Iván
17 °C
32 °C

Tarlós: Két héten belül utazhatunk a felújított metróval

DSC 1988
2017.03.17. 07:00
A főpolgármester nem beszéli le a családját a metrózásról, de aggódik kicsit. Béremelésekre több mint 30 milliárdot kér a kormánytól, egyenlő elbánást akar. De mit gondol a biciklisek háborgásáról? Mi lesz a Római-parton? Interjúnk Tarlós Istvánnal.

A napokban ismét előkerült, hogy indul-e 2019-ben a főpolgármesteri posztért. Most mi a szándéka?

Az elmondott szavaimat vállalom, de kérem, senki ne fogalmazza át. Egyébként két és fél évvel a választás előtt ez a kérdés vagy értelmetlen, vagy provokatív. Bizonyos kéréseim biztos lennének ahhoz, hogy ezen komolyan gondolkodjak még egyszer.

Mik volnának ezek a kérések?

Ennyi idővel korábban nem akarom részletezni. Elégedjen meg ennyivel.

Egyáltalán érdemes lesz indulni a főpolgármesteri pozícióért? Az utóbbi években folyamatosan csökken a főpolgármesteri hatáskör, és közigazgatás-átalakítási tervekről is lehetett hallani, aminek a vége könnyen az lehet, hogy egy kiüresedett, reprezentációs pozíció lesz a főpolgármesteré. 

Bár ez nem igaz, hiszen például vétójogot kaptam, és erős felhatalmazást személyi ügyekben, de látja, ez az egyik, és nem is lényegtelen oka annak, hogy ma még kategorikus választ nehéz adni egy ilyen kérdésre. Részemről csak akkor lenne értelme komolyan gondolkodni, ha értelmezhető mozgástér maradna. Ez nyilván annak is függvénye, hogy a parlamenti választás milyen eredménnyel zárul, milyen szándékok és milyen lehetőségek lesznek kétharmados törvények megváltoztatására, és milyen irányban.

Két és fél éve azt nyilatkozta, hogy nem valószínű az újraindulása. Annyival kiegészítve, hogy jönnek majd a fiatalok. Akkor Kocsis Máté neve forgott a köztudatban, mint lehetséges utód. Most kit tudna elképzelni?

Pontatlanul, illetve majdnem pontosan idéz, de ez nem egy mai kérdés. Arra pedig, hogy az engem támogató politikai közösség adott esetben kit indítana, nem adnék tippeket, mert ez nem az én kompetenciám. Majd ők eldöntik. Vannak itt nagyon tehetséges emberek.

Véleménye csak van, ki lenne alkalmas? Felmerültek nevek. Legalább egy bólintással vagy fejcsóválással jelezze, hogy jók-e.

Nincs véleményem.

Se Kocsis Máté? Se Szalay-Bobrovniczky Alexandra? Se Fürjes Balázs?

Nincs véleményem. Nem én jelölöm ki a főpolgármester-jelöltet. Ha engem felkérnek, akkor arra tudok válaszolni. Ha saját elhatározásomból intakt leszek ebben a kérdésben, akkor meg nem az én dolgom. És mindenekelőtt nem is aktuális most ez a kérdés. 

A napokban kezdődtek a BKV-nál a bértárgyalások. A dolgozók tiltakoznak, hogy kevés a pénz, bármelyik még az állami konkurenciánál is több a fizetés. Mit tehet a főváros?

