Kerítés mögött őrzik az autókat (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

160 ezer forint, 53 perc

Békásmegyeren 160 ezer forint körüli az átlagos négyzetméterár, egy plusz két félszobás lakást kilencmillióért kapni. Az átlagos békási tizenöt percet buszozik vagy gyalogol a HÉV-ig, várakozással fél óra alatt beér a Batthyány térre és onnan - ősztől - nyolc perc alatt a Deák Ferenc téren találja magát. Ez összesen 53 perc.

Ami a sokat szenvedett magyar népnek Trianon, az a békásmegyerieknek a Szentendrei út. A lakótelepet kettévágja a forgalmas út és a HÉV-megálló. Ezen segíteni nem lehet, de a 33 ezer 500 polgár már annak is örülne, ha végre elkezdődne a panelfelújítási program. (Nagyszerű tervek már születtek, de attól még rohad az ajtófélfa.)

Szavazzon mégis Békásmegyerre, ha értékeli, hogy térfigyelő rendszer védi a lakótelepieket, ha örül annak, hogy gyermeke őrzött, komfortos, biztonságos máltai játszótéren zuhanhat le a csúszdáról, ha szereti az önkormányzat burgonyaakcióit, vagy csak egyszerűen nem tud élni máshol.

Ördög és mennyország

220 ezer forint, 40 perc

Gazdagréten 220 ezer forint körüli az átlagos négyzetméterár, bár sok függ attól, hogy négy- vagy tízemeletes házban található a lakás. Tízperces gyaloglás után a piros 139-es busszal húsz perc alatt érünk a Déli pályaudvarra, ahonnan metróval tíz perc alatt vagyunk a Deák Ferenc téren. Összesen 40 perc.

Budapest egyik legfiatalabb lakótelepét a Szomszédok című teleregény díszletéül építették fel. Hiába, a nyolcvanas években még készültek tévéfilmek, nem úgy, mint most, de ettől még nem voltunk boldogabbak, legfeljebb Taki bácsi, Lenke néni vagy Julcsi örült a nem várt nyugdíjkiegészítésnek, zsebpénznek, ahogy tetszik.

A huszonötezres lakótelepen az egyik legsikerültebb ebben a műfajban, de az érdem nemcsak a tervezőké, a budai domborzati viszonyok (és a sok zöldterület) is alkalmassá teszik arra, hogy lakói ne kívánkozzanak más bolygóra. (Na jó, ha megütik a főnyereményt a lottón, akkor mégis.) Az 1984-től betelepült lakótelepre büszkék voltak az elvtársak, 1986-ban még Gorbacsov szovjet pártfőtitkár boldogult feleségének is megmutatták a kábeltelevíziót, a közösségi házat, a bölcsődét, és egy lakást a Törökugrató utca 10. szám alatt. Rajszának tetszett, a szocializmus mégis megbukott, bár ha sok ilyet építettek volna a hetvenes-nyolcvanas években, talán még maradt volna a rendszer egy-két évig.
A gazdagrétieknek még újságjuk is van>>>

Mi kéne, ha vanna?

150 ezer forint, 47 perc

A Havannán 150 ezer forintos az átlagos négyzetméterár. A 136-os gyorsjáratot tíz perc gyaloglással érjük el, öt perc várakozás után tizenkét perc alatt érünk Kőbánya-Kispestre (ha nincs dugó), ahonnan húsz perc alatt érünk a Deák Ferenc térre. Ez összesen 47 perc.

"Fidel Castro ajándéka volt ez a magyar népnek, lehetett volna bőkezűbb is", írtuk két évvel ezelőtti riportunkban, kiváltva ezzel némely Havanna lakótelepi haragját. Pedig a helyzet sokat javult az elmúlt öt-tíz évben.

