Ambrus
-7 °C
3 °C

Torgyán: fontos a miniszteri szavahihetőség

2000.11.28. 20:14
Az utóbbi hetek, hónapok és évek belpolitikai botrányai álltak a parlament azonnali kérdések órájának, illetve az interpellációinak középpontjában. Hegyi Gyula azt nehezményezte, hogy újabb állami pénzek vándoroltak a kisgazda pártlapba: ezúttal a zöld tárcától kapott ötmilliót a Torgyán József által főszerkesztett Kis Újság. Világosi Gábor arra hívta fel a figyelmet: a kéklámpa-rendeletet be kellett volna tartani, s nem volna szükség új szabályozásra. Dornbach Alajos, amiatt értetlenkedett: miért nem indult adócsalás miatt eljárás azon cégek ügyében, melyeket Schlett Csaba értékesített egy nap alatt Kaya Ibrahimnak és Joseph Totnak.

Magyar Jövőért Alapítvány és a Kis Újság

Hogyan juthatott a Torgyán József által főszerkesztett Kis Újság a környezetvédelmi tárca ötmilliós támogatásához - érdeklődött azonnali kérdésében Hegyi Gyula szocialista képviselő. Hangoztatta: elfogadhatatlan számára, hogy az EU-országjelentés szerint leginkább lemaradt környezetvédelmi területen nem a környezetvédelmére, hanem pártlapok támogatására fordítják a pénzt. Kávássy Sándor, környezetvédelmi államtitkár leszögezte, hogy nem a Kis Újságnak, hanem a Magyar Jövőért Alapítványnak utalták át a pénzt. Igaz éppen abból a célból, hogy a Kis Újság is kivegye részét a környezettudat formálásból. Kiemelte ugyanakkor, hogy jó célra bárki kérhet és kaphat pénzt a tárca. Példaként említette, hogy a Népszabadság 1,1 millió forintot, a Magyar Hírlap 712 ezer forintot, míg a Blikk 755 ezer forintot kapott szintén tudatformálásra.

Dornbach kontra Kontrát

Dornbach Alajos (SZDSZ) arra próbált választ kapni: miért nem indult adócsalás miatt eljárás annak a tizenhat Fidesz közeli cégnek az ügyében, melyeket egy napon értékesített Schlett Csaba Kaya Ibrahym és Josef Tot török, illetve horvát állampolgárok számára. Kontrát Károly közölte: Josef Tot ellen az eljárás megszünt, mert egyértelműen kiderült: nem ő vette a cégeket. A Németországban élő Kaya Ibrahimot ugyanakkor jogsegély egyezmény keretében újfent ki kell hallgatni, mert az ő esetében nem zárható ki egyértelműen, hogy ő, vagy más szignálta a szóban forgó szerződéseket. Dornbach viszontválaszában ismét feltette kérdését az államtitkárhoz, aki az azonnali kérdés címében szereplő kérdésre készült csupán, s leszögezte: a házszabály sem teszi lehetővé, hogy mást kérdezzen egy képviselő, mint amit beadott előzetesen.

Kék lámpa

Világosi Gábor (SZDSZ) a kéklámpa-használat kapcsán arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos szabályozás sem teszi lehetővé, hogy a kisgazda frakcióvezető, vagy például az FVM titkárságvezetője megkülönböztető jelzést használjon. Kifogásolta, hogy a jogellenes gyakorlat büntetlen maradt. Torgyán József vidékfejlesztési miniszter válaszul bejelentette, hogy december elsején lép hatályba a szigorított belügyminisztériumi rendelet. Megnyugtatta a képviselőt, hogy az általa említett konkrét esetek szereplőit sem fogja megilletni a kék lámpa használata. Világosi Gábor kijelentette: az általa megismert új rendelet nem szigorít, és inkább a hatályos szabályokat kellett volna betartani.

Két milliárd forintos áfa-csalás kontra útlevélbevonás hiánya

A szocialista Burány Sándor azt kérdezte: miért nem vonta be a rendőrség - a külföldre távozott - Varga Tamás útlevelét, amikor cégei ügyében az adóhivatal illetékes szerve 2 milliárd forintos áfa-csalás gyanújával nyomozást indított. Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta, hogy a külföldre utazásról és a büntetőeljárásról szóló jogszabályok rendelkeznek arról, hogy mikor vonható be valakinek az úti okmánya. Közölte: Varga Tamás ellen tudomása szerint rendőri nyomozóhatóság jelenleg nem folytat büntető eljárást.

Jelezte, hogy bár az APEH bűnügyi igazgatóságán folytatott egyik nyomozás során felvetődött Varga Tamás neve, gyanúsítottként nem vonták bele az ügybe, egy másik, korábban ellene folytatott eljárás pedig már befejeződött. Viszontválaszában Burány Sándor úgy vélte: Varga Tamás azért "oldhatott kereket", mert a kormány barátjának tekinti.

Igazat kell-e mondania a polgári kormány tagjainak?

Kovács Kálmán (SZDSZ) - eredetileg a miniszterelnöknek szánt - interpellációját Torgyán József válaszolta meg. A szabad demokrata politikus arról érdeklődött: igazat kell-e mondania a polgári kormány tagjainak. Szerinte ugyanis Torgyán József kijelentette, hogy nem maga írja alá a különféle támogatásokról szóló döntéseket, a képviselő azonban látott ilyen dokumentumot. Kovács idézte a miniszter két nyilatkozatát is, az egyikben Torgyán elismerte, hogy nem valós adatokat tüntetet fel vagyonnyilatkozatában, a másikban pedig ennek ellenkezőjét állította. Kovács úgy értékelte ezek közül valamelyik állítás valótlan.

Torgyán József válaszában leszögezte: a sajtó hadjáratot folytat ellene, minden nyilatkozatát meghamisítja, ennek eredménye, hogy közleményt volt kénytelen kiadni, melyben vagyonnyilatkozatának hitelességét állította. Torgyán szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy a polgári kormány tagjai igazat mondjanak. Kovács nem fogadta el a politikus válaszát, a parlament azonban igen.

Agrárinnovációs Kft. kontra pályázatok

Keller László (MSZP) interpellációjában azzal vádolta az agrártárcát, hogy a felügyelete alá tartozó Agrárinnovációs Kft. a közbeszerzési törvény mellőzésével kötött szerződéseket a biodízel program megvalósítása keretében. A képviselő szerint ez a projekt csak az egyéni meggazdagodást szolgálta. Torgyán József válaszában kifejtette: a közbeszerzési törvény összeghatárokhoz köti a pályázatok kiírását, az interpelláló képviselő viszont - tévedésből vagy szándékosan - összevonta ezeket az összegeket. Hozzátette: az említett közhasznú társaságnak egyébként nem a földművelésügyi miniszter az ügyvezetője.

Keller László úgy értékelte, hogy a miniszter elismerte: a közbeszerzési eljárás mellőzése érdekében bontották szét a szerződéseket egyenként 7,5 millió forintos tételekre. A képviselő, aki az Országgyűlés többségével ellentétben nem fogadta el a választ - parlamenti vizsgálatot szorgalmazott az ügyben.