Párhuzamos igazságok vannak egymás mellett. Egyrészt a napokban keresem meg a kormányt, hogy vizsgálják felül a jelenlegi helyzetet. Nem tartom elfogadhatónak, hogy az önkormányzatoknak vagy cégeiknek a dolgozói másodrendű állampolgárok legyenek és ne kapják meg azt a bérrendezést, amit a közvetlen államiak. Az értelmezhetetlenül cinikus válasz, hogy ezt oldják meg az önkormányzatok maguk. Erre az önkormányzatoknak nincs anyagi lehetőségük. Az érem másik oldala, hogy kicsit felfújtnak érzem a problémát. Gondoljuk meg, milyen nagy járművezetői és szerelői állománya van a BKV-nak. Azt senki be ne vegye már, hogy százával-ezrével fog a Volán átvenni BKV-dolgozókat, mert ennyi emberre nincs szüksége. Ami a külföldi munkavállalást illeti, pár tucat embert kivéve merő illúzió nyelvtudás, lakhatás, helyismeret nélkül.

Bécsben is metrófelújítás, metrópótlás is lesz, beállhat egy ideiglenes sofőrhiány.

Lehet ezen álmodozni, de hogy százával, ezrével viszik Bécsbe a sofőröket, nem tudom elképzelni.

Arról nem is volt szó, hogy százával, ezrével. Több tucatról esetleg, de az se kevés.

Egy-két tucatot el lehet éppen képzelni. De azok a kijelentések, hogy százával helyezték letétbe a BKV-dolgozók a felmondásukat, felelőtlen és kockázatos kijelentések. Van olyan szakszervezeti vezető, aki rendszeresen elragadtatja magát ebben a tekintetben. Az esetleg csalódott, félrevezetett embereknek is ő kell majd választ adjon.

Nemcsak a szakszervezet mondja, hogy létszámhiány van, és még nagyobb is lesz. A BKV humán stratégiája is ezer fő elvesztésével számol a következő néhány évben. Az sok.

Nem zárom ki, hogy a BKV-nak valamekkora létszámproblémája lesz. Még az is lehet, hogy nincs szükség a BKV esetében egy tízezer fős mamutcégre. Majd ez a dolog kifut valahova, lesznek, akik lehiggadnak, a sajtóban is lecseng a dolog. De térjünk vissza arra, hogy tarthatatlan, hogy az önkormányzatok munkavállalói, ide értve a BKV dolgozóit is, ilyen megkülönböztetésben részesülnek.

Mi lenne a megoldás?

Ha az állam elhatározta magát egy nagy béremelésre az állami cégek alkalmazottainak és köztisztviselőinek esetében, akkor az államnak fedezetet kell nyújtania az önkormányzatok dolgozóinak béremelésére is. Hiszen az önkormányzat sem magánvállalkozás, az is az állam része.

Ez mekkora összeg lenne Budapest esetében?

Nem számoltuk ki pontosan még. De ha a kulturális területet is hozzászámoljuk, bőven 30 milliárd forint felett van, amiről beszélünk.

És mi van, ha nem ad a kormány pénzt? Itt marad Budapest több ezer mérges munkavállalóval?

Nemcsak Budapest. Az egész országban ez történik az önkormányzatok alkalmazottaival. A megyei jogú városokat ugyanúgy érinti ez a téma.

Van valamilyen egyeztetés a közös fellépés érdekében?

Nem tudok egyelőre ilyenről. Nem akar itt senki sem konspirálni, én legalábbis nem. Én a kormánnyal nem szemben állok, hanem megegyezni akarok. Olyat kérek, ami racionális.

Mikor lesz a találkozó a miniszterelnökkel?

Úgy néz ki, hogy minden hónapban lesz találkozónk. 

És mi a menü még a béremelésen kívül?

Ez időről időre változik, legutóbb például a 3-as metróról beszéltünk elég részletesen.

Mi van a 3-as metróval?

A 3-as metróra megvan, meglesz a forrás. Nem tudom, az ellenzéki törpepártok – ide értve a DK-t – honnan vették azt, hogy elszállt a 3-as metró támogatottsága. Ma is elképesztő híreket olvastam erről, amik már szabályos rémhírterjesztések. 

Jó, tehát fedezet van. A kivitelezői pályázatokat viszont többször visszavonták, a kezdés folyamatosan csúszik.