A hatezer lakásos Havanna 1977 és 1985 között épült fel. A későbbi bűnözési statisztikákat meghatározta, hogy Kádár János leginkább a belső kerületek felszámolt dzsumbujaiból kitelepített lumpenproletároknak adott itt lakást. Ha valaki akkoriban vette volna a bátorságot, és ellátogat a Havannára (miért is tette volna?), érvényes életbiztosítás nélkül biztos nem teszi. A rendszerváltás után a lakótelep jó része munkanélküli lett, a pokol mégsem szabadult el. Térfigyelő kamerákat szereltek fel, és akik végképp nem tudták fenntartani a lakást, azok bagóért eladták és Nógrádba tették át székhelyüket. Helyükre fiatal szakmunkások, pályakezdő nővérek, bukott angyalok költöztek, és arra várnak, mikor kezdődik a panelfelújítás.

Attila jobb Valériánál

210 ezer forint, 29 perc

Az átlagos négyzetméterár 210 ezer forint. A József Attila lakótelepen öt perc alatt ballagunk le a 81-es busz megállójához, és öt perces várakozás után öt perc alatt az Ecseri úti metrómegállóhoz érünk. Onnan további tizennégy perc és máris a Deák Ferenc téren találjuk magunkat. Összesen 29 perc.

Ha Sztálin néhány évvel tovább húzza, akkor lenne most egy jó kis szocreál lakótelep a József Attila helyén. Koba azonban 1953. március 5-én örökre lehunyta a szemét, időlegesen lökést adva ezzel a nemzetközi szocializmus ügyének. A monumentális blokkok helyett így születtek meg a falazott téglablokkos vagy a kohósalakos nagyblokkos házak. Az előregyártott homlokzati panelelemeket itt még bevakolták és lefestették, később ezzel már nem vesződtek.

Így is nagy előrelépés volt a József Attila lakótelep, mivel a Horthy-korszak hírhedt nyomortelepének, a Mária Valériának a helyén épült. A lumpenek vélhetően nem itt kaptak lakást, inkább jól dolgozó ifjúmunkások, tanácsi középvezetők, szorgalmas pártmunkások jutottak itt új otthonhoz. Ma már van részönkormányzat is, nagy gondot fordítanak a virágosításra és a régi utcanevek - Lobogó, Ifjúmunkás, Toronyház - megőrzésére.

Olcsó dinnye, drága Káposztás

180 ezer forint, 45 perc

Az átlagos négyzetméterárat 180 ezer forintra becsüljük. A telep átlagos lakásából öt perc alatt érünk le a piros 122-es buszhoz, és tíz perc várakozás után tizenöt perc alatt Újpes-Városkapunál találjuk magunkat. Innen tizenöt perc metrózás után érünk a Deák Ferenc térre. Ez összesen 45 perc.

Az egyik legtűrhetőbb budapesti lakótelep lehetne, ha a hármas metrót, az eredeti ígéreteknek megfelelően, Káposztásmegyerig építették volna. Mi azonban korábbi ígéreteink beváltása nélkül szeretünk nagyot álmodni, pedig a lakások értéke akár egy-két millióval is emelkedhetne, ha gyorsabban lehetne a városba érni.

A 7900 lakásos, utolsó nagy állami lakótelep kevésbé emlékezteti a szemlélőt a létező szocializmusra, bár ilyen szellős, néhol ötletes paneltömböket a hatvanas évek elején már építettek Franciaországban vagy a nyugati Németországban. Hogy miért a világvégére húzták fel a lakótelepet, arra Ferkai András könyve (bővebben lásd alul) adja meg a választ. A dunakeszi III. számú házgyár helyét a tervezési terület közvetlen közelében volt, így a szállítási költség a nullához közelített. A lakótelepből akár városrész is lehet, hiszen az utóbbi években irodaházak, lakóparkok, sportlétesítmények épülnek Káposztásmegyeren.

Reggel csapatokban támadnak

190 ezer forint, 36 perc

Az átlagos négyzetméterár 190 ezer forint. Az átlaglakásból tíz perc alatt érjük el a városközpontban a hetes busz megállóját és két perces várakozás, tizenkilenc perces utazás után szállunk le az Astoriánál. Innen öt percnyi gyaloglás a Deák Ferenc tér. Ez összesen 36 perc.

