Elfogadták a gyűlöletbeszéd elleni törvényt

2003.12.08. 19:24
Négy szavazat többséggel elfogadta a közösség elleni izgatás tényállását módosító javaslatot az Országgyűlés. A gyűlöletbeszéd elleni törvényt az ellenzék és az SZDSZ is kritizálta.
Elfogadta a gyűlöletbeszéd elleni törvényt az országgyűlés. A Büntetőtörvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának szigorítására 184 képviselő szavazott igennel 180 ellenében. A módosítás nyomán a jogszabályban eddig szereplő "uszít" megfogalmazást a tágabb értelmű, így szigorúbb szabályozást eredményező "izgat" kifejezésre cserélték.

A törvénymódosítást az ellenzék mellett az SZDSZ-es képviselők egy csoportja is elutasította. A szabaddemokraták eredetileg nem támogatták a szólásszabadságot, az egyik liberális alapelvet korlátozó javaslatot. A "galíciai jöttmentek" kirekesztésére cikkben szólító ifj. Hegedűs Lóránt református püspök felmentése után azonban változott a párt hivatalos álláspontja.

A Btk. módosítása minden valószínűség szerint az Alkotmánybíróság elé kerül. A testület, eddigi ítéleteiből következően valószínűleg elutasítja a módosítást.

Gyűlöletbeszéd
A Btk. közösség elleni izgatásról szóló paragrafusa szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". A módosítás nyomán az "uszít" szót az "izgat" kifejezésre cserélte a törvényalkotó, és az "erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel" fordulattal egészítette ki, továbbá beiktatott egy második bekezdést. Ez szankcionálja az olyan magatartást, amely azáltal sérti az emberi méltóságot, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel, megaláz.

A Btk. új, közösségi izgatásra vonatkozó rendelkezése szerint "aki nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást, vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."