További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Tulajdonosi hozzájárulást adott a fővárosi közgyűlés ahhoz, hogy a margitszigeti uszoda bővítésével rendezzék meg Budapesten a 2006-os úszó-Eb-t. A döntés a kormánypárti képviselők szavazatán múlott.
Csak részben fogadták el Bőhm javaslatait
A napirendi vitában eldőlt az is, hogy a közgyűlés csütörtökön nem választ újabb főpolgármester-helyettest, mivel Demszky Gábor nem terjesztett elő ez ügyben javaslatot.
A margitszigeti Eb rendezéséhez szükséges bővítésével kapcsolatban hosszan vitáztak a képviselők, majd a szavazáson a szocialista frakcióvezető módosító javaslatait teljesen, Bőhm András SZDSZ-es frakcióvezetőét részben befogadták az előterjesztők. Ezzel az államtól igényelt kártalanítás nagyságát 100 millióról 150 millió forintra emelték. Bőhm András szerint módosításainak részleges elfogadásával ellentmondásossá vált a határozat, ezért szerinte nem lehet ez alapján szerződést kötni.
Bőhm András szerint fontos, hogy pótlólagos garanciákat építsenek be a szerződésbe, mivel magánbefektető is színre lép. Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezetőhöz hasonlóan Bőhm András is szükségesnek tartotta, hogy az állam 50 millió forinttal több kártalanítást fizessen a javasolt 100 milliónál.
Jórészt dzsuvás
Vajda Pál főpolgármester-helyettes amellett érvelt, hogy a szigetet semmilyen komoly környezeti kár nem éri az Eb megrendezése miatt. Szerinte az uszodától távol, az ősparkos szigeti részen tartott eseti rendezvények nagyobb károkat okoznak, mint az Eb. Mint mondta, a sziget 900 ezer négyzetméternyi területéből csak ezerkétszáz négyzetmétert, jórészt "dzsuvás" területet érint a bővítés.
Az ellenzékiek egy tartózkodó MKDSZ-es képviselő kivételével a hozzájárulás megadása ellen szavaztak. Budapest mint helyszín tekintetében ugyan egyetértettek a frakciók, a margitszigeti ötletet azonban az ellenzékiek, főként környezetvédelmi szempontok miatt, elfogadhatatlannak tartották. Szerintük sokkal célszerűbb lenne egy új uszodát építeni Lágymányoson, ahová eredetileg is tervezték a versenyt. Lágymányoson szerintük az uszoda utóhasznosítása is jobb lenne.
A kormány által a fővárosra kényszerített ügy
Többen hangsúlyozták, hogy nem hozható jó döntés ebben a kormány által a fővárosra kényszerített ügyben. A Margitszigetre érvényes jelenlegi szabályozások alapján nem lehet sem a felszín alatt, sem a felszínen építkezni. Emiatt a környezetvédők által jelzett, öt emelet magas műugró torony aligha valósulhat meg.
Ábrahám Attila, a sporthivatal elnöke cáfolta, hogy jelentős természetkárosítás történne, mivel csak 0,6 hektárt és ötven fát érintene a beruházás. Kérte a képviselőket arra, "engedjék, hogy az állam segítse" ezzel a fejlesztéssel a fővárost.
Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke szerint nem ők mondtak nemet Lágymányosra, hanem az egyetem vezetői. A fideszesek ezt később cáfolták, mondván a rektor az uszoda miatt lebontandó csarnok helyett kért csupán másikat.
A MIÉP-esek élőláncot alkotnának
A döntést követő tájékoztatójukon a MIÉP-esek bejelentették, akár élő lánccal is meg fogják akadályozni azt, hogy megvalósuljon a szerintük komoly környezetrombolással járó uszodabővítés.
A beruházással kapcsolatban nemcsak környezetvédelmi aggályok merültek fel: híre ment, hogy be kell tömni miatta egy fővárosi kutat is. Bár ez utóbbival kiegyezett az önkormányzat, további vitás kérdések miatt egyre halasztódott a döntés.
Az SZDSZ nevében Gusztos Péter 2005 januárjában javasolta, gondolják újra a tervet, és az ELTE lágymányosi épületegyüttesét javasolta helyszínnek. Még ugyanabban a hónapban az SZDSz meggondolta magát, és mégis támogatta a Margitszigetet, mivel már nincs idő új helyszín kiválasztására.