Ismét nekifut a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolatnak

Február közepére a parlament elé kerülhet a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló új törvényjavaslat - közölte Draskovics Tibor. Az igazságügyi és rendészeti miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója előtt a Magyarországon működő jelentősebb melegszervezetek képviselőivel találkozott.

Az Alkotmánybíróság (Ab) egy hete semmisítette meg azt a jogszabályt, ami melegek számára is lehetővé tette volna a regisztrált együttélést. A testület fő kifogása az volt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a heteroszexuális párok esetében lényegében a házasság alkotmány által védett jogintézményének a megkettőzését jelenti.

A kézenfekvő megoldásnak a regisztrált kapcsolat homoszexuális párokra történő korlátozása tűnt: az ő esetükben egy korábbi Ab-állásfoglalás kizárja, hogy házasságot kössenek, a bejegyzett élettársi viszonyt viszont az Ab értelemszerűen csak a heteroszexuális párok tekintetében nevezte alkotmányellenesnek..

Draskovits a kormány határozott törekvésének nevezte, hogy az Ab döntésének figyelembevételével az azonos neműek számára - lényegében azzal a tartalommal, ahogyan a korábban elfogadott törvény már szabályozta - nagyon gyorsan új törvényjavaslatot alkosson.

A kormány az Ab határozata nyomán az eddigitől némileg eltérő tartalommal, de a különneműek számára is szeretné megteremteni a szabályozott élettársi kapcsolat lehetőségét. A miniszter azonban hangsúlyozta: ez további mérlegelést igényel, hiszen az Ab határozata alapján ki kell alakítani a megfelelő távolságot a házasság intézményétől.

Kuszing Gábor, a Patent Jogvédő Egyesület részéről elmondta: támogatni tudják az új törvényjavaslatot, tehát azt, hogy a múlt héten eltörölt törvénnyel gyakorlatilag azonos tartalmú javaslat kerüljön az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hosszú távon az a céljuk, hogy a leszbikus és meleg párok előtt megnyíljon például az örökbefogadás, névviselés joga, amelyet a jelenlegi tervezet nem biztosít. Kompromisszumos javaslatként ugyanakkor a jelenlegi tervezetet is támogathatónak tartják.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény megsemmisítéséről szóló döntés az európai gyakorlattal összhangban álló, közel egyhangú, következetesen a korábbi határozatokra épülő. Paczolay Péter az MTI-nek hétfőn adott interjújában úgy értékelte, hogy a határozatot értékelő kritikák nem a dokumentum érveivel vitatkoznak.

"A kritikák - amelyek Európából való kizárásra, konzervativizmusra utalnak - valójában nem a határozat érveivel vitatkoznak, hanem a saját maguk által ideálisnak elképzelt megoldástól való eltérés miatt keseregnek és bírálják a testületi döntést" - fogalmazott az elnök.

Paczolay Pétert annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadság szombati számában megjelent interjúban konzervatív fordulatként értékelte az Alkotmánybíróság határozatát, a lap hétfői számában pedig Szetey Gábor volt személyügyi államtitkár gyáva, idejétmúlt és paternalista jelzőkkel illette ugyanezt a döntést.

Paczolay szerint az ilyen, erkölcsi meggyőződésből fakadó kérdésekben nem csak a társadalom, az alkotmánybírák is megosztottak. A testületen belül a kilenc alkotmánybíró kilencféleképp vélekedett a kérdésről. A testület döntése nehéz kompromisszum volt, "magam is erős kompromisszumokat kötöttem" - tette hozzá az Ab elnöke.

Hangsúlyozta: a testület határozata több ponton nyugszik, ezek közül az egyik az, hogy az alkotmány védi a házasság intézményét. Másik fontos sarokpontként említette az Ab korábbi, 1995-ös döntését, amelyben rögzítették, hogy a házasság férfi és nő életközössége, s az alkotmány ezt tartja értéknek, és ezt védi. Ugyanez a határozat mondta ki azt is, hogy az azonos nemű személyek között is létrejöhet élettársi jogviszony, továbbá a házasság az élettársi kapcsolatnál az alkotmány szempontjából magasabb rendű.

Paczolay ugyancsak fontos pontnak nevezte a testület egy másik, 2002-es határozatát, amelyben kimondták, hogy a heteroszexuális, illetve a homoszexuális irányultság egyaránt az emberi méltóság lényegéhez tartozik, de a házassághoz való jog szempontjából különbséget kell tenni. Mindezekből az elnök szerint következtetni lehetett az Ab döntésére: a határozat is ezekre épül, kivéve a rendelkező résznek azt az elemét, amelyben a testület kimondta: az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása nem alkotmányellenes.

Az Ab elnöke úgy ítéli, jogi tévedésen alapulnak azok a vélekedések, melyek szerint egy ilyen kapcsolatban valaki ne vehetné át a másik levelét, vagy ne kapna felvilágosítást a kórházban az élettársa állapotáról, mert ezek az élettársi kapcsolatban rendezhetők. Hangsúlyozta: az élettársi forma nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal, amely a házassággal megegyező formaságok között, azzal a legtöbb vonatkozásában azonos jogokat és kötelezettséget jelentett volna. A házassághoz képest csak az örökbefogadás tilalma jelentett volna radikális eltérést a bejegyzett élettársi kapcsolatban.

Arra a kritikára, hogy az állam mondja meg a polgároknak, hogy milyen formában éljenek, azt mondta: ma Magyarországon mindenki olyan életformát él, amilyet kíván. Senki sincs kényszerítve se házasságra, se élettársi kapcsolatra. Épp a paternalistának tartott házasságot szeretné elérni a kritikusok egy része a bejegyzett élettársi kapcsolattal, mert ezzel az állam adna ennek "jogi erőt", "szentesítené" ezt a kapcsolatot. A külön neműeknél azonban ez épp a paternalistának tartott intézmény megkettőződését jelentené.