Nagyon remélem, hogy a kiviteli tervekre kiírt tenderekre most már olyan pályázatok érkeznek be, amik értelmezhetők, és nem túlárazottak. Alátámasztatlan, drágább árajánlatokra nincs fedezetünk.

Az első pályázatokat nem a kiviteli, hanem a jóval bizonytalanabb engedélyezési tervekre írták ki, nem csoda, ha a kockázatokat az induló cégek beárazták, és magasabb árajánlatot adtak be. Ez nem volt hiba? Nem kellett volna egyből a kiviteli tervek alapján a pályázatot kiírni?

Hibának semmiképpen sem nevezném. Másra számítottunk. Nem lennénk előbbre, mert a kiviteli tervek nem készültek volna el előbb akkor sem. Csak időt akart a BKV megtakarítani. Ezért tettek egy kísérletet, és megpróbálták már az engedélyezési tervekre kiírni a pályázatot. De ilyen mértékű túlárazottságra nem számított senki. Körülbelül 50 milliárdos többletköltségre nem is volt, nincs is fedezet. A támogatási szerződés megszabta a felső limitet. Felárakat alátámasztani eltérő anyagminőségekkel, technológiával, vagy volumennövekedéssel lehet. Itt egyik sem volt. 

Akárhogy is, nemrég még úgy volt, hogy a kivitelezés elkezdődik májusban, most meg sehogy nem áll a pályázat se.

A metrópótló busztenderről ne feledkezzünk meg. Valakik az állami állományból azt akarták, hogy a metrópótlásra legyen kiszervezés, ennek megfelelően kiírták a tendert, amit aztán az NFM hátba támadott. Mivel még 40 millióra meg is akarták büntetni a fővárost, ezért a BKV jogorvoslatért fordult a bírósághoz, amit első fokon meg is nyert. Ettől csúszott majdnem fél évet a pályázat.

A metrópótlástól függetlenül mégis most vontak vissza a napokban egy metrófelújítási pályázatot, amit már a kivitelezési tervekre írtak ki. Ez hogy lehet? 

Azt a tendert egy jogszabályváltozás miatt kellett módosítani. Szerkesztő uram! Maradjunk az életszerűségeknél. 2012 óta azon kínlódik a főváros, hogy elindítsa ezt a projektet. A szerelvények felújítása egy éve folyik. A síneket is folyamatosan cseréltük. A hozzánk beérkezett autentikus szakvélemények szerint nem balesetveszélyes a 3-as metró. Van igazság abban, hogy egy nagyobb időhúzás folyik a magyarázhatónál, éppen eleget zörgök emiatt. Na de az alapprobléma mégis az, hogy a jelenlegi városvezetés megörökölte ezt a korábbitól, amelyik ahelyett, hogy felújította volna a 3-as metrót, épített helyette egy majdnem felesleges újat.

Azért hét év már eltelt a váltás óta, mégse sok minden történt.

A negyedik felújított szerelvényt a múlt héten hozták meg Oroszországból. Amúgy 2015-ig teljesen eladósodott volt a BKV – még 2010 előtti működési hitelekkel. 2015-ig semmi kötelezettséget nem lehetett vállalni. 

Na jó, de mikor használhatják már őket az utasok?

Márciusban forgalomba állnak, akkor lehet használni őket.

Az első négyet. De ott van még két tucat, ami még mindig közlekedik. Szokta egyébként használni a 3-as metrót? Jó szívvel ajánlaná a családtagjainak?

Szoktam használni. Sőt az egyik gyerekem naponta utazik vele. A szakvéleményeket nem én készítem. Gondolhatja, ha olyan szakvéleményt kapnék, hogy ez a metró balesetveszélyes, nem engedném a saját gyerekemet naponta utazni rajta. A BKV vezetői kötelesek az első negatív szakvéleményre leállítani a metrót. 

Semmi aggódás?

