Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Elfogadta a kormány a Zöld könyvet

2006.07.26. 16:57
Elfogadta a kormány szerdai ülésén az egészségügyi reform várható elemeiről szóló Zöld könyvet. A javaslatokat és nem végleges határozatokat tartalmazó dokumentumról augusztus 31-ig várják a véleményeket. Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint az első intézkedés a vélemények összesítése után az lesz, hogy betegjogokat képviselő szervezetet vagy intézményt hoznak létre.

Tegnap még nem volt teljes az összhang, ma viszont már egyhangúan szavazta meg a kabinet az egészségügy reformjáról szóló Zöld könyvet, számolt be a szerdai kormányülésről Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Molnár ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy volt-e nézetkülönbség a liberális és a szocialista politikusok között az ügyben.

A szaktárca vezetője szerint a Zöld könyv helyzetleírást, illetve eltérő megoldási javaslatokat tartalmaz, és ezekről az alternatívákról várják az orvosok, egészségügyi dolgozók, szakszervezetek és a lakosság véleményét augusztus 31-éig. (A Zöld könyv letölthető a szaktárca honlapjáról. A kormányzati portálon, a www.magyarorszag.hu-n szintén elérhető a dokumentum.)


Molnár és a Zöld könyv

Szakértők értékelik majd a véleményeket

Mivel sok véleményre számítanak, már eleve szakértői összesítésekre készülnek a minisztérium illetékesei, vagyis a kiértékelést specialistákra bízzák, és csak ezután dönt a kormány. Molnár úgy véli, hogy szükség van az emberek véleményének megismerésére, a szakmai vélemények összesítésére, mert csak ezután tud dönteni a kabinet. Hangsúlyozta azonban, hogy a döntés felelőssége a kormányé.

Orinetálnak a Zöld könyvben
A Zöld könyv szerzői leegyszerűsített adatokkal próbálják orientálni az olvasót. Az alábbiakban néhány kérdést emeltünk ki a dokumentumból: "Tudta, hogy legalább félmillióra tehető azoknak a száma, akik úgy veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, hogy nem fizetik meg a törvényes járulékot, vagyis "potyautasok"? Hogy a munkaviszonnyal rendelkezők közel fele csak minimálbér után fizet járulékot, de maximális ellátást vár el az egészségügytől? Hogy míg a fővárosban 2 villamosmegállónyira érhető el egy kórház, az ország szélén lévő megyékben egy nap megy rá arra, hogy a falvakban élők szakorvossal találkozhassanak? Tudta‑e Ön, hogy a nyugdíjasok átlagosan egyhavi nyugdíjukat költik évente hálapénzre? Tudta-e, hogy az összes hálapénz az orvosok egyötödének a zsebében - döntően adózatlanul - koncentrálódik? Hogy a hálapénzt kapó orvosok köre azonos azokkal, akiket a gyógyszergyártók, egészségügyi beszállító cégek is különböző legális és nem legális módszerekkel fizetnek?"

Nem nyilatkozott Molnár arról, hogy szükségesnek tartja-e a vizitdíj bevezetését, illetve hogy miért nem szerepel konkrét összeg a vizitdíjnál a dokumentumban. Az úgynevezett dobozdíjról, receptdíjról is csak megjegyzéseket tett, szerinte hasonló szisztéma Ausztriában, amikor ő ott dolgozott, egészen jól működött. (A dobozdíj abban különbözik a receptdíjtól, hogy az egységes gyógyszerárat jelentene, a receptdíjnál viszont csak a gyógyszer felírásának költsége lenne azonos, nem a gyógyszer ára.)

Centralizálni kellene az onkológiai kezeléseket

Molnár arról sem bocsátkozott részletekbe, hogy egy vagy több biztosítós modell legyen az egészségügyben, jóllehet ez korábban a szocialisták és a szabad demokraták közötti legnagyobb egészségügyi vitatéma volt. (Az SZDSZ szeretné a több biztosítós modellt.)

Azt újra elmondta a miniszter, hogy a rákos megbetegedések kezelését, az onkológiai részlegeket jobban centralizálni kellene, mert például jelenleg az emlődaganatos magyar nők európai viszonylatban is rendkívül rövid ideig élnek, csak a volt Szovjetunió területén rosszabbak e téren mutatók.

Az ellenzékről is keveset beszélt a szaktárca vezetője, de általánosságban megjegyezte, hogy az, aki a változások ellen foglal állást, az nem politizál felelősen.

A betegjogok rendezése a legsürgetőbb

Fidesz: Halálos döfés
"Ha ezt megcsinálják, halálos döfést kap a magyar egészségügy" - így jellemezte a Zöld könyvet és a hozzá kapcsolódó kormányzati anyagokat Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa, aki szerint "jóvátehetetlen társadalmi tragédia" történik az egészségügyben, ha ezzel az előkészítettséggel, ilyen formában hajtja végre a kormány az anyagban foglaltakat. Az egészségügyi bizottság fideszes alelnöke hangsúlyozta: üzleti és nem egészségügyi-szakmai programról van szó. . Ha a parlamentben átmennek a törvények, a Fidesz szerint szükségük van az emberek józan belátására, hogy hallassák a hangjukat, "ha kell radikálisan, a nemzeti radikalizmus minden törvényes eszközét felhasználva". (MTI)

Molnár szólt arról, hogy a betegek jogait mindenképpen képviselni kell, mert a mai rendszerben gyakorlatilag csak a bírói út az egyetlen, amely járható, az pedig nagyon hosszadalmas. Éppen ezért az egészségügyi reform első lépésének, az augusztus 31. utáni első teendőnek egy ezzel foglalkozó szervezet felállítását nevezte.

