár által sugallt javaslat, hogy a főváros vegyen fel hitelt a metrófelújításra (a kormány szívesen ad rá garanciát), így a támogatási keretből 125-140 milliárd felszabadul, és azt el lehet költeni máshol.

Csakhogy ebbe Tarlós nagyon nem akar belemenni. Kezében van egy adu, méghozzá az a májusi kormány-főváros támogatási szerződés, amelyben le van írva: 

A Támogató (a magyar kormány) vállalja, hogy a Projekt elszámolható költségeire a Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból a támogatói döntésnek és a Szerződésben foglaltaknak megfelelően vissza nem térítendő támogatást nyújt.

Ez elég világos szöveg, viszont a szerződést úgy is lehet értelmezni, hogy érvényességéhez az uniónak legalább 1 euróval támogatni kell a metrófelújítást, uniós pénz hiányában viszont a kormánynak csak egy új előterjesztést kell készíteni az előállt helyzetről. Azaz egyes vélemények szerint lehet úgy csűrni-csavarni, hogy a kormány végül ki tudjon bújni a vállalt kötelezettség alól, és a fővárosnak kelljen hitelt felvennie. A vidéki lobbinak ez lenne az érdeke.

Pedig a fővárosi önkormányzat már így is erején felül fogja finanszírozni a felújítást. A metrószerelvények 67 milliárd forintba kerülő rekonstrukcióját saját maga által felvett hitelből fizeti. Ha megkapja az áhított 60%-os uniós támogatást a pálya- és alagútfelújításra, elképzelhető, hogy a fennmaradó 40%-ot szintén saját EIB-hitelkeretének a terhére kell megoldania. Ez azonban azt is jelentené, hogy a következő hat évre betervezett összes többi nagyberuházásról (a Lánchíd, a Blaha Lujza tér, a Széna tér, a Fogaskerekű felújítása, továbbépítése) le kellene mondani.

Októberig döntés születik várhatóan mind a kormánynál, mind Brüsszelben a támogatásról. Addig megy a víz alatti gyömöszkölés várhatóan Tarlós és Lázár között. Őszre az ügynek három kifutása lehet: 

1. nem lesz se uniós, se kormányzati támogatást, a fővárosnak hitelt kell felvenni a metrófelújításra, ez Tarlós kapitulációját jelentené
2. lesz uniós résztámogatás, a fennmaradó részt a főváros hitelből finanszírozza, ennek is megvannak a hátrányai a főváros számára
3. lesz uniós résztámogatás, és a kormány kifizeti a fennmaradó részt, ahogy az a támogatási szerződésben is áll, ez pedig Tarlós újabb győzelmét jelentené.