Hogyne lenne aggódás, hisz valahol ez egy lelkiismereti kérdés. De az, hogy az ember aggódik, az egy dolog, az meg egy másik, hogy lángoló metrókat tesznek fel az internetre, meg azt mondják róla, hogy életveszélyes. Akik naponta ezt mondják, ajánlom, olvassák el előtte a Btk. 270. paragrafusát.

Mármint a rémhírterjesztésről szólót?

Igen. Érdemes elolvasni. Egy-két politikus biztos kimerítette párszor.

Ez azt jelenti, hogy perelni fog a BKV vagy a főváros rémhírterjesztésért?

Ha pánik törne ki, akkor ezt hivatalból kezdeményezné a hatóság. Néhány politikusnak kicsit óvatosabban kellene bánnia a szavakkal. Mert akik a metrófelújítást vagy az árvízvédelmet színtisztán politikai kérdésnek tekintik...

Azok a politikusok...

Igen. Bár mások is, ki tudja, milyen valódi motivációval. De  óvatosságra inteném őket, mivel ezek azért nem színtisztán politikai kérdések.

De nem is tisztán szakmai, hanem társadalmi kérdések is. A Római-parti mobilgát ügyében a napokban volt lakossági fórum. Hiányolták például a gátat szívügyének tekintő főpolgármestert a helyszínről.

Nem tudom, hogy a fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes miért nem tárgyalóképes a civil szervezeteknek.

Nemcsak civil szervezetek voltak a fórumon, hanem a lakosság is nagy számban. De a kérdés inkább arra vonatkozott, hogy miért nem volt ott a főpolgármester?

Ez ugyanazt jelenti, csak másképp teszi fel a kérdést. A miniszterek sem vesznek részt minden fórumon. De valójában amiért erre a fórumra nem mentem el, az egy szűk, helyi kemény mag miatt volt. Kizárólag azért nem mentem el erre a fórumra, mert nem akartam, hogy olyan született szervezkedők, akik arra is képesek, hogy pénzért házat tervezzenek a hullámtérre, majd felemeljék a táblát, hogy az általuk pénzért megtervezett ingatlant ne védje meg part menti mobilgáttal a főváros, ne mondják azt, hogy odamentem és befolyásoltam a közvéleményt. Egyébként is, csináltattunk egy összehasonlító tanulmányt az alternatív nyomvonalról. Most már nem velem kell vitatkozni, hanem a szakmával. Hónapok óta mondom. Hiába akarnak egyesek velem folytatni szakmai vitát. A főváros a megrendelő. Nem szakértő, nem tervező, nem engedélyező hatóság. 

A fórumon a tanulmányt készítő műegyetemi szakember bemutatta a két gátnyomvonalat: a part mentit és a beljebb húzódó Nánási útit. Azt mondta, hogy mindkét védmű el tudja látni a feladatát, mindkettőnél hasonló mennyiségű fát kell kivágni. A helyiek túlnyomó többsége ezért a Nánási úti változat mellett érvelt, azzal együtt is, hogy 7 milliárd forinttal többe kerülne.

Csak azt tudom mondani, hogy – a közgyűlés döntése után – a szakma által javasolt nyomvonalon épül majd meg a védmű. Két dolog biztos: a part menti nyomvonal sokkal olcsóbb, és egy csomó olyan ingatlan (családi ház, sportlétesítmény) van a hullámtérben, amit meg kellene védeni. Azért építsünk meg egy drágább nyomvonalat, aminek a fedezete meg sincs a költségvetésben, hogy a hullámtérben élők ne kapjanak védelmet? Ilyet józan ésszel nem követelhet valaki.

Nem ezt mondták a fórumon. Az emberek a megszokott, vadregényes, természetközeli Római-partot féltik. Ezért szeretnének egy utcával beljebb gátat.

Lehet ilyeneket mondani. De a lényeg, hogy ez azt jelenti, hogy a  sok évtizedes értékekből semmi ne kapjon védelmet. Ezzel rászorítanák a fővárost egy tudatos károkozásra.