A kelenföldi lakótelep Budán fekszik és ezzel szinte az összes jót elmondtuk róla. A házak némelyike gyalázatos állapotban van, panelfelújításnak a nyomát sem láttuk, a szolgáltatóházak furcsa sikátorokká váltak az évtizedek alatt, ahol nem érzi magát biztonságban a látogató, a telep házainak elrendezése ötlettelen.

Az első magyarországi nagylakótelep elsősorban a kivitelezők és nem a lakók érdekeit szolgálta. A lakások jó részének belmagassága olyan alacsonyra sikeredett, hogy egy valamirevaló NBA-játékos haja szinte a plafont súrolná, miközben arra azért ügyeltek, hogy szép, hosszú, egyenes házsorokat építsenek, ne kelljen sűrűn áthelyezni a darut. A lakótelep mára elöregedett, reggelente rossz alvó nénikék csapatokba verődve pisiltetik vérebeiket, rajtuk kívül főleg a nagyi lakását megöröklő autónepper fiatalok, tarisznyás bölcsészek, munkanélküli alkeszek hajtják álomra a fejüket a szovjet technológiájú panelben.

A szocreál mára megszépült

250 ezer forint, 25 perc

A Kerepesi úti lakótelep átlagos négyzetméterára 250 ezer forint. (A házakban nincsenek nagylakások.) Tíz perc alatt érünk az Örs vezér terére, békeidőben - amikor az egész szakaszon jár a metró - tizenöt perc a Deák Ferenc tér. Összesen 25 perc.

A gyönyörű szocreál épületegyüttes felépítésében minden bizonnyal sztahanovisták is közreműködtek, mivel - az idősebb lakók még emlékeznek rá - a megnyitóünnepség alatt a szomszédos házban rögtön csőtörés volt. Hogy szabotázs volt vagy véletlen, azt nem lehet tudni, de Ferkai András könyve szerint már az ötvenes évekbeli átadáskor elavultak voltak a lakások. A hiányzó fürdőszobát például tömbmosodákkal és zuhanyfürdőkkel igyekeztek pótolni.

Az eltelt ötven év mégis valahogy megszépítette ezt a lakótelepet, bár nem nagyon nyúltak hozzá. Bájosak az izmos anyákat és hősies munkásokat ábrázoló domborművek, a boltívek, a lakótelephez épített élelmiszerboltok és a közönség elöregedése miatt bezárt presszók. Olyan az egész, mintha egy város volna. Az ingatlanárak azért nem szabadultak el, mint Moszkvában, ahol a Szovjetunió összeomlása óta sikk lett szocreál házban lakni.

Kilencven éves telep

205 ezer forint, 21 perc

Egy eladó lakást találtunk a lakótelepen, a négyzetméterára 205 ezer forint. Öt perc alatt sétálunk el a Könyves Kálmán körútig, majd két perces várakozás után két perc alatt jutunk el az egyes villamossal a Fradi-pályáig. Innen tizenkét perc alatt érünk a Deák Ferenc térig. Ez összesen 21 perc.

Ferenc József idején jobb volt. A Vajda Péter utca - Delej utca - Golgota utca - Bláthy Ottó utca által határolt területen (igen, a nyolcvanas években itt volt a Fekete Lyuk) a MÁV gépgyára építette fel erődszerű munkáslakótelepét, hogy szegény dolgozók ne legyenek kitéve a házbéruzsorásoknak. A munkahely sem volt messze, gyalog, mondjuk, egy perc.

A lakótelep olyan volt, amilyennek egy tisztességes szocializmusban lennie kellett volna. Óvoda, mosoda, jéggyár, gőzfürdő, tekepálya, vendéglő, kaszinó, színház- és moziterem, könyvtár, klub tartozott. Az asszonyok a lakótelep saját szövőműhelyében dolgozhattak. A szocializmus győzelmével joggal gondolhatták a lakótelepen élők, hogy még jobb soruk lesz, de tévedniük kellett. A szolgáltatások megszűntek, a lakótelep állaga leromlott, a fürdőt elöntötte a víz. A mai lakók között vannak még mávagosok és leszármazottak, de láttunk már kínaiakat is kinézni az ablakon. Nekik is praktikus, hiszen közel van a gépgyár romjain létrehozott kínai piac. Gyalog, mondjuk, egypercnyire.

