Mária
-7 °C
3 °C

Diákigazolvány: kólát és csipszet csippel

2006.01.08. 13:08
Mire jó a csip a diákigazolványban? A felsőoktatásban ma használt plasztiklapok a rájuk épített csip miatt kerülnek 1600 forintba, a hallgatók közel felének azonban egyetemi pályafutása alatt még egyszer sem volt szüksége arra, hogy a kis elektronikus lapocskát használja. Vannak ugyanakkor olyan egyetemek ahol csak a kártyával lehet kólát, csipszet és Túró Rudit venni, fénymásolni vagy a jegyzettámogatást elkölteni.

Miért is van csip a diákigazolványban, kérdeztünk egyetemistákat. A válaszok meglepőek a „miért, van benne csip?”-től a „halvány fogalmam sincs rólán” át egészen odáig, hogy „van olyan ismerősöm, aki ismer valakit, aki állítólag tudott vele automatából kólát venni”, más egy oktatási kiállításon látott ilyet, de az egyetem folyosóján még nem.

Nos, ebből egyedül a kóla igaz, és még néhány más dolog. Bár több egyetemen lassan a köznapok részévé válik, hogy lehet a kártyával kólát, Túró Rudit vagy csipszet venni, fénymásolni, beléptetőkapukon átmenni és számítógépet használni, a hallgatók egy jelentős része még életében nem találkozott ilyen lehetőségekkel.

Kártyaleolvasás szemmel

Az Audi és a Trabant

Az új diákigazolvánnyal kapcsolatos politikai vita folklórjának mára részévé vált Magyar Bálint mondása. A miniszter a Fidesz korábbi felvetésére, miszerint miért is lenne szükség új és drága diákigazolványra, az oktatási miniszter azt mondta: az új kártya azért fog többe kerülni, "mert az Audi lesz és nem Trabant".

Magyar Bálintnak ezt nem kellett volna mondania. Ez a motívum ugyanis azóta újra és újra visszatér olyan vicces megjegyzések formájában, mint "lehet, hogy a csipes kártya Audi, de nincs benne motor" (Sió László), illetve "a Trabantot sem tolták ki soha a garázsból" (Pokorni Zoltán). Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint az OM már 1998-ban is rossz koncepció alapján kötött szerződést a diákigazolványokról, és az egyetemi hallgatók ennyi időn át feleslegesen fizették a csipkártya árát, "amelyet soha senki semmire nem tudott használni". A Fidesz szerint érdemes lenne ezért a diákigazolvány-rendszer koncepcióját felülvizsgálni. A párt aggályosnak tartja azt is, hogy az Oktatási Minisztérium a hallgatók személyes adatait őrizze és nyilvántartsa utazási, étkezési, vásárlási szokásaikat. Az ellenzék az új diákigazolványok bevezetését a Fidesz azért is támadja, mert úgy véli, az elsősorban a kártyát gyártó cégeket gyarapítja.

Pedig a kis elektronikus felületet nem ingyen applikálták az egyetemisták kártyájába. Míg az általános és középiskolások 550 forintért kapják a csip nélküli kártyát, az egyetemistáknak egy ezressel többe, 1600 forintba kerül.

A jól hamisítható könyvecske igazolványokat 1998-tól váltották fel a csipes plasztiklapok az egyetemeken. Ezek alapjáraton csak az igazolvány számát tartalmazzák elektronikusan. A többi adatot (név, születési dátum, egyetemi kar stb) rányomtatták a műanyag lapocskára. Ennek használatához tehát nem szükséges költséges beruházás a 21. században sem, az egyetemi ügyintéző megfogja, és a szemével gondosan leolvassa róla a szükséges adatokat.

A hallgatók legalább fele ma már hozzáfér olyan alkalmazásokhoz, amelyekkel a csipet használni tudja, állítja Horváth Ádám, az Oktatási Minisztérium informatikai tanácsadója. „A chipkártyás rendszereket a legtöbb nagyváros egyetemén és főiskoláján, Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Sopronban, Pécsett és Szombathelyen használják. A teljes felsőoktatást átfogó, minden intézményt érintő csipkártyás alkalmazás azonban még nem épült ki” – mondta a tanácsadó.

A rendszer bevezetése egyébként az egyetemek felelőssége is. Több esetben előfordult korábban, hogy egyetemek külön elektronikus kártyát bocsátottak ki, és vásároltattak meg a diákokkal. Ez olyan szolgáltatásokat tartalmazott, amelyeket a jelenlegi diákigazolvány is képes ellátni.

Kísérleti projektek

A diákigazolványba épített csippel kapcsolatban több kísérleti rendszer működik Budapesten, Szegeden, Gyöngyösön, Egerben és Nyíregyházán. A Szegedi Tudományegyetemen elég gyakran van szükség a kártyába épített csipre az italautomaták, beléptetőkapuk, fénymásolók használatához.