Nagyobb nyilvánosságot is ígért: szerinte az intézmények gyógyítási statisztikáit, eredményeit jelenleg gyakorlatilag titokként kezelik, ezen változtatni kell, hogy a betegek reálisan tudjanak választani a kezelési lehetőségek közül.

Még egy társadalmi vita indul

Az Index megtudta, hogy a szerdai kormányülésen egy másik nyilvános vita elindításáról is döntöttek: eszerint a Nemzeti Fejlesztési Terv újabb verziójáról társadalmi vitát kezdeményez majd a miniszterelnök. Az erről szóló bejelentést várhatóan csütörtökön teszi meg Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon a kabinet mellett működő fejlesztéspolitikai kormánybiztos.

Szintén Bajnaihoz kapcsolódó hír, hogy miután az általa vezetett kormányzati szervezethez igazol át Vági Márton, az ÁPV Rt. jelenlegi vezérigazgatója, Vági tevékenységét átmenetileg Macher Ákos vezérhelyettes veszi át az Index értesülései szerint az ÁPV-nél.

Részletek a Zöld könyvből

"Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb életet élünk, mint az európai polgárok többsége. Mindez nem sorsszerűség. Nem valamilyen titokzatos átok következménye, amelyről nem tehetünk. Nem az ország gazdasági ereje a felelős érte, mert sok, Magyarországnál szegényebb országban is hosszabb élet jut az embereknek."

"A magyar emberek rövidebb életének az egyik fő oka az, hogy az elvárhatónál sokkal kevésbé törődünk egészségünkkel. Döntően az egészségtelen életmódunk miatt, mi, magyarok szinte világelsők vagyunk a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozásában."

"A rövidebb élet okai között a másik fontos ok: az egészségügyi ellátórendszer állapota. Adatok bizonyítják, hogy Magyarországon egyes rákos megbetegedések esetében a téves diagnózisok aránya meghaladja a 20 százalékot! Emlődaganatos megbetegedés esetén hazánkban feleakkora az esély a gyógyulásra, mint Finnországban; ebben az összehasonlításban Magyarország az ötödik legrosszabb helyen áll Európában. Ezen a tarthatatlan helyzeten csak közösen tudunk változtatni."

Dilemmák világszerte

"Az orvostudomány fejlődése és az ellátási igények növekedése a világon mindenütt egyre élesebb konfliktushoz vezet, amit a "szakmailag lehetséges - gazdaságilag megengedhető" konfliktusának nevezünk. A hozzáférés elsődleges szempontja mindenütt a méltányosság, az igazságosság. Ezért a hozzáférés korlátozásában sehol nem alkalmaznak elsődlegesen piaci eszközöket. Az igénybevételt három módon szabályozzák a világban.

1./ Vannak országok, amelyek a kapacitásokat - azaz a kínálatot - korlátozzák. Az ellátás ingyenes, de szigorú szabályok határozzák meg, hogy ki hova mehet. A háziorvost is csak korlátozottan lehet megválasztani, a háziorvos által indokoltnak tartott kórházi ellátásban pedig a felajánlott 4-5 kórház közül lehet választani. Egyes átlagos beavatkozásokra (sérvműtét, szemlencse beültetés, mandulaműtét stb.) fél-egy, akár kettő évet kell várni. Várólisták jellemzik az Egyesült Királyság, Írország, Spanyolország, Portugália, Svédország vagy Finnország egészségügyét is. Fontos tudni, hogy ezekben az országokban állami az egészségügyi rendszer működtetése.

2./ A másik korlátozási eszköz a beteg választásának korlátozása, az ellátás megszervezése, a betegutak "menedzselése". Ebben a modellben a beteg nem versengő szolgáltatók közül választja ki azt, hogy ki kezeli, hanem az ellátásának van egy gazdája (a háziorvos, vagy egy ellátás-szervező), aki a leghatékonyabb - és a megfelelő ellátások közül a legolcsóbb - ellátást szervezi meg a betegnek. Dániában például a szabad általános és szakorvos választás részleges költségtérítéshez kötött. Franciaországban pedig csökkentett összegű visszatérítést kap a biztosítótól az a beteg, aki a szakellátások nagyobbik részét a háziorvos beutalója nélkül keresi fel.

3./ A harmadik lehetőség, amikor nem a kínálatot vagy az igénybevétel módját korlátozzák, hanem a "keresletet", azaz a betegeknek fizetniük is kell az igénybevételért. Európa országainak többségében ma már a szavak szintjén sem ingyenes az ellátás, hanem valamilyen - többnyire szimbolikus mértékben - a páciensnek is hozzá kell járulniuk gyógyításuk költségeihez (vö: co-payment, vizitdíj)."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.