Legyen álomsziget a Hajógyári-szigeten?

Így próbálják a kerületi lakosok érdeklődését felkelteni, akik közül nem túl sokan hallottak róla, hogy vasárnap népszavazás lesz. Egy vidám ember bólogat, ő már rég tudja, hiszen a Hajógyárira jár horgászni. Az elejétől fogva nyomon követi az eseményeket. Az unokájának visz baseballsapkát. Egy fiatal lány végre rávágja, hogy hallott róla. „A múlt héten kaptam ugyanilyen szórólapot egy ugyanilyen sátorból” – mondja. Két idősebb ember Békásmegyerről először azt hiszi, hogy az önkormányzati választásokról van szó, mikor kiderül, hogy egész más a téma, meglepődnek, és csillogó szemmel kezdik hallgatni a szakértő mondókáját. „Mindenképp elmegyünk szavazni” – mondják kórusban.

Klikk a képre!

Megfelelő tájékoztatás?

Nemcsak a beruházó cég tájékoztat, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata is ezt teszi, kérdés, mennyire hatékonyan. „A választási iroda egyrészt kiküldte a kopogtatócédulákat, de folyamatosan tájékoztatunk az önkormányzat Óbuda című kerületi lapjában is” – mondta el az Indexnek Sárádi Kálmánné jegyző. Az ingyenes, kéthetente megjelenő lapban június 30-a óta minden számban foglalkoznak a népszavazással, továbbá minden információ megtalálható honlapjukon is. „Az Óbuda 63 ezer példányban jelenik meg, jut a kerület minden háztartásának” – magyarázza.

Az Élőlánc viszont egyoldalúnak érzi az óbudai lakosok tájékoztatását. Kajner Péter, a civilekből alakult párt képviseletében elmondta azt is, hogy az önkormányzat lapjában, az Óbudában meg sem jelenhetett cáfolatuk, mitöbb, fizetett hirdetést sem helyezhettek a közpénzből finanszírozott kerületi lapba. (Meg akartuk kérdezni a döntés okáról Karajos Józsefet, az Óbuda főszerkesztőjét, megkeresésünkre azonban nem reagált.)

A népszavazásról június 30-án döntött Tarlós István kerületének képviselőtestülete, és mivel ez az első kerületi népszavazás, némi zavart is okozott a kiírás, először ugyanis szeptember 12-re írták ki, ami egy keddi nap, azaz hétköznap, amikor bajosan lehet a választókat az urnákhoz csábítani. A jogszabályt csak röviddel ezután tudták pontosan értelmezni, így lett a végleges dátum szeptember 10.

Az igen a legjobb

A beruházó és az önkormányzat a kérdésben hasonló álláspontot képvisel, Sipos Gábor kerületi főépítész szerint a lakosság egyértelmű érdeke, hogy igennel szavazzon, mert így a beruházó kezét sokkal inkább megkötő szabályozási terv léphet életbe. Ennek oka, hogy három évvel ezelőtt, még a telek értékesítése előtt a főváros megrendelte egy új szabályozási terv elkészítését, mivel 2003 végén hatályát vesztette az addig érvényben lévő rendezési terv, és mivel az Óbudai-sziget kiemelten fontos területnek számít a kerület és a főváros számára egyaránt. Az új terv elkészültéig 3 évre változtatási tilalmat rendeltek el, ami idén szeptember 23-án jár le. Közben a fővárosi közgyűlés jóváhagyta az új szabályozási tervet, ami szigorúbban lép fel a kerület érdekeiért a beruházóval szemben, mint a kerületi városrendezési és építési szabályzatok, így például egy épület sem lehet magasabb, mint a lombkorona szintje. A vasárnapi népszavazáson ezt az új tervet az igen szavazattal lehet megerősíteni. Tehát ha a népszavazás eredménye igen, vagy a részvétel nem éri el az 50 százalékot, az is igen döntésnek számít, az Álom Sziget számára kedvező keretszabályok lépnek életbe, ami a főépítész szerint a kerületi lakosok érdekeivel egyezik.

A nem egy rosszabb igen

A főépítész érvelése szerint viszont a nem szavazat kifejezetten a kerületi lakosok (és persze az Álom Sziget) érdekei ellen szól, hiszen akkor a kerület egészére érvényes, az övezeti besorolásnak megfelelő szabályozási terv lép életbe, ami lényegesen több szabadságot ad a beruházónak, így a Hajógyári-sziget sokkal nagyobb károkat szenvedne, és a lakosság sem tudná kihasználni a beruházás nyújtotta lehetőségeket. Nem valósulna meg például a környék közlekedésén könnyíteni hivatott K-híd kiszélesítése, nem épülne meg az alsó rakpartról az Árpád-hídra felhajtó, és további, összesen 15 milliárd forint értékű beruházás. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezek nem kis részét a beruházó amúgy is, a megkötött szerződéstől függetlenül is megépítené, hiszen ezek nélkül a turisztikai központ gyakorlatilag életképtelen lenne. Persze így is több milliárd forint az állam zsebében marad, de ne felejtsük el, hogy az Álom Sziget is egy üzleti vállalkozás.

Tekintse meg galériánkat!

A nem az igazi nem

Az Élőlánc még az utolsó héten is akciót szervez, hogy felhívja a lakosság figyelmét a szerintük félrevezető érvelésre. Ők a nem szavazatra buzdítják a kerületieket, bár nem ellenzik a fejlesztés egészének megvalósulását. „Nem a beruházás teljes elutasítását képviseljük, csak bizonyos paramétereket módosítanánk” – mondta el az Indexnek Kajner Péter a párt képviseletében. Álláspontjuk szerint a nem szavazattal azt lehet elérni, hogy a beruházó és az önkormányzat támogatta szabályozási terv ne lépjen életbe, amivel az építési törvénynek megfelelően az illeszkedés szabályai határoznák meg a terület beépíthetőségét. Így egy új szabályozási terv elkészültéig csak az állagmegóvás és az életveszély-elhárítás lenne lehetséges, mert a sziget nagyvízi medernek minősül, érvelt Kajner a 21/2006. (I. 31.) számú kormányrendeletre hivatkozva. A három éve bevezetett változtatási tilalom szeptember 23-án jár le, így ha a nem mellett döntenek a lakosok, akkor nem lesz érvényes szabályozási terv. Kajner magyarázata szerint a korábbi rendezési tervek 2003. december 31-e óta nem alkalmazhatók a hatósági munkában, ezért a szabályozási tervet újra el kell készíteni.

Az Élőlánc célja tehát, hogy ebben a tervezésben érdemi részt vállalhasson, a környezetvédők ne csak opponensként észrevételezhessék a környezeti hatástanulmányt. Kajner elmondta, hogy a szabályozási terv készültekor a környezetvédők mindössze egy hónapot kaptak arra, hogy alapos munkát végezzenek egy ekkora területen, ami Kajner szerint fizikailag lehetetlen. Nem szavazat esetén tehát új épületek nem emelhetők egy új szabályozási terv elfogadásáig, véli az Élőlánc.

A kérdés

A kerületi lakosoknak, legalábbis akikhez eljutott a hír, hogy népszavazás lesz vasárnap, már csak meg kell válaszolniuk a nem kifejezetten egyszerűen megfogalmazott kérdést: "Megerősíti-e Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 32/2001. (XI. 30.) rendelet módosításáról, valamint a Budapest III. kerület Óbudai (Hajógyári) sziget Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 35/2006. (VI. 30.) rendeletet?"