Ehhez csak arra van szükség, hogy a diák befizessen egy összeget a megfelelő ügyfélszolgálatnál, és a kártyájára írják az egységeket. Szegeden már automatákat is felszereltek, amelyekkel a csipre vihető a bedobott összeg. Információink szerint a kártyás alkalmazásokkal ma már több millió forintos forgalmat bonyolítanak le Szegeden.

Az egyetemen a jegyzettámogatás összegét is a kártyán rögzítik, és egy kísérleti projekt keretében 2004-ben a diákigazolványukkal elektronikusan is vehettek jegyet hallgatók a Volán Szeged–Székesfehérvár autóbuszjáratán.

A másik fontos alkalmazás, amikor a csip egy szolgáltatáshoz való hozzáférésre jogosítja használóját. Két szegedi kollégiumba, a budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ és Könyvtárba (HIKK) valamint a szegedi Tanulmányi Információs Központba (TIK) így csak a kártyával lehet belépni. Az ELTE-n a Hallgatói Főosztály ügyfélszolgálatánál a kártya segítségével azonosíthatja magát mindenki az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben.

A fővárosi HIKK és a szegedi TIK mellett Gyöngyösön, Egerben és Sopronban is vannak olyan számítógéptermek, ahol a gépekhez kártyaolvasó csatlakozik. A gépekhez és az informatikai rendszerhez csak az érvényes diákkal rendelkező hallgatók férhetnek hozzá.

Hasznos igazolványt szeretne a HÖOK
Az egyetemistákat képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az új diákigazolványokról szóló jelenlegi vitában eddig azért nem szólalt meg, mert azt alapvetően politikai természetűnek tartja, és ebben nem kívánt részt venni, mondta az Index kérdésére Schőberl Tamás, az elnökség tagja. A hallgató szerint a HÖOK elsődleges érdeke az, hogy az új diákigazolványokat valóban lehessen is használni valamire. Schőberl Márton szerint „lehet, hogy nagyon jó csip van a diákigazolványban, de ha ezt a hallgatók nagy része nem tudja használni, akkor nem sok értelme van”. A szervezet azt is fontosnak tartja, hogy az új igazolványokat ne felmenő rendszerben vezessék be. Ha ugyanis azok valóban jóval „okosabbak” lesznek az eddiginél, a más évfolyamokra járók ezzel hátrányba kerülhetnek.

Hét év alatt miért csak a kísérleti projektekig sikerült eljutni, és most miért kell új kártyákat bevezetni? – kérdeztük Horváth Adámot. Az informatikai tanácsadó szerint az 1998-ban bevezetett rendszer mára elavult, ezért is írt ki az oktatási tárca pályázatot az új kártyákra (a tendert 2005 decemberében érvénytelennek nyilvánították).

A tanácsadó szerint az 1998-as kormányváltás után nem sok minden történt a diákigazolványokkal, de nehezítette az előbbre lépést az is, hogy a Nemzeti Banknak is el kellett fogadnia a „diákot” elektronikus fizetőeszközként.

„Várnunk kellett a kreditrendszer európai szabványának véglegesítésére is. Az új kártyát ugyanis arra is használni szeretnénk, hogy a diák által itthon vagy külföldön megszerzett tanulmányi krediteket is tanúsítani tudja” – mondta Horváth Ádám.

Nyomon követés

A kártya 1998-as bevezetésekor az volt az alapkövetelmény, hogy az igazolvány számát elektronikusan is tartalmazza a kártya. Ennek az eszköznek a szabványa azonban zárt, azaz miután meghatározták a kezdeti alkalmazásokat, azokat nem lehet megváltoztatni.

Most olyan nyílt szabványú kártyát szeretne bevezetni a tárca, amely alkalmas az elektronikus aláírásra, és amely a legkülönbözőbb alkalmazásokra programozható csipkártyát tartalmaz.

Fejleszthető lesz rá uszodabelépő, az adatai klónózhatók lesznek akár a diák mobiltelefonjának SIM-kártyájára, és rámásolható lesz a BKV elektronikus jegye is. Az elképzelések szerint így a jövőben a fővárosi diákoknak nem kell külön BKV-bérletet venniük, ezt a funkciót a kártya tölti majd be.

Az új diákigazolvány csipjén a tervek szerint a diák oktatási azonosítója is szerepelni fog. Ez lehetővé teszi, hogy kövessék, milyen tanulmányokat folytat a diák és milyen jogosultságokkal rendelkezik.

Kérdésünkre, hogy ez nem vet-e fel adatvédelmi aggályokat, Horváth Ádám azt válaszolta, hogy ezek az adatok másokkal nem lesznek összekapcsolhatók, de mutatják a rendszer működését és segítik a döntéshozatalt. „Az olyan nagy rendszereknek mint az egészségbiztosítás vagy a társadalombiztosítás van azonosító számuk, az oktatásban több mint 1000 milliárd forint sorsáról kell dönteni, így itt is szükség van erre” – fogalmazott az informatikai tanácsadó.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.