Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Az állam nyer a BKV sztrájkon

2005.02.11. 15:42
A gazdaság biztosan veszít, az állami költségvetés azonban akár nyerhet is a BKV keddre tervezett sztrájkjával: ha többen ülnek autóba, és több benzin fogy, az üzemanyag magas adótartalma révén jól járhat a büdzsé.
Mivel példa nélküli lenne, ha kedden tényleg teljesen leállna a tömegközlekedés Budapesten, még csak kiindulópontként szolgáló adatok sincsenek az olyan becslésekhez, mennyit veszít a nemzetgazdaság egy ilyen sztrájkkal. Az azonban biztosra vehető, hogy a milliárdos nagyságrendet eléri az egyebek között a közlekedési káosz miatt kieső munkaórák, a nagyobb autóforgalommal járó környezeti és zajártalom okozta kár.

Az állam jól is járhat

A sajtó által már többször emlegetett taxisok mellett még egy nyertese lehet azonban a sztrájknak: ha leáll a közlekedés, és lényegesen többet, ráadásul a dugók miatt többet ülnek autójukba, a megemelkedett üzemanyag-fogyasztásból származó adóbevételek hasznot hoznak az állami költségvetésnek - mondta az Indexnek Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet ügyvezető igazgatója. Ez a többletbevétel valószínűleg magasabb, mint a környezeti és zajszennyezés okozta kár. Ez utóbbit hosszú évek óta próbálják a világon különböző számításokkal meghatározni, ezek eredménye azonban igen nagy szórást mutat, hiszen a GDP 1,5 illetve 5 százaléka közé teszik éves szinten az ebből fakadó veszteségeket.

A sztrájk miatt fellépő munkaóra kiesésből származó nemzetgazdasági veszteséget szinte lehetetlen meghatározni, különösen azért, mert egyetlen napos helyi munkabeszüntetésről van szó. Ehhez az emberek még jól alkalmazkodnak, akár korábbi indulással, akár szabadnap kivételével (mivel ez utóbbit úgyis ki kell venni, ez nem a sztrájk miatti veszteség). Másfelől Magyarországon, és főleg a fővárosban egyre többen dolgoznak rugalmas munkaidőben illetve olyan munkahelyen, ahol egy kisebb késés még nem jelent számszerűsíthető veszteséget.

Végleg is elveszíthet utasokat a BKV

A közlekedési vállalatok sztrájkja rendszerint magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a cég nem csak adott napi forgalomkiesés veszteségét kell elszenvedje, hanem véglegesen elveszít utasokat - mondta az Indexnek Pálfalvi József, a KTI közlekedésgazdasági tagozatának vezetője. Az utasvesztés lehetősége és mértéke annál nagyobb, minél hosszabb a sztrájk, egy félnapos megmozdulásnak ilyen téren valószínűleg elenyésző hatása lehet. A 2000. februárjában tartott két hetes vasúti sztrájk után azonban mind a személyszállításban, mind a fuvarozásban kimutatható volt a MÁV piacvesztése.

A KTI a vasutas sztrájkot követő kutatása szerint a munkabeszüntetés nemzetgazdasági szinten a becslések és a számítások alapján 8,5 milliárd forint veszteséget okozott az országnak 15 nap alatt. A veszteség összetevői: 1,9 milliárd forint a MÁV Rt. vesztesége, 1,6 milliárd forint a személygépkocsi tulajdonosok többlet igénybevételből származó vesztesége, és 5 milliárd forint a fuvaroztatók vesztesége. Az összesen 8,5 milliárd forint ellentétele az autóbuszközlekedés 0,2 milliárd forintos, a közúti árufuvarozás 0,6 milliárd forintos valamint az állam közúti hajtóanyagból származó szintén 0,6 milliárdos többlet bevétele volt.