A kiugrás vagy a kudarc éve volt?

Évértékelő sajtótájékoztatón másfél órán keresztül sorolták a főváros vezetői az elmúlt évben szerzett érdemeiket. Ezektől az Index megkíméli az olvasókat, de ha valaki akarja, a budapest.hu-n olvashat részletesebben is a dologról.

Demszky Gábor mindenesetre a kiugrás évének nevezte az ideit, miután beindultak az útfelújítások, megépült a szemétégető (füstgázmosóval), megkezdődött a Corvin-projekt és folytatódott a 2-es metró rekonstrukciója.

Ikvai-Szabó Imre elmondta, szereti a kollégáit, és meglengette a Podmaniczky-tervet, a város 2007 és 2013 közötti fejlesztési programját, amely a városközpontot észak-déli irányban húzná szét a Duna mentén. Szolnoki Andrea szeretné a kórházakat privatizálni, de még nem tudja, hogyan. Bakonyi Tibor azt emelte ki az idei eredmények közül, hogy a főváros az EU 2007-2013 közötti költségvetéséből 140 millió euróval több pénzt fog kapni.

Ezután a Fidesz sajtótájékoztatóján Kupper András elmondta, hogy a kudarc és a tehetetlenség éve volt 2005 Demszky Gábor számára, és a Városháza nem a polgárok, hanem a befektetők érdekeit tartja szem előtt. Kupper szerint egyébként a 2-es metró felújításánál sok probléma volt, például határidőn túli javítások kellettek, és nem lett szép a metróállomások burkolata sem. A Fidesz egyébként ellenzi a privatizációt, különösen pedig a kórházak magánosítását.

Azt sem érti Kupper, hogy Ferihegy privatizációja után miért a kormány épít gyorsvasutat a reptérre, amikor Londonban az a brit cég, amely most Budapesten is megszerezte a repülőteret, maga építette ki a tömegközlekedési kapcsolatot mind a négy légikikötője felé.

Egy érdekes dolog: 711 milliárd forint

Az Indexnek Vajda Pál és Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettesek az úgynevezett észak-déli gyorsvasútról elmondták, hogy európai uniós, illetve kormányzati pénzekből megkezdődhet a valódi tervezése ennek a közlekedési projektnek, amely 2017-ig valósulhatna meg, potom 711 milliárd forintból.

Mint megtudtuk, ez a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalakat kapcsolná össze. A pesti belvárosban ez a föld alatt futna, a Margitszigeten át haladva Óbudáról Dél-Pest felé. Ehhez a meglévő HÉV-vonalakat gyorsvasúttá építenék át, és lecserélnék a járműveket is.

Mindennek az első ütemére, pontosabban ennek tervezésére 2 milliárd forintot szánnak kormányzati, illetve EU-pénzekből, félmilliárdot pedig a Városháza tenne hozzá az előkészítés költségeihez.

Először a szentendrei HÉV-vonal alakulna át a tervek szerint, a tervezett aquincumi csatlakozással a MÁV-vonalaihoz. Ez azt jelenti, hogy az 1A ütemben Szentendre és Békásmegyer, majd Békásmegyer és a Batthyány tér között újulna meg a HÉV, és az esztergomi MÁV-vonal is gyorsvasúti jelleget öltene, Aquincumnál pedig át lehetne szállni az esztergomi vonalról a szentendreire.

A második ütemben aztán megkezdődik a rekonstrukció a csepeli és a soroksári szakaszokon is, és ha ezekkel végeztek, akkor összekötik a két nagy HÉV-rendszert, és a föld alatti kapcsolat a pesti belváros, illetve a Margitsziget alatt húzódna - ez azonban a legutolsó harmadik üteme a megaberuházásnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!