A fórumon nem az jött ki, hogy tudatos károkozást akarnak az emberek. Azért féltik a partot, mert attól tartanak, hogy ha megépül a gát a folyó mellett, akkor megjelenik egy csomó ingatlanbefektető, felvásárolja a telkeket, és telerakja a szeretett Római-partot lakóparkokkal, hotelekkel.

Ezért javasoltam a változtatási tilalom bevezetését a területre.

Az három év után lecseng.

Azt fogom javasolni a fővárosi közgyűlésnek, hogy ezt a területet ne lehessen semmilyen céllal sem építési területté nyilvánítani. Amíg én vagyok a főpolgármester, megvétózok minden olyan döntést, amivel át akarnák sorolni ennek a területnek a beépíthetőségét. Ennél többet nem ígérhetek. Ki merne olyan döntést hozni, hogy azért fizessünk hétmilliárd forinttal többet, hogy a parton mindent mosson el az árvíz?

Csak egy ilyen fórumot ismerek: a helyi lakosságot. Miért nem rendeznek népszavazást az ügyben?

Én ezt nem kommentálom. Egyébként – a jelenlegi kezdeményezés alapján - a kerületnek kellene elrendelnie a népszavazást. De egyáltalán nem tartom biztosnak, hogy rendezhető ebben a témában népszavazás. Ezt majd az illetékes hatóság eldönti. Egy biztos, egy népszavazás megint komoly időhúzással járna, és direkt módon érinti a jövő évi költségvetést, az esetleges több milliárdos költségnövekedés.

És mikor döntene a fővárosi közgyűlés gátügyben? Most márciusban, ahogy a fórumon elhangzott?

Inkább áprilisban.

Áprilisban lesz a nagy budapesti bringás felvonulás, az I bike Budapest is. Ez megint egy olyan csoport, amivel nem sikerült teljesen kibékülni. Nem elégedettek az eddigi fejlesztések menetével.

Tessék összehasonlítani, hogy 2010 előtt húsz évig mennyi kerékpáros fejlesztés valósult meg, és mennyi 2010 óta. Ha húsz évig nem volt semmi bajuk a kerékpárosoknak, akkor most nem értem mi a baj.

Volt bajuk korábban is.

De nem arról szól a történet, mi a bajuk a kerékpárosoknak. A főváros közlekedése egy kompakt rendszer. Mindent nem lehet a kerékpáros kemény mag akaratának alávetni. A fejlesztéseket az ígért formában folytatni fogjuk, nem nyomjuk el a kerékpáros közlekedést, cserébe elvárjuk a kerékpáros kultúra fejlődését.

A kerékpárosok racionális fejlesztéseket akarnak, nem egyeduralmat. A forgalmas budai rakparti kerékpárút rendbetételének a költsége tízszer kijönne például az Úszópalota mellé tervezett fölösleges és 422 millió forintba kerülő kerékpároshídnak a költségéből.

Ezt a mondatot egyáltalán nem utasítom vissza, a magam részéről én is az ésszerűségre törekszem.  A kerékpáros híd ügyében igazat adok a bicikliseknek. Ha a városban a kerületek szakaszosan építgetnek kerékpárutakat, és mi nem ezeket kötögetjük össze, hanem építünk egy méregdrága és majdnem felesleges kerékpároshidat valahol, arra azt mondom, hogy ésszerűtlen. Ha a kerékpárosok ilyet mondanak, akkor azt el tudom fogadni. Amit nem tudok elfogadni, az az, hogy kimennek a Deák téri gödörbe emelgetni a biciklit tiltakozásul, ha nem pont az történik, amit a kemény mag akar. Most már könnyen teszik, próbáltak volna az én időmben emelgetni egy Toldi biciklit. Az ilyesminek nincs értelme. Elvileg az autósok és a gyalogosok is fellázíthatók, de az ilyesmi nem visz előre.