Judit
3 °C
6 °C

A kormány kinyitná a képviselők bevarrt zsebeit

2000.11.14. 20:35
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy 55 ezren kezdhetnek államilag finanszírozott felsőoktatási intézményben tanulmányokat a következő tanévben. A kabinet határozata szerint 2002. szeptember elsejével a hazai felsőoktatási intézményekben kreditrendszert vezetnek be, ami átjárhatóvá teszi az oktatást. Borókai Gábor tájékoztatása szerint a kabinet egyetért a ,,bevarrt zsebek" kinyitásával, így számos törvénymódosítást kezdeményeznek. A kabinet felkérte az ÁPV Rt.-t, hogy amennyiben úgy találja, szüntesse meg a Dunaferr vagyonkezelői szerződését. Az Index kérdésére Borókai Gábor elmondta, hogy formai döntés ugyan nem született a bíróságoknak juttatandó 510 millió forintról, az összeget azonban napokon belül utalja a pénzügyminisztérium.
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy a következő tanévekben tovább növeli a felsőoktatásban tanuló diákok létszámát - közölte a kabinet ülése utáni tájékoztatón Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Tájékoztatása szerint a tíz évvel ezelőttihez képest majd háromszor annyian járnak felsőoktatási intézménybe napjainkban, a kormány határozott szándéka, hogy ezt a számot még tovább növelje. Idén a korosztály 34, 6 százaléka juthatott be egyetemre, vagy főiskolára, szemben a tíz évvel korábbi nyolc százalékos arányhoz. Igaz - tette hozzá a miniszter -, hogy a mostani korosztály képviselői kevesebben vannak, mint a ti évvel ezelőttiek. Leszögezte: a kabinet célja, hogy 2010-re minden második ifjú tovább tanuljon.

Pokorni Zoltán
Kredit rendszert vezetnek be 2002. szeptemberében
Pokorni Zoltán beszámolt arról is, hogy kredit rendszert vezetnek be 2002. szeptember elsejével valamennyi felsőoktatási intézményben. Az új rendszer célja, hogy megkönnyítse az oktatási intézmények közötti átjárást. A miniszter konkrétan azzal a példával demonstrálta a változás lényegét, hogy egy szabadalmi jogásznak a jelenlegi rendszer szerint ti évet kell tanulnia, ötöt egy műszaki egyetemen, ötöt pedig a jogi karon. Az új rendszerben azonban nem kell majd a mérnöki és az ügyvédi szakmát egyaránt elsajátítani, hanem öt év alatt képesítést lehet nyerni.

Érettségitől függ majd a felvételi pontszám

2003-tól egységesül a felvételi pontrendszer: nem fordulhat majd elő olyan, hogy az egyik intézmény 120 pontja, máshol csak 107, vagy éppen 113 ér. Ennek eredményeképp 120 pont felett csak nagyon korlátozott módon lehet majd plusz pontot adni. Hiába lesz valakinek három nyelvből felsőfokú vizsgája, csak legfeljebb hat plusz pontot kaphat ezért. Ez azt a célt szolgálja Pokorni szerint, hogy aki nem képes százezreket költeni nyelvtanulásra az se szorulhasson ki a felsőoktatásból. Változás lesz az is, hogy az érettségi tárgyak beleszámítanak majd a felvételibe, az össz-pontszám egyharmadát a diákok az érettségivel hozzák majd magukkal. A tervek szerint a 2003-ban érettségizőknek legalább egy nyelvből kell majd érettségizniük, olyan követelmények alapján, mely felér egy középfokú nyelvvizsgával.

Szerződésbontást kezdeményeznek a Dunaferrel

A kabinet döntött arról is, hogy felkéri az ÁPV Rt. igazgatóságát: amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Dunaferr vagyonkezelői szerződését súlyosan megsértették, akkor bontsa fel a megállapodást. Borókai Gábor szerint a kormányfő azért emelt szót a Dunaferrnél zajló visszásságok ellen, mert az ÁPV Rt. jelentéséből kiderült: az Acél 21. Kft, a Dunaferr vagyonkezelőjének vezetői azonosak a Dunaferr menedzsmentjével. Felmerült az is, hogy a menedzsment magántulajdonában lévő társaságokkal köt megállapodásokat a Dunaferr, ráadásul az engedélyezettnél hét százalékkal nagyobb a hitelállományuk.

A Népszabadság értesülése szerint a Dunaferr vagyonkezelői szerződése lehetőséget biztosit az engedélyezettnél nagyobb hitállományra, amit kérvényeznie kell a vagyonkezelőnek az ÁPV Rt. felé, amennyiben erre nem érkezik válasz, a garanciaként letétbe helyezett összeg egy része automatikusan az ÁPV Rt. számláján megjelenik. Jelen esetben az ÁPV Rt. nem reagált a vagyonkezelő kérésére.

A kormány is az üvegzsebek mellett

A kabinet támogatja, hogy a közszerepelők üvegzsebűek legyenek, illetve, hogy a bevarrt zsebek kinyíljanak. Ezért jónak találják a képviselők vagyoni átvilágítását célzó javaslatokat. A kabinet határozata szerint módosítják a köztisztviselői törvényt, s előírják pozíciótól függően, hogy évente, illetve ötévente tegyenek vagyonnyilatkozatot.

A módosítás része lenne, hogy egy új hivatal kezdené meg működését a BM felügyelete alatt, amelynek a köztisztviselők esetleges vagyongyarapodásának ellenőrzése lenne a feladata. Borókai Gábor kormányszóvivő az Index kérdésére elmondta, formai döntés nem született ugyan a bírók kötelező pótlékának kifizetéséről, úgy tudja azonban, hogy a PM már utalja a szükséges 510 millió forintot a bíróságok számára.

Ellenzik a komlói akkumulátorbontót

A kormány elvi állásfoglalást hozott arról, hogy nem támogatja a komlói akkumulátorszétszerelő üzemének felépítését. Ennek ellenére azonban megépülhet elviekben a létesítmény, mert az elvi állásfoglalásnak nincsenek jogkövetkezményei. Borókai Gábor kormányszóvivő szerint a szokatlan állásfoglalásra az késztette a kabinetet, hogy komlói állampolgárok levélben kértek segítséget a miniszterelnöktől.

Várhatóan december 1-jén lép hatályba a megkülönböztető jelzések használatát szabályozó új belügyminisztériumi rendelet - közölte Borókai Gábor szóvivő, a kormány keddi ülése utáni sajtótájékoztatón. A jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő rendelet-tervezet értelmében csak a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a mentőszolgálat, a közveszély elhárítást végző intézmények, valamint a védett személyek kijelölt gépkocsiján lehetne használni a kék lámpát.

A szóvivő elmondása szerint Pintér Sándor belügyminiszter arra kéri azokat, akik a jövőben nem használhatják a megkülönböztető jelzést, hogy már a szabályozás életbe lépése előtt adják le ezt a jogosultságot.