Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Ellentmondás a K&H-ügy vádiratai között

2005.09.01. 11:09
Ellentmondást talált a Népszava újságírója a K&H-ügy vádiratában. Az Index ezzel egybecsengő információi szerint ugyanazon cselekmény miatt más-más személyt tesznek felelőssé a különböző vádiratok.

A K&H-ügyben készült vádiratban a fővárosi főügyész Bitvai Miklóst, az Állami Autópályakezelő (ÁAK) Rt. akkori (2003-beli) vezérét teszi felelőssé bizonyos okiratok meghamisításáért. Ugyanezért a fővárosi főügyész helyettese által irányított Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal viszont egy másik vádiratban Molnár Csaba rendőr alezredest vádolja.

Az Index információi szerint az ügyben nem meglepő, hogy az ügyészség Kulcsár Attila vallomására támaszkodik a legtöbbször, hiszen Kulcsár gyakorlatilag az egyetlen a K&H-ügy kulcsszereplői, illetve vádlottjai közül, aki részletes vallomást tett. Az azonban igenis meglepő, hogy Kulcsár egymásnak ellentmondó nyilatkozatait egymásnak ellentmondó vádiratok veszik át. Teszik ezt ráadásul úgy, hogy ugyanazt a vádat más-más személyre terhelően fogalmazzák meg az egymástól - úgy tűnik - függetlenül készített vádiratokban.

Kulcsár és a K&H Equities brókercég jogásza ugyanis (a K&H-ügyben készült vádirat szerint) Bitvai Miklós kérésére 2003 májusában készített visszadátumozott megbízási szerződéseket és más dokumentumokat. Ezekkel a dokumentumokkal utólag próbálták legitimálni a K&H Equitiesnél történteket, mármint azt, hogy szabadon használták fel az ÁAK pénzét. Ezt a vádiratot személyesen Ihász Sándor fővárosi főügyész jegyzi.

Ezzel szemben abban a vádiratban, amely szintén a K&H-botrányhoz kapcsolódik, de amelyet a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNyH) készített - pedig ennek a szervezetnek a feje az a Keresztes Imre, aki Ihász helyettese a Fővárosi Főügyészségen - Molnár Csabát gyanúsítják meg ugyanezekkel a cselekményekkel. A KÜNyH-féle vádirat szerint Kulcsár Attila "Molnár Csaba instrukciói alapján" járt el, de nem 2003 májusában, hanem 2003. június 23-a után. A júniusi rendőrségi kihallgatáson kaphatta ugyanis a KÜNyH vádirata szerint Kulcsár azt az utasítást Molnár Csabától, hogy hamisítson okiratokat az Állami Autópályakezelő Rt. átutalási megbízásairól.

A Népszava úgy tudja egyébként, hogy Molnár - az eredeti gyanúsítással szemben - a vádirat szerint nem vissza, hanem egy nappal előre dátumozta azt a határozatot, amelyben megtagadta a nyomozást a Pannonplast részvényfelvásárlással kapcsolatban (a K&H-ügy akkor robbant ki, amikor a Kulcsár érdekeltsége, a Britton-csoport megpróbálta felvásárolni a Pannonplastot).

Az alezredest emiatt vádolják közokirat-hamisítással. Hivatali visszaéléssel pedig azért, mert a vádhatóság szerint megmondta Kulcsárnak, hogy milyen okiratokat készítsen el ahhoz, hogy meg tudja tagadni a nyomozást.

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője az Indexnek elmondta: az LÜ nem akarja a sajtóban megvitatni azokat az ügyeket, amelyek immár bírósági szakaszban vannak. Ilyen esetekben az illetékes bíróság hivatott információkat közölni. A K&H-ügyben egyébként már eddig is számos eljárásjogi probléma derült ki. Ilyen volt például, hogy a vádlottak, illetve gyanúsítottak vagy azok védői nem megalapozott kifogásokat tettek, illetve egymásnak ellentmondó állításokat sorakoztattak fel - ezekről az esetekről az Index is beszámolt korábban.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!