Ugrásra várva

250 ezer forint, 35 perc

Az átlagos négyzetméterár 250 ezer forint, van olyan lakás, amelyiknek meghirdetett ára 20 millió forint fölött van. A lakásból hat perc sétával érjük el a 106-os busz megállóját, ahol tíz perc várakozás után indul a busz és 4 perc múlva a HÉV-megállónál szállunk le. A Deák Ferenc térre - átszállással - tizenöt perc alatt érünk a kék metróval. Összesen 35 perc.

A Pók utcai lakótelepet a régi rómaiak említik először, akik a közeli, egyes szakaszokon máig megmaradt vezetéken hordták a vizet Aquincumba. A rómaiak elmentek, ripsz-ropsz eltelt egy-két ezer, itt most nem részletezett év, és a Fővárosi Tanács a Pók utcát jelölte ki lakóház-beruházása színhelyéül. Az első lakók 1981-ben költöztek be, és innen általában magánházba vagy egy jobb környék társasházába költöznek, lakótelepre nem.

Az itt maradó kilencezer ember a nagy ugrásra vár. Addig is sűrűn látogatják a lakótelepi garázscukrászdát, aminek a berendezése már egy II. kerületi - mondjuk így - polgári cukrászdáét idézi. De nem az. És ez nagyon fáj a Pók utcaiaknak.

Elmúlt a dicsőség

200 ezer forint, 32 perc

Az átlagos négyzetméterár 200 ezer forint. A 95-ös buszhoz nyolc perc alatt érünk ki, öt perc múlva jön a busz. A liget térről kilenc perc alatt vagyunk a Stadionoknál. Innen - ha majd jár a piros metró - tíz perc alatt érünk a Deák Ferenc térre. Összesen 32 perc.

A Horthy-korszak kevés lakótelepeinek egyike a Pongrác úti. A mellékutcák a mai napig nincsenek kibetonozva, a színesre festett két-három emeletes házak nyitott ablakok mögött illegális kommunista összeesküvést sejtünk vagy álmodozást egy nyugdíjas állásról és havi kétszáz pengő fixről, és bármelyik pillanatban feltűnhet az ószeres. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós ezzel és még néhány hasonló teleppel a maga részéről letudta a nagy, állam által finanszírozott építkezéseket, a terepet átadta a magánvállalkozóknak.

A Pongrác úti lakótelepet még Károlyi Mihály köztársasága idejében álmodták meg, a Tanácsköztársaság "dicsőséges 133 napja" pedig el volt foglalva azzal, hogy a gyerekeket ingyen levigye a Balatonra. A bérházakban a határon túlról menekülő tisztségviselők kaptak lakást, a szobakonyhás lakásokat munkáscsaládoknak szánták.

Az óvodások lecserélték a tekerős autót

160 ezer forint, 38 perc

Az átlagos négyzetméterár 160 ezer forint. Tíz perc gyaloglás után érünk a piros 73-as busz megállójához. A Baross térre 21 perc alatt érünk, a piros metróval onnan hét percnyire van a Deák Ferenc tér. Összesen

38 perc

.

A lakótelep tervezői úgy tettek, mintha egy várost építenének, de ami a makettasztalon jól mutatott, az a gyakorlatban nem volt több egy újabb panelrengetegnél. Az 1970 és 1975 között - mezőgazdasági területen - épült Újpalotán a fénykorban hatvanezer ember élt, most negyvenötezren laknak a tizenháromezer-ötszáz lakásban.

A tervezők azzal nem számoltak, hogy az óvodások egyszer felnőnek, a szülők megöregednek. Az óvodák és az iskolák üresen ásítoznak, a világot elárasztották a családi fészekből kiröppent újpalotaiak. A régi játszótereken kínai gyerekek rohangálnak, a parkokban kutyaszar, a padokon ülő bácsik és nénik arról beszélgetnek, hogy 'kilencszázhetvenhatban azért